!

Jean Passerat francia

1534. október 18. (Troyes) – 1602. szeptember 14.

KatalógusnévPasserat, Jean

Antológiák 5

Rónay György (szerk.): A reneszánsz költői I-II.
Lothringer Miklós (szerk.): Örök megújulás
Kormos István (szerk.): Szerelmes arany kalendárium
Négy évszak – versek az örök természetről
Lakits Pál – Rónay György – Szegzárdy-Csengery József (szerk.): Francia költők antológiája

Népszerű idézetek

danlin>!

Jean Passerat: Óda május első napjára

Az ágyat és lustálkodást
hagyjuk ma reggel:
nézd a piros hajnalodást,
mely most dereng fel.

Mivelhogy a kristályos ég
május havában legüdébb,
szeressük egymást,
égessük egymást csók-tüzön:
itt lent azoknak nincs öröm,
kik megtagadják.

Az erdőcskébe jöszte már,
gyönyörüségem,
halld, hogy cseveg a sok madár
a sűrüségben!
S bár édesen szól mindahány,
legédesebb a csalogány,
s hangjától éled.
A gyász, a bánat elkerül,
örüljünk úgy, mint ő örül:
múlik az élet.

Mert az idő, e szárnyas agg
gyűlöl bennünket,
s messze viszi, amint halad,
szép éveinket.
Ha orcád egyszer ránc lepi,
szád majd búsan nyögdécseli:
butácska voltam,
szépségemet nem becsülő,
s ihol orcámról az idő
elhordta gyorsan.

De a kesergés könnyeit
vénekre hagyjuk,
s az ifjuság virágait
vígan szakasszuk.
S mivel a kristálytiszta ég
május havában legüdébb,
szeressük egymást,
égessük egymást csók-tűzön:
itt lent azoknak nincs öröm,
kik megtagadják.

Jékely Zoltán

60-61. oldal · Jean Passerat