Jeanne Siaud-Facchin

A szuperintelligens emberek egyenesen rettegnek attól, hogy a pszichológus nem érti meg őket, majd lehülyézi őket, ideges lesz tőlük, és hogy igazából a pszichológus csak egy szaki és nem az a felsőbbrendű lény, aki segíteni tudna rajtuk…

A beszéd olyan, mintha túláradó gondolatainkat egy szűk tölcséren próbálnánk keresztülpréselni […].

A szuperintelligens emberek nagyon félnek a felejtéstől.

Lefekvéskor nagyon nehéz megállítani a gondolkodás folyamát, és csökkenteni az intenzitását.

Hogyan is hihetnénk magunkról, hogy szuperintelligensek vagyunk, miközben az életünket sorozatos kudarcok és fájdalmas gyötrődés kíséri?

Érzelem nélkül az agy elveszíti józan eszét!

Nincsenek felnőttek. Csak gyerekek vannak, akik úgy csinálnak, mintha felnőttek volnának […].

Mára kiderült, hogy egész életünkben képesek vagyunk új dolgokat tanulni, így aztán arra is képesek vagyunk, hogy megtanuljunk… boldognak lenni.

Gyakran nem érti a többiek reakcióját és hozzáállását, ráadásul akkor is kívülálló marad, ha éppen úgy érzi, befogadták… hiába, nagyon zavaros dolog a többiekkel való együttlét.

• A szuperintelligens ember nem intelligensebb a többi embernél, csak másfajta intelligenciája van.
• A szuperintelligens ember személyiségének elválaszthatatlan összetevői:
– hiperszenzibilitás,
– állandó érzelmi bevonódás,
– túlfejlett érzékszervi receptivitás,
– a többi ember érzelmeit érzékelő empátia,
– az öt érzékszerv átlagon felüli képessége.
• A szuperintelligens ember intelligenciája gazdag és nagy teljesítményekre képes, de más kognitív alapokon nyugszik:
– intenzív agytevékenység,
– szignifikánsan több neuronkapcsolat; az agy minden tartományát átszövő neuronhálózatok,
– faszerűen elágazó információfeldolgozás szerteágazó gondolattársításoktól kísérve, amelyeket igen nehéz strukturálni,
– látens gátlás deficit, amelynek következtében az agy kénytelen az összes bejövő információt előzetes szűrés nélkül befogadni: a szuperintelligens embernek tele van a feje információval,
– problémamegoldásnál képtelen a már használt stratégiákat alkalmazni, ugyanis a gondolatkapcsolatok rendkívüli gyorsasággal épülnek ki nála, gyorsabban annál, hogysem tudatosan követhetők volnának,
– intuitív, képekben gondolkodó intelligencia, amely szavakban és beszédben nehezen nyilvánul meg, a verbális struktúrában nehezen boldogul.

51-52. oldal