John Scalzi amerikai
1969. május 10. (Fairfield, California) –
| Teljes név | John Michael Scalzi II |
|---|---|
| Honlap | scalzi.com |
| @scalzi |
Könyvei 57
Kapcsolódó sorozatok: Vének háborúja · Bezárt elmék · Az Egyesülés · Old Man's War angol · The Interdependency angol · The Human Division angol · Krieg der Klone német · Lock In angol · The Dispatcher angol · The Android's Dream angol · Összes sorozat »
Antológiák 2
Népszerű alkotóértékelések
John Scalzi
Az a fajta szellemi humor, amit Scalzi képvisel, az a fiatalosság, mégis összetettség, minden részletre figyelés … hát mit ne mondjak, kevés író képes ilyen szinten művelni.
A valaha volt egyik (ha nem a) legjobb könyv, amit olvastam, tőle származik, a Vének háborúja.. Bámulatos, káprázatos … azt hiszem sokat elmond az írói nagyságáról, hogy nem egy olyan ismerősömet rá tudtam venni az olvasására, amúgy akit akkor se tudna rávenni az ember, hogy olvasson, ha pisztolyt tartanának a fejéhez, illetve nem egy olyat, akinek műfajidegen a mű.
Ez véleményem szerint mindent elmond a könyvről és az írójáról is egyben.
John Scalzi
Egy űr-háborús világba vitt el, ami azóta is foglalkoztat. Egy kivételével imádtam az összes könyvét.
Népszerű idézetek
– Nem vagyok őrült, uram – feleltem. – Csak finoman kalibrált az elfogadható kockázat érzékem.
246. oldal (Agave)
Gyűlöltem, hogy én is olyan ember lettem, aki a temetőbe jár a halott feleségét látogatni. Amikor (sokkal) fiatalabb voltam, olykor-olykor megkérdeztem Kathyt, mi értelme ennek. Az az oszló hús- és csonhalom, ami valaha egy ember volt, már nem ember, csak egy oszló hús-és csonthalom. Az ember nincs többé – a mennybe, vagy a pokolba került, valahová vagy sehová. Ennyi erővel egy marhaoldalast is látogathatnék. Aztán megöregszel és ugyanezt gondolod. Csak már nem érdekel. Ennyid maradt.
10. oldal, Első fejezet
[…] a 8.szakasz kritikusan végigszemlézte a gyarmatosítás kora előtti spekulatív műalkotásokat, melyek idegen lényekkel vívott csillagközi háborúkról szóltak. A Világok harca rendben volt, egészen a végéig, amit a szakasz kissé olcsó trükknek talált. A Csillagközi invázióban volt pár jó akciójelenet, de túl sok filozófiát kellett hozzá kibontani. A filmváltozatot jobban fogadták, bár felismerték, hogy az sokkal primitívebb. Az Örök háború megmagyarázhatatlanul elszomorította őket, az eszme, hogy egy háború ennyi ideig tarthat, felfoghatatlan volt a csoport számára, amelynek tagjai csupán egy héttel azelőtt születtek. A Csillagok háborúja után mindenki fénykardot akart, és bosszankodtak, hogy a hozzá való technológia nem létezik. Ugyancsak mindenki osztotta a nézetet, hogy az ewokoknak ki kellene halniuk.
85. oldal
| → |
|---|
Részben az tesz minket emberré, amit másoknak jelentünk, és amit mások jelentenek nekünk.
159. oldal
– Egy pillanatig azt hittem, hogy felfedeztem egy humorérzékkel megáldott Különlegest.
– Sajnálom.
– Sose sajnáld, az isten szerelmére. Alig vagy egy órás. Vannak, akik száz évig élnek, mégse fejlődik ki a humorérzékük. Volt egy feleségem, aki sose mosolyodott el a házasságunk alatt. Neked legalább van mentséged, te csak most születtél. Neki nem volt.
Jared végiggondolta a dolgot.
– Talán nem voltál vicces.
– Látod, ez egy poén volt. Szóval te tényleg hetvenegy perces vagy.
– Már hetvenhárom.
– Na és milyen?
– Mi milyen?
– Ez – felelte Cloud, körbemutatva maga körül. – Az élet. A világmindenség. Meg minden.
– Magányos.
– Hoppá. Nem kellett sok idő, hogy erre rájöjj.
68. oldal
| → |
|---|
A csúcstechnológia téveszméje, hogy figyelmen kívül hagyja az alsóbbrendű megoldások hatékonyságát. Például a kődobálásét.
25. oldal, 1. fejezet