!

Jean Rhys brit dominikai

1890. augusztus 24. (Roseau, Dominika, Brit Nyugat-India) – 1979. május 14. (Exeter, Devon, Anglia, Nagy-Britannia)

Teljes névElla Gwendolen Rees Williams
Nem
Honlaphttp://www.litencyc.com/php/speople.php?rec=true&UID=3758
Wikipédiahttp://en.wikipedia.org/wiki/Jean_Rhys
Életrajz

Képek 5

Könyvei 12

Jean Rhys: Széles Sargasso-tenger
Jean Rhys: Wide Sargasso Sea
Jean Rhys: Legyen nekik dzsessz
Jean Rhys: Nagy mosolyt kérek!
Jean Rhys: A sötétség utasa / Jó reggelt, éjfél
Jean Rhys: Smile Please
Jean Rhys: Good Morning, Midnight
Jean Rhys: After Leaving Mr. Mackenzie
Jean Rhys: Voyage in the Dark
Jean Rhys: Quartet

Antológiák 4

Géher István (szerk.): Pokolkő
Géher István (szerk.): Ellenfelek
Szilárd Gabriella (szerk.): Drága illúzió
Louise Welsh (szerk.): Ghost

Népszerű idézetek

>!
Véda MP

Az ám a kín: tudni valamit, és nem tudni rá szavakat.

187. oldal

>!
volna

Ha fej, nyerek, ha írás, vesztesz – ilyenek voltak az angolok.

116. oldal (Mikor elégették a könyveket)

>!
Bla IP

Ott álltam a verandán és belélegeztem a levegő édességét. Szegfűszeg és fahéj illata szállt, rózsáké és narancsvirágé. S mindez olyan részegítően friss volt, mintha még nem lélegzett volna belőle soha senki.

81. oldal

>!
Tigrincs P

Szomjasan hagyott, és most már örök életemben vágyódni és szomjazni fogok valami után, amit elveszítettem, mielőtt rálelhettem volna.

173. oldal (Európa)

>!
ede

Akkoriban én is úgy gondoltam, mint a többi gyerek: minden élt, nem csak a folyó vagy az eső, hanem a székek, tükrök, csészék, kistányérok is, egytől egyig.

30. oldal

>!
hmargit

Szépséges, nagy kertünk volt, olyan, mint az a bibliai kert – az élet fája nőtt itt. De elvadult a kert is. Az ösvényeket felverte a gyom, halott virágok illata keveredett az élet friss szagával. A rengetegbe illő páfrányfák alatt zöldesen derengett a fény. Orchideák tekeregtek, megközelíthetetlenül, menekülve – ki tudja, miért az érintés elől. Az egyik olyan volt, mintha kígyó lenne, a másik akár a polip, csavart gyökeréről hosszú, vékony, barna karok csüngtek, levéltelenül. Ez a poliporchidea évente kétszer virágzott – olyankor egy ujjnyi se látszott a hosszú karókból. Csak a harang alakú fehér, mályvaszín, bíborvörös virágok sokasága, hogy nézni is csoda. Illata átható, és nagyon édes. Soha nem mentem még csak a közelébe sem.

>!
Bla IP

A madár újra fütyülni kezdett.Hegyi madár. Éles és édes a hangja. És nagyon-nagyon magányos.

78. oldal

>!
volna

A versespolcnál tartott. Lord Byron. Költemények, Milton Költői művei és így tovább. Puff, puff, puff – egymás után hullottak az eladásra váró halomba. De Christina Rossetti egy könyve, bár szintén bőrbe kötve, az elégetendők közé került, és Mrs. Sawyer szemvillanásából megtudtam, hogy a férfiaknál, akik könyveket írnak, sokkal rosszabbak a könyveket író nők – mérhetetlenül rosszabbak. A férfiakat kíméletesen agyon lehet lőni; a nőket kínozni kell.

118. oldal (Mikor elégették a könyveket)

>!
Bla IP

Az asztal felett három szál deszkából durván összeeszkábált könyvespolcra esett a tekintetem, végignéztem a könyvek címeit. Byron versei, Walter Scott regények, az Ópiumevő vallomásai, pár ütött-kopott barnás színű kötet, az utolsó meg…élete és művei – hogy kié, nem láttam, a borító leszakadozott.

84. oldal

>!
Tigrincs P

– Nem úgy van, mint ahogy látszik- mondtam neki. – Tudom – mondta –, soha sincs úgy.

181. oldal (Európa)