!

Jankovics Marcell magyar

1941. október 21. (Budapest) – 2021. május 29. (Budapest)

Tudástár · 6 kapcsolódó alkotó · 2 kapcsolódó könyv · 18 film

Nemférfi
Életrajz

Képek 4

Könyvei 24

Hoppál Mihály – Szemadám György – Nagy András – Jankovics Marcell: Jelképtár
Alekszandr Polescsuk – Cs. Horváth Tibor – Fazekas Attila – Stanisław Lem – Tiszai László – Jankovics Marcell: A pergamen rejtélye / Hajtóvadászat
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
Jankovics Marcell: A fa mitológiája
Jankovics Marcell: A Nap könyve
Jankovics Marcell: Trianon
Jankovics Marcell: Ének a csodaszarvasról
Jankovics Marcell: 3+1 – A négy évszak szimbolikája
Jankovics Marcell: Csillagok között fényességes csillag
Jankovics Marcell: Lékiratok 1-2.

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Helikon Universitas Helikon · Curiositas Helikon

Fordításai 1

Madách Imre: The Tragedy of Man

Illusztrálásai 21

Madách Imre: Az ember tragédiája
Arany János: Toldi
Lázár Ervin: Magyar mondák
Ágh István (szerk.): Parazsat evő paripa
Alekszandr Polescsuk – Cs. Horváth Tibor – Fazekas Attila – Stanisław Lem – Tiszai László – Jankovics Marcell: A pergamen rejtélye / Hajtóvadászat
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
Kríza Ildikó: Mesék és mondák Mátyás királyról
Kríza Ildikó (szerk.): Mátyás, az igazságos
Csorba Csaba: „Árpád jöve magyar néppel”
Jankovics Marcell: A Nap könyve

Antológiák 4

Hunyadi Csaba Zsolt (szerk.): Májusfának levelei
Varga Domokos György (szerk.): Magyar nemzetstratégia
Czövek Judit – Dyekiss Virág – Szilágyi Zsolt (szerk.): Világügyelő
Heggyel az ég egybemosódik

Róla szóló könyvek 3

Veiszer Alinda: Záróra
Kovács Zsolt: Hívő vagyok anyám méhétől fogva
Hoppál Mihály – Varga Zoltán: Jankovics

Népszerű alkotóértékelések

Nagy_Atilla_Tas>!

Jankovics Marcell

Nem lehet értékelni a felbecsülhetetlent.Nem lehet méricskélni az értékmentést.Ahogy lehetetlen elégszer látni egy Fehérlófia Rajzfilmet aminél Királyibb Mélyebb Nemesebb,Magyarabb mely Egyetemes is egyben eccsenincs e Sártekén.Óvodás voltam mikor láttam de se előtte se utána nem láttam semmit mi Hozzáfogható…
Emberként élt 80 esztendőt, de amit Örökül hagyott az kortalan és felfoghatatlan és kimeríthetetlen Kincs… Aminek Mennél inkább a mélyére ásol mennél többet aknázol ki belőle annál több marad Ott mi csak javunkra vótt van és lőn is…


Népszerű idézetek

AeS P>!

Zsidó szokás szerint a körülmetélést a születést követő nyolcadik napon kell végrehajtani a fiúgyermeken, január 1. pedig Jézus hivatalos születésnapjától számítva épp a nyolcadik napra esik. Erre utal az újévnek kiskarácsony, karácsony nyolcada elnevezése. (Körülmetélés latinul circumcisio: innen a naptár egyik régi neve: csízió. Az ismert szólás: „tudja a csíziót” általában okos emberre, lényegében a naptárt ismerő tudós elmére vonatkozott.)

17. oldal (Csokonai, 1997)

Kapcsolódó szócikkek: naptár
AeS P>!

Az ókori csillagászpapok tudták ugyanis, hogy addig, amíg az estcsillagból hajnalcsillag, majd hajnalcsillagból ismét estcsillag lesz, 584 nap telik el, s hogy 5 ilyen ciklus kereken 8 földi évnek felel meg. Ezt geometrikus jelként úgy ábrázolhatjuk, mint egy 8 éves időciklust jelző körbe írt 5 ágú csillagot. De miért épp a Vénusz lett volna a betlehemi csillag? Nos, például azért, mert az említett Vénusz-ciklus fele, 292 nap (amíg az estcsillagból hajnalcsillag lesz) annyi idő, amíg egy kismama kihordja magzatát; továbbá, mert a hajnalcsillag a Nap előtt kelvén, annak világrajövetelét hirdeti; továbbá azért, mert Jézus anyja, Mária, ahogy Fia a Napét, megörökölte a pogányságtól a Vénusz szimbolikáját.

30. oldal (Csokonai, 1997)

1 hozzászólás
Arianrhod P>!

Tündérre utal a kisze harmadik neve: villő (német Wüli, szlovák vila = ,.tündér").
A villő nemcsak szalmabáb, hanem szalaggal, kendővel felöltöztetett fűzfaág is lehet. (Angol willow, holland wilg, német Weide, görög he liké=„fűzfa". A nevek a „tekerni, csavarni, hajlítani" jelentésű indoeurópai wel szóalakra vezethetők vissza. Ez illik a fűzfavessző tulajdonságaihoz és fölhasználásához. Heliké a Sarkcsillag körül „tekergő" medve-csillagképek egyik görög neve is.) Ezzel ismét a fákban tisztelt felsőbbrendű lényekhez érkeztünk, ami a naptárnak ezen a szakaszán – gondoljunk a keresztfára! – igazán nem csodálatos.

A fűznek mint a tavasz egyik jelképes fájának igencsak „boszorkányos" a múltja, s nemcsak a belőle készülő boszorkányseprű és gyógynövény- volta miatt (szalicilsavat tartalmaz).

Róla nevezték el a Helikon hegyét, ahol Apollón múzsáinak fűzfaligete állott, továbbá a holdistennők szent fája volt, és Athéné-Minerváé is az olajfa mellett. Ez a két faféleség hasonlít egymáshoz. Hogy mennyire, azt mutatja egy harmadik, mindkettőre hasonlító faféle, amit olajfűznek is hívnak (hivatalos nevén „keskenylevelű ezüstfa", Elaeagnus angustifolia).

Ezen túlmenően a fűz halálfa volt, a gyász és az elveszett szerelem jelképe. Ma is így él a köztudatban, miközben életfa is, hiszen köztudomású, hogy a fűz jól tűri a metszést, és a levágott fűzfavessző a földbe dugva könnyen kihajt és meggyökeresedik.

Kapcsolódó szócikkek: fűzfa · Minerva · Pallasz Athéné / Minerva · szalicilsav
1 hozzászólás
Arianrhod P>!

Nyelves királykiasszony című típus egyik meséjéből. Az alábbi párbeszéd a hős és a hősnő között zajlik:

„ – Milyen fejér lába van a királykisasszonnak.
– Jaj, nagy tűz van alatta.
– Hát akkor, süssük meg eszt a tojást.
– Nem lehet, mert juk van az üsten.
– Van itt esszeg, avval bé lehet dugni.
– Szart lehet.
– Van az is."

Jankovics Marcell: Ahol a madár se jár Hét év tizenkét tanulmánya

Kapcsolódó szócikkek: üst
11 hozzászólás
Arianrhod P>!

Egyiptomban Hnum kosistent, akit a Kos-korszak derekán Amonnal azonosítottak (mivel a tavaszi napéjegyenlőségkor a Kos csillagképben tartózkodott Amon, vagyis a Nap), a Nílus forrásainak őreként tisztelték Elephantiné szigetén, ott, ahol a folyó belép Egyiptomba. Jelképes értelemben ő jelezte a Nílus áradását, apadását a parasztoknak. Olyannyira vízistennek tartották, hogy az ősvíz (Nun) fiát látták benne, s a vallási szinkretizmus idején alakja összeolvadt a Fajjúm-oázisban különösképp tisztelt Szobek krokodilistenével, aki a kiáradt Nílus állatjelképe volt.

Kapcsolódó szócikkek: Egyiptom · Nílus
Arianrhod P>!

Robert Graves szerint Venus (Aphrodité) Erycina melléknéven méhistennő volt, aki a szicíliai Eryx hegyén foganta hasonnevű fiát a görög Butésztől, a méhésztől. Eryx (Erüx) neve Aphrodité harmadik, jóval ismertebb fiát, Erószt idézi meg, akinek szintén méh volt az attribútuma. A szerelemistenke nyilát a méhfullánkhoz hasonlították a költők. A Butész névnek a görög busz („bika", „tehén", „ökör", „marhabőr") szó a töve, ugyanúgy, mint a „bogöly", „dongó" jelentésű buíúposz szónak (a bogöly ti. kifejezetten a marhákat gyötri), s ennek a nyelvi összefüggésnek bizonyosan köze van VERGILIUS méhek keletkezésére vonatkozó leírásához

Kapcsolódó szócikkek: Robert Graves
5 hozzászólás
Arianrhod P>!

A közép-amerikai indiánok a Vénuszt „Darázscsillagnak (Susek) nevezték, mivel – alább még szó lesz arról, miért- „fullánkos" természetű csillagistenségnek tekintették.

2 hozzászólás
tataijucc>!

Egyre több könyv van, egyre kevesebb érték.

(Jankovics Marcell)

138. oldal · Jankovics Marcell

Veiszer Alinda: Záróra Harminc őszinte beszélgetés

Kapcsolódó szócikkek: könyv
AeS P>!

Közismert hiedelem szerint ha a medve gyertyaszentelőkör meglátja az árnyékát, elnyúlik a tél, de ha nem, korai tavaszra számíthatunk. Claude Gaiunebet feltevése szerint ez a babona a naptárrendszer félreértéséből született. A francia tudós úgy véli, hogy a medvének nem nappal, hanem éjjel kellene megnéznie az árnyékát, kiderítendő, telihold van-e vagy sem (már a félhold is vet némi árnyékot, teliholdnál olvasni is lehet). Az időjóslásnak, legalábbis naptári vonatkozásban, csak így van értelme. Ha ugyanis gyertyaszentelőkor telihold van, messze esik – no, nem a tavasz, de a böjt végét jelző tavaszünnep: a húsvét. Ha újhold lévén, az orráig sem lát a mackó, hamarost itt van, március 22-én, a csillagászati tavasz beköszöntekor.

53. oldal (Csokonai, 1997)

Kapcsolódó szócikkek: babona · Claude Gaiunebet · medve
Arianrhod P>!

Az indogermán eredetű Ilona név ui. „szarvasünőt” jelent, és a szarvasmondák állatalakú hősnője (a görög mitológiában a fehér Artemisz Elafiosz) üldözőit a Tejúton csalogatja maga után. Jó nyomon jár tehát Kardos Tibor, amikor hősnőnket a hattyús-almás Nemeszisz (Léda) istennővel is megfelelteti, anélkül azonban, hogy az utóbbiban felismerné a megszemélyesített Tejutat, pedig Nemeszisz-Léda (Létó, Lat, Ladón, Lóthan, Leviathán) alakja nem is értelmezhető másként. A Tejút és az Állatöv téli kereszteződésében (ahol télen jár a Nap) teljesül be Léda és a hattyú násza: a Tejút öle fölött „repül” a Hattyú (Cygnus)csillagkép, hosszú, phallikus nyakát a Tejút hasadéka felé nyújtogatva. A Tejút és az Állatöv átellenes, nyári kereszteződésében a nász csillaggyümölcsei fogódzkodnak össze: ők a tojáshéjból kikeveredő Ikrek.

Jankovics Marcell: Ahol a madár se jár Hét év tizenkét tanulmánya

Kapcsolódó szócikkek: hattyú · Tejút · Tündér Ilona