!

John Douglas amerikai

John E. Douglas

1945. június 18. –

Teljes névJohn Edward Douglas
NemFérfi
Honlaphttp://mindhuntersinc.com/
Wikipédiahttp://en.wikipedia.org/wiki/John_E._Douglas

Könyvei 11

John Douglas – Mark Olshaker: Sorozatgyilkosok
John Douglas – Mark Olshaker: Sötétség
John Douglas – Mark Olshaker: Megszállottak
John Douglas – Mark Olshaker: Utazás a sötétség mélyére
John Douglas – Mark Olshaker: Mindhunter
John Douglas – Mark Olshaker: The Cases That Haunt Us
John Douglas – Mark Olshaker: Journey into Darkness
John E. Douglas – Ann W. Burgess – Allen G. Burgess – Robert K. Ressler: Crime Classification Manual
John Douglas: Inside the Mind of BTK
John Douglas – Mark Olshaker: The Anatomy of Motive

Népszerű idézetek

>!
EssentialHencsi P

Amikor A bárányok hallgatnak rendezője és szereplőgárdája a forgatásra készülve Quanticóba látogatott, bevittem az irodámba Scott Glennt, aki Jack Crawfordot játszotta – azt a különleges ügynököt, akit egyesek szerint rólam mintáztak. Glenn meglehetősen liberális fickó volt, erősen hitt abban, hogy az ember alapvetően jó, a rosszak megjavíthatók, jó útra téríthetők. Mutattam neki néhányat a borzalmas tetthelyi fotók közül, amelyekkel naponta dolgozunk. Lejátszottam neki hangfelvételeket, amelyeket a gyilkosok áldozataik kínzása közben készítettek. Végighallgattattam vele, ahogy két tizenéves lány egyikét egy Los Angeles-i furgon rakterében merő élvezetből halálra kínozza két gyilkos, akiket röviddel azelőtt engedtek ki a börtönből.
Glenn könnyezve hallgatta a szalagokat.
– Fogalmam sem volt róla, hogy léteznek emberek, akik ilyesmire képesek – mondta ez az intelligens, együtt érző családapa, aki maga is két lányt nevelt. Azok után, amit az irodámban látott és hallott, többé nem tudta ellenezni a halálbüntetést: – A quanticói tapasztalatok végleg megváltoztatták az álláspontomat.

235-236. oldal, 9. fejezet

>!
Niko_oka

Ezenkívül kaptam egy Detroiti túlélési kalauz című könyvecskét. A város az Egyesült Államok fajilag legmegosztottabb települései közé tartozott, ahol még mindig nem ültek el teljesen az 1967-es forrongások utóhullámai, és évi több mint nyolcszáz gyilkossággal országos listavezetőnek számított. Az irodában elég hátborzongató totót szerveztünk, amelyben arra lehetett fogadni, pontosan hány emberölést regisztrálunk az év végére. Mint a legtöbb pályakezdő nyomozó, lelkesen és teljes gőzzel láttam munkához, de hamar ráeszméltem, mivel állok szemben. Négy évet töltöttem a légierőnél, de harci cselekményekhez legközelebb akkor kerültem, amikor a légi támaszpont kórházában sebesült vietnami veteránok mellett feküdtem, mert sportsérülés miatt meg kellett operálni az orromat.

52. oldal

>!
Niko_oka

Mi a nyavalyába keveredtem? Csakugyan erről a pályáról álmodoztam? Minek viszem folyton vásárra a bőrömet, hogy ilyen kétes alakokat kísérjek be? A munkahelyi pszichológia egyszerre eszméletlenül érdekesnek tűnt.

54. oldal

>!
shadowhunter1975 P

A bűnüldöző még a házastársának is igen nehezen beszél a munkájáról. Ha az ember naphosszat megcsonkított hullákat nézeget – kivált ha azok gyermekek –, nem szívesen „viszi haza” magával a dolgot. Nem kezdheti el a vacsoraasztalnál, hogy : „Képzeljétek, milyen izgalmas kéjgyilkosságunk volt ma!” Ezért vonzódnak oly gyakran a zsaruk az ápolónőkhöz, és viszont – hiszen képesek valamiképp fölfogni egymás munkáját.

25. oldal, Előszó: Ez már a pokol (GABO, 2017)

>!
Niko_oka

Láttam, hogy eléggé megközelíthető, hát kérdezgetni kezdtem, pontosan úgy, ahogy korábban a bankrablókat.
– Miért csinálja ezt?
– Mert szeretem – felelte. – Nézze, John, akár naponta letartóztathat minket, az se változtat semmin.
– De a maga eszével törvényesen is jól kereshetne.
A fejét csóválta, mintha még mindig nem érteném a lényeget.
Odakinn erősebben kezdett zuhogni. Oldalra pillantott, a kocsi ablakára vonta a tekintetemet.
– Látja azt a két esőcseppet? – mutatott egy pontra. – Fogadjunk, hogy a baloldali előbb leér az üveg aljára, mint az a másik a jobb oldalon. Nem kell nekünk Szuperkupa. Elég két esőcsepp. Akármit csinál, John, nem tud leállítani bennünket. Ilyenek vagyunk.

63. oldal

>!
Blissenobiarella

A skorpió odamegy a békához, és megkéri, vigye át a hátán a tavon.
– Nem – mondja erre a béka. – Ha a hátamra veszlek, megcsípsz, és én meghalok.
– Gondold végig a dolgot – így a skorpió. – Azért kéredzkedtem a hátadra, mert nem tudok úszni. Ha megcsíplek, tényleg meghalsz, de én is veled halok.
A béka meghányja-veti magában a dolgot, majd úgy dönt, hogy hisz a skorpiónak.
– Jól van – mondja. – Pattanj fel a hátamra!
A skorpió tehát felkecmereg a béka hátára, az pedig úszni kezd a túlsó part felé. Félúton vannak már, amikor a skorpió minden fogadkozása ellenére megcsípi a békát.
A béka haláltusájában zihálva megkérdi:
– Miért tetted ezt velem? Hisz most mindketten meghalunk.
A fuldokló skorpió vállat von:
– Ilyen a természetem.

386. oldal (13. fejezet, Bűn és bűnhődés)

1 hozzászólás
>!
EssentialHencsi P

Bármilyen foglalkozást űz is az ember, amikor kikerül a gyakorlatba, kezdi megismerni mindazokat az apróbb-nagyobb dolgokat, amelyeket az iskolában vagy tanfolyamon sohasem oktatnak. Mondjuk, hogy mit kezdjünk szolgálati fegyverünkkel különféle élethelyzetekben, például amikor a nyilvános férfivécében ülünk. A nadrágszíjunkkal együtt a földre eresztjük? Felakasztjuk a fülke ajtajára?

>!
Niko_oka

A dobókörben állva elég hamar felderengett az agyamban, hogy az erős és pontos dobás még csak fél győzelem. Elég kemény egyeneseket és egész jó csavart labdákat dobtam, de ilyen vagy ezzel egyenértékű teljesítményt jó néhány középiskolás produkált. A siker titka az ütőjátékos kicselezése volt, és felismertem, hogy ebben nagy szerepet játszik a magabiztos fellépés, illetve az ütőmezőn várakozó ellenfél minél tökéletesebb elbizonytalanítása. Évekkel később feltűnően hasonló helyzetbe kerültem, amikor hozzáláttam kihallgatási módszereim kialakításához.

32. oldal

>!
Niko_oka

Hamar kitüntettem magam, mint kiváló M16-os lövész, ami valószínűleg a középiskolás adogatóként kifejlesztett célzókészségem oldalhajtása volt, mert egyébként addig csak annyira kerültem kapcsolatba a lövészettel, hogy kiskamasz koromban légpuskával lődöztem az utcai lámpákra.

41. oldal

>!
Niko_oka

Wilkie Collins angol regényíró olyan úttörő munkákban vitte tovább a személyiségrajzot, mint A fehér ruhás nő és a Holdkő – mindkettő megtörtént eseten alapul-, ám Sir Arthur Conan Doyle halhatatlan teremtménye, Sherlock Holmes tette a bűnügyi elemzés e formáját az egész világ számára láthatóvá a viktoriánus London gázlámpáinak pislákoló fényében.

26. oldal