!

Jean de La Fontaine francia

1621. július 8. (Château-Thierry, Champagne, Franciaország) – 1695. április 13. (Párizs)

Tudástár · 17 kapcsolódó alkotó · 1 film

KatalógusnévLa Fontaine, Jean de
Nemférfi

Képek 2

Könyvei 36

Jean de La Fontaine: A tücsök és a hangya
Jean de La Fontaine: Állatmesék
Jean de La Fontaine: A nyúl meg a teknős és más mesék
Jean de La Fontaine: A holló meg a róka és más mesék
Jean de La Fontaine: Kedves La Fontaine meséim
Jean de La Fontaine – Juhász Magda: A róka és a holló
Jean de La Fontaine: Mesék és széphistóriák
Jakob Grimm – Wilhelm Grimm – Benedek Elek – Jean de La Fontaine: Állatmesék
Jean de La Fontaine: A róka és a gólya / A holló meg a róka
Jean de La Fontaine: Tanulságos állatmesék

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Osiris Diákkönyvtár Osiris · A világ legszebb meséi Juventus · A világirodalom gyöngyszemei Móra · Tanulságos történetek Reader's Digest · Faludy tárlata Glória · Papírszínház Csimota · Penguin Little Black Classics Penguin angol · Kétnyelvű Remekművek Franklin-Társulat · Franczia könyvtár Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai)

Antológiák 19

T. Aszódi Éva (szerk.): Minden napra egy mese
Tony Wolf: Legszebb meséim
Kosztolányi Dezső (szerk.): Idegen költők
Dornbach Mária – Végh György (szerk.): Az álomtündérek
Illés Lajos (szerk.): Aki legdrágább, aki legszebb…
Vladimír Hulpach (szerk.): Négy évszak meséi – Tél
Vladimír Hulpach (szerk.): Négy évszak meséi – Tavasz
Vladimír Hulpach (szerk.): Négy évszak meséi – Ősz
Lakits Pál – Rónay György – Szegzárdy-Csengery József (szerk.): Klasszikus francia költők
Horváth Andor (szerk.): Szavak májusa

Róla szóló könyvek 2

Hippolit Adolf Taine: La Fontaine
Lengyel Dénes: La Fontaine

Népszerű idézetek

Nyctea P>!

A TÜCSÖK ÉS A HANGYA

A Tücsök, hogy – dinom-dánom –
csak nótázott egész nyáron,
arra ébred ő kegyelme:
semmije sincs, télre kelve.
Maradt volna legalább
egy kis légycomb, lepkeláb!
Éhínségtől hajtva végül
Hangya szomszédhoz betér
s kölcsönképen tőle kér
némi magvat eleségül:
„Tavasziglan adjon, kérem,
őszre itt lesz mind, ígérem,
tőkéje is, meg a kamat is;
fölteszem rá a nyakamat is!”
Nem jó kölcsönző a Hangya, –
nézzük el e kis hibát, –
a hitelkérőnek mondja:
„Míg meleg volt, mit csinált?”
– „Éjjel-nappal énekeltem,
hallgattak, mint nótafát.”
– „Énekelt? No jól van, lelkem,
most táncoljon! Rajta hát!”

12. oldal

Trudiz >!

A kakas és róka

Fönn virrasztott a kakas egy nagy fán.
Fut a róka, csillog szeme sandán.
A fa alatt megáll a haraszton.
Fölkiabál mézesmázos hangon:

„Jó hírt hozok, zeng tőle az erdő!
Örülök, hogy én vagyok az első,
aki veled tudathatja: végre
kitört egész földünkön a béke!

Vadász többé nem nyilaz a vadra,
a baromfit róka be nem kapja,
a rókát sem űzi a szelindek.
Ünnepeljük csókkal ezt a hírt meg!

Testvérekhez rokoni csók illik.”
„Ezt reméltem – szól a kakas – mindig.
Máris megyek, csupán arra várok,
míg ideér az a két agár ott.

Több testvérnek kedvesebb a csókja.”
„Nem érek rá sajnos – szólt a róka. –
Meg kell a hírt másoknak is mondjam.”
S hanyatt-homlok elmenekült onnan.

33. oldal

1 hozzászólás
Kek P>!

A holló és a róka

Sajtot talált a holló, fölvitte a fára.
Róka koma a sajtot nagyon megkivánta.

Magas a fa, magasan ül a holló rajta?
Csőréből a zsákmányát azért is kicsalja!

„Holló asszony – szólt neki –, örülök, hogy látom;
nincs kegyednél gyönyörűbb madár a világon!”

Csönd. A holló nem felel, épp csak egyet illeg.
Rá a róka: „Tollánál, termeténél nincs szebb!”

Fönn a holló hallgat, és szorítja a sajtot.
A róka vár, majd úgy tesz, mint aki elcammog.

Lép egyet, és morog, hogy a holló is hallja:
„De mit ér a szépség, ha rút hozzá a hangja!”

„Rűt a hangom? – A hollót elfutja a méreg,
s károgni kezd: – Ez neked nem elég szép ének?”

„De még milyen!” – nevet a róka, és a sajttal,
mit a holló kiejtett, vidáman elnyargal.

19. oldal (Móra, 1982)

Joditti>!

Bolond, ki megfogad minden szóbeszédet!
Nem érdekel eztán senki fecsegése,
Mátol nem adok, csak a magam eszére.

46. oldal

Chivas>!

Engem soha nem dicsértek,
kezdődjön a holló ének.
A madár így örvendezett,
tátott csőrből, sajt kiesett.

Kapcsolódó szócikkek: holló
Nyctea P>!

AZ EREKLYEVIVŐ SZAMÁR

    Egy csacsi ereklyét cipel
    s azt képzeli: neki hajt ki-ki térdet;
s hogy neki szól zsolozsma és tömjén és dicséret…
A gőg majd fölveti, e hit úgy tölti el
    Szemet szúr a dolog s valaki rászól:
„Hé, Füles úr, te, jó lesz, ha szent egyűgyüséged
kilábol az ilyen hiúság-nyavalyából!
    Nem téged illet ez a tisztelet,
    a képnek szól, elhiheted!
Hordozhat szent ereklyét méltatlan suta vállad,
    te csak maradsz, ami vagy: buta állat!”

    Elöljáró is így jár némelyik:
ha üresfejű, csak talárját tisztelik.

127. oldal

Nyctea P>!

Törvénykódex helyett a józan ész uralma
    csökkentené a perköltséget! – Ez
ma mindent fölemészt, megőröl minket malma,
    húzás-halasztás tönkretesz…
S végül: az osztrigán a jó bíró úr él ma –
    s a feleké – a héja.

33. oldal, A DARAZSAK MEG A MÉHEK

kkata76>!

A földön, látom, nincs oly gyáva állat,
mely magánál gyávábbat nem találhat.

28. oldal A nyúl és a békák

kkata76>!

A fogolymadár s a kakasok

Elébb rárakódott a bánat,
de látva, hogy egymást ölik,
nyugalmat szerzett önmagának:
„Ilyenek az erkölcseik”,
gondolja s rögtön megbocsátja,
"ilyen a földi állapot.
Jupiter nem egy kaptafára
formált ki minden állatot.

10. oldal