Jiří Marek cseh
1914. május 30. (Prága) – 1994. december 10. (Prága)
Teljes név | Josef Jiří Puchwein |
---|---|
Katalógusnév | Marek, Jiří |
Nem | férfi |
Képek 1
Könyvei 16
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Útikalandok Táncsics
Antológiák 4
Népszerű idézetek
Az asztal alatt az urak széke mellett egy-egy söröspalack állt, úgy iszogattak, mert a tanácsos úr nem szerette, ha a hivatalos helyiségekben söröspalackok sorakoznak az asztalon.
– Az asztalra, uraim – szokta mondani oktató hangon –, iratok valók, esetleg kávéscsésze. A palackok számára ott az íróasztal bal oldalán a mély fiók. Különben minek lenne ott?
187. oldal (Nyári zápor)
Természetesen nagyon kell igyekeznem, mert a múzeumok egytől egyig fölösleges intézmények, legalábbis sokan ezt vallják azok közül, akik létezésükről döntenek.
155. oldal - A lakk teásdoboz
Mondjuk ki nyíltan: egymilliót hozna a konyhára. Aztán már végre abbahagyhatná. A miniszterelnök úr ugyanis szeretett volna megvesztegethetetlen lenni. Egész életében készült erre. Még ez az üzlet, s aztán vágya beteljesült!
221. oldal - Merénylet a miniszterelnök ellen
Az a tény, hogy Prágában nem ütötte fel a fejét a gengszterizmus, szerinte annak az örvendetes jelenségnek köszönhető, hogy nálunk nincs szesztilalom.
A tanácsos úr Párizsban
– Bátorkodom megjegyezni, hogy amint ismeretes, a dinamit készítéséhez a nitroglicerin szolgál alapanyagul, ami állítólag jó hatással van a szívre, én nem tudom, nekem csak reumám van. Szóval glicerinből, salétromból és kénsavból áll, és olyanokat durran, mint a mennykő. Amint méltóztatnak tudni, az az úr, akinek ide van írva a neve, vagyis Nobel úr, nagyon előkelő és gazdag úr volt, annyira gazdag, hogy azt se tudta, mit csináljon a pénzével, azért van az, hogy még a halála után is osztogatják. Persze, én még egy fillért se kaptam belőle, talán azért, mert nem került rám a sor. Persze, óvatosan kell vele bánni…
Az ajándék