!

Javier Marías spanyol

1951. szeptember 20. (Madrid) –

Tudástár · 36 kapcsolódó alkotó

Nemférfi

Képek 3

Könyvei 27

Javier Marías: A szívem fehér
Javier Marías: Beleszerelmesedések
Javier Marías: Holnap a csatában gondolj rám
Javier Marías: Berta Isla
Javier Marías: Rossz kezdet
Javier Marías: Amikor halandó voltam
Javier Marías: Farkasvilág
Javier Marías: Todas las almas
Javier Marías: The Infatuations
Javier Marías: A Heart So White

Kapcsolódó sorozatok: Tu rostro mañana spanyol · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Európa Modern Könyvtár Európa · 50 Modern Penguin angol

Antológiák 2

Imrei Andrea (szerk.): Huszadik századi spanyol novellák
Patkós Judit – Scholz László (szerk.): A narancs a tél gyümölcse

Népszerű alkotóértékelések

szallosas P>!

Javier Marías

Amikor Marías könyvet olvasok lelassulok ebben a rohanó világban, időnként nagyon kell!
Képzeld el, hogy elutazol a tengerpartra, meglátod a vizet és beúszol jó messze a parttól, felfekszel a vízre, lebegsz és hagyod, hogy a tenger hullámai ringassanak. Na pont ilyen Maríast olvasni.


Népszerű idézetek

balagesh IP>!

Ha az ember sokáig vágyik valamire, egy idő után már nagyon nehéz nem vágyni rá; úgy értem, ráébredni és elfogadni, hogy már nem arra vágyunk, hanem másvalamit szeretnénk.

181. oldal

2 hozzászólás
olvasóbarát P>!

Mindegy mi történik a regényekben, mert úgyis elfelejtjük, ha véget érnek. A lehetőségek és a gondolatok számítanak, amelyekre felnyitják a szemünket, és amikre fiktív történetükkel ráébresztenek; ezek tisztábban maradnak meg bennünk, mint a valós események kapcsán, és jobban megfontoljuk őket.

276. oldal

Kuszma P>!

Minden író sokkal inkább olvasó, és az is lesz mindig: több regényt elolvastunk, mint amennyit valaha meg tudnánk írni, és tudjuk jól, hogy ez az érdeklődés, ez a szenvedélyes rajongás annak köszönhető, hogy már százezerszer átéltük; és olykor jobban megértjük a világot, önmagunkat a regényben létező fantomszemélyek által, vagy a fejtegetések révén, melyekről érezzük, hogy nem egészen az író, de nem is az elbeszélő hangján szólalnak meg, vagyis az a hang nem egészen a senkié. Arról is megbizonyosodhatunk, hogy talán azért írunk, mert némely dolgot csak akkor tudunk elgondolni, hogyha csináljuk, jóllehet hogyha megkérdezi tőlem – nem is olyan ritkán –, hogy miért írok, jobban szeretem azt válaszolni, azért, hogy ne legyen főnököm, és hogy ne kelljen korán kelnem. Különben azt hiszem, ez is igaz, sokkal inkább, mint amit most itt elmondtam Önöknek.

442-443. oldal, Utószó - Ami nem történik meg és mégis megtörténik

Kapcsolódó szócikkek: író
1 hozzászólás
giggs85 P>!

Sok nő panaszkodik, hogy epekedve, vagy ahogy manapság mondják „élvezeti cikként” néznek rá, és szinte senki sem ismeri be, milyen bántó, hogy azt nem mondjuk, megalázó, lehangoló és csüggesztő, ha valakire sosem néznek így.

243. oldal

24 hozzászólás
giggs85 P>!

Szándèkosan nem tud felejteni az ember.

Kapcsolódó szócikkek: felejtés
4 hozzászólás
szadrienn P>!

(…) mert az ember akkor hisz az eleve elrendeltben, a sors akaratában, amikor épp jónak látja.

mate55 P>!

Nincs annál jobb módszer, ha valakit ki akarunk kérdezni a kalandjairól, mint ha elmeséljük neki a sajátjainkat.

202. oldal

1 hozzászólás
szadrienn P>!

Talán mindössze ennyi a kapcsolat: ha jól megnézzük, a bűbájosság vagy haunting nem más, mint az emlékezés átka, hogy meghatározatlan időközönként valami vagy valaki mindig visszatér és felbukkan, nem szűnik meg egészen, nem is múlik el egészen, és igazán sohasem hagy el bennünket, s egy bizonyos pillanattól kezdve a fejünkben lakozik vagy benne él, éber állapotunkban vagy álmunkban, oda fészkeli be magát, mert nincs is annál kényelmesebb lakhely számára, (…)

1 hozzászólás
mate55 P>!

A számunkra igazán fontos emberek életébe mindig túl későn érkezünk.

215. oldal

balagesh IP>!

Sosem vehetjük zokon, ha valakinek jobb híján velünk kell beérnie.

186. oldal

8 hozzászólás