Jean-Pierre Montcassen magyar
← Cselenyák Imre, Attrib Ikka Aatri, Amerigo Silvestra, Nyíri Cselenyák Imre
1957. január 1. (Nyírkáta) –
| Teljes név | Cselenyák Imre |
|---|---|
| Nem | Férfi |
| Wikipédia | http://hu.wikipedia.org/wiki/Cselenyák_Imre |
| http://www.facebook.com/pages/Jean-Pierre-Montcassen/173359592704626 |
Képek 1
Könyvei 28
Antológiák 8
Népszerű alkotóértékelések
Jean-Pierre Montcassen
Még csak a Melikit olvastam tőle, de az nagyon magával ragadott. Szeretem a történelmet, és az ő regényén éreztem, hogy gondosan utánajárt a kornak, elhitette velem, hogy ismeri is azt az utolsó mozzanatáig, akár ténylegesen így van, akár nem. A kultúrát, a világot, az ott élő embereket, mindent. (Erről jut eszembe, hogy egyszer meg kell kérdeznem Montcassen Úrtól, miért kezdett el történelmi regényeket írni. )
Dedikáltatni már kétszer is jártam nála, és mint ember is nagyon kedvesnek tartom, mindig olyan lelkes. :) Izgatottan várom a következő találkozásokat vele és a további könyveivel is.
Jean-Pierre Montcassen
Már több könyvét is olvastam a szerzőnek, s eddig még egyben sem csalódtam. Nagyon tetszenek olvasmányos történetei, melyek kiszakítanak a szürke hétköznapok fogságából.
Az életben is nagy élmény volt találkozni vele, igazán kedves, szimpatikus férfi.
Jean-Pierre Montcassen
Kedvenc mai magyar íróm! Zseniális ! Fedezzétek fel minél többen!
Kívánok neki még több és több elismerést, népszerűséget,-amit nagyon is megérdemel, magamnak még sok sok csodálatos könyvet Tőle :)
Népszerű idézetek
Petőfi már messziről megismerte a hírből és Szilágyi által leírt, nagybajuszú férfit, aki egy fiatal diófát nézdegélt értő szemmel. Tavaly őszön ültette: vajh, megeredt-e?
− Addig éljen a gazda, míg abból a fából telik ki koporsója! − kiáltott feléje Petőfi.
Arany odanézett és a köpenyes-mentés, fehérgalléros fiatalemberben tüstént ráismert várva-várt vendégére.
− Kívánságnak se rossz, hallod-e pajtás!
Cselenyák Imre: Áldott az a bölcső 95% Arany János életregénye
Külső szépség nálam nem létezik belső szépség nélkül.Nekem ehhez, hiszem, jó szemem van. Széptevésben azonban alkalmazkodni kell a hagyományokhoz. Valamennyien úgy szoktuk meg, hogy dicsérjük egy nő testi adottságait,milyen formás a csípője, milyen mutatós a keble, karcsú a nyaka, bájos az arca, szép a haja. Azt nemigen szoktuk mondani: De szép az eszed, bájos a lelked.
Barátom, vannak alkalmak, melyeket ha elmulaszt az ember, az isten sem teremti meg újra… úgy hiszem, ez olyan.
375. oldal
Cselenyák Imre: Áldott az a bölcső 95% Arany János életregénye
Arany, amikor gyermekei nem látták, ölébe vette Petőfi fiát.
– No, te apró ártatlanság, hát mit is tehetnél te arról, hogy ilyen világban élsz?
A kicsi nagy szemeket meresztett a nagybajszú emberre, öklét a szájába nyomva kezdte csócsálni. A fogzás csalhatatlan jele, s a férfi eltűnődött rajta, hogy ezt a változást szüleinek kellene inkább látnia. A kis Zoli értelmes tekintetű, bájos gyermek, amennyire meg tudta ítélni az orra az anyjáé, szája az apjáé, egy valami azonban nemigen illett a kerek, szabályos fejecskére, az elálló ördög-fülecskék. Na, ezt majdan kinőheti, s méltó utódjává válik a hon híres, hírhedt költőjének. S Aranynak egyszerre megesett a szíve az elárvult csöppségen és meghatódásának kényszerében arcon csókolta.
Jegyezze meg, hogy az ember mindent tud, csak van, amit még nem csinált.
150. oldal
Cselenyák Imre: Áldott az a bölcső 95% Arany János életregénye
A halász szende mosollyal az arcán a fejét csóválta.
– Én megfogadtam, hogy ha Arany János belém botlana, én adok néki ajándékba egy halat. Mert engem úgy megörvendeztette a Velszi bárdokkal, hogy arra nincsenek szavak. Én végigharcoltam tüzérként a szabadságharcot, sok bajtársam odaveszett vagy emigrált, látja kiégett az egyik szemem, üveg vagyon helyébe, és én má’ annyiszor elátkoztam Ferenc Jóskát! Hej, Istenem, de megadta neki a versében, de megadta!
A szenvedélyes szavakra az egyik kocsis felfigyelt, közelebb oldalgott.
– Arany János? – és a kezét nyújtotta. – Hadd szorítom meg a kezét uraságodnak! Kegyelmed a magyarság lelkiösmerete, a békés emberek reménysége! Fogadjon el tőlem egy demizson bort! Jóféle, Budafokon termett!
Arany hol az egyik, hol a másik férfi felé pislogott értetlenkedve.
És azt hiszem, ezt is kimondhatom végre: a lelkileg szép férfiak tudnak testileg is szépet nyújtani. A többség sajnos nem ilyen, sok nőnek be kell érnie egy önző, felszínes társsal. Gyakorta egy egész életen át.
– Attól vagy te beteg, Jani, hogy elhagyod magadat! Nem látsz rendesen, tudjuk, de annyi baj legyen! Nem fogja már fejed a verset, oda se neki! Hanem az ifjúság még mindig fel tudna lelkesíteni. Azt gondoltam ki, hogy elviszlek egy-két líceumba, ahol előadást tartanál diákoknak. Képes vagy rá, én biztosra veszem.
– Hová vinnél te engem félhóttat, Pali. Mindkettőnk szégyenére katedrára állítanál, mint egy múmiát?
