Joachim Friedrich német

– Ah, Miss Amanda! How nice önt látni! – üdvözölt bennünket Eleonóra inasa a bejárati ajtóban. – És a young ladyket is magával hozta!
– Jó napot, Charles – mondta Amanda. – Hogy van you today?
– Oh, thank you a kérdését – mondta Charles sugárzó arccal –, very well vagyok. Mindjárt bejelentem you a nagyságos myladynél. A beer-kának pedig találunk helyet, mint mindig, in the garden.

93. oldal

– Nos… – kezdte Lulu tétovázva –, egy birka a nézőtéren valóban nagyon… szokatlanul hatna…

23. oldal

Ha az ember gondolatban leborotválja a bajszát és kinöveszti a haját, akkor Óriás úr és a lánya között valóban nagy hasonlóságot fedezhet föl.

30. oldal

Hát nem teljesen olvastam részleteket meg amúgy se szabad többet elmondani

(első mondat)

– Most pedig, tisztelt publikum, elérkeztünk az est fénypontjához. Lépjünk át egy érzékek feletti világba, és üdvözöljük a mi valóban földöntúlian fantasztikus jósnőnket! Itt van ő, a bölcs Verona!
– Ni csak, egy kolléga – szólal meg Amanda mellettem. – Na, erre kíváncsi vagyok!

27. oldal

– Carlos! Bucimacikám! Beppino megfenyegetőzött!

53. oldal

– Oh, Miss Lumpi kutyái. A dogs tényleg very cukik!

125. oldal