Jean-Christophe Grangé francia
1961. július 15. (Boulogne-Billancourt, Franciaország) –
| Katalógusnév | Grangé, Jean-Christophe |
|---|---|
| Nem | férfi |
Könyvei 11
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Egmont Myzt Egmont-Hungary
Népszerű idézetek
Latin-Amerikában mindenkinek az indiánokig vezethető vissza a családfája. Argentínában csak a hajófedélzetig.
493. oldal (Egmont Kiadó, 2011.)
– Maga szerint mi a közös a szemben és a kézben? Mi kötheti össze az emberi testnek ezt a két részét?
A szemész sétált néhány lépést. Visszanyerte a nyugalmát, ismét a tudomány emberéhez méltó higgadtsággal viselkedett.
– A kapcsolat magától értetődő – szólalt meg végül. – Kizárólag ez a két egyedi testrészünk van, a szem és a kéz.
Niémans összerezzent. Costes bejelentése óta valami ilyesmi motoszkált a fejében, bár eddig pontosan nem tudta megfogalmazni magának. Ezúttal ő kezdett verejtékezni.
– Hogy érti?
– Az ember szivárványhártyája egyedi. Finom rostok ezrei alkotják, amelyek mindenkire sajátosan jellemző rajzolatot hoznak létre. Egyfajta biológiai lenyomatot, amit a génjeink határoznak meg. A szivárványhártya legalább olyan alkalmas az ember azonosítására, mint az ujjlenyomat.
„Hát ez köti össze a szemet és a kezet: kizárólag ezek azok a testrészeink, amelyek felérnek egy biológiai aláírással. A szakzsargon ezt nevezi biometrikus aláírásnak. Elég megfosztani a testet a szemétől és a kezétől, és máris eltűntek a külső azonosító jegyek. Ezek szerint kicsoda is egy olyan ember, aki úgy hal meg, hogy nem viseli magán ezeket a jegyeket? Senki. Egy névtelen halott, aki elveszítette az egyéniségét. És talán vele együtt a lelkét is. Ki tudja? Nincs is ennél rondább vég az ember számára. A hús közönséges, névtelen sírban pihen.”
A férfiak többsége a szépségre és az eleganciára, a sovány nőkre bukik. A modell alkatú lányokra. De csakis azért, hogy kivívja a haverok elismerését. Viszont amint az ember kikerül a tekintetek kereszttüzéből, és azon kezd gondolkodni, hogy meg kellene állapodni, csakis a húsosabb nők jöhetnek számításba, akiken van mit fogni. A férfiak sokkal jobban szeretik a gömbölyded formákat.
32. oldal (Egmont, 2011.)
Amikor az emberi testet lövés éri, nem maga a golyó okozza a legnagyobb károkat, hanem a vele járó légnyomás; vákuum képződik, ami úgy söpör végig a húson, a szöveteken és a csonton, mint az üstökös csóvája.
373-374. oldal (Egmont, 2011.)
A nők tényleg menthetetlenek, még ha egy szál deszkán sodródnak is a nyílt óceánon, akkor is csak az érzelmeikkel és a vágyaikkal vannak elfoglalva.
186. oldal (Egmont, 2011.)
-Valamikor nagyon régen a faj X és Y kromoszómái még azonos méretűek voltak. De az Y az évezredek folyamán fokozatosan összementek. Ma már csak önmaga halvány képmása a női nemi jellegért felelős X kromoszóma mellett.
– Ez annyit jelent, hogy idővel a férfiak ki fognak halni?
– Ahogy mondja. A földön nem lesznek többé férfiak.
248. oldal