Jan van den Boomen magyar

Sohasem kedveltem azokat, akik szolgamód meghunyászkodnak az egyház dogmái előtt, és hitüket nem az ész érveinek meggyőző ereje adja, csupán a rettegés, hogy maguknak sem merik bevallani, mennyire félnek gondolkodni. Az ilyen hit gyenge…

114. oldal

– Pihenj, anyám. A had férfidolog.
A komor asszony sokáig nem válaszolt. A füstös szél bekúszott a szobába, s új csigákba görbítette fehér haját.
– Férfidolog – sóhajtott. – Volt bármi ügy valaha is, amit tisztességgel elvégeztetek? – Hogy választ nem kapott, szomorúan elmosolyodott. – Gyanítom, aligha lesz bármikor.

107. oldal

A Káosz teremt és a Káosz pusztít, az Ő akarata szerint. Mert a Káosz hivatott kirostálni az ocsút a búza körül. Mert a Káosz hozza az egyensúlyt, és eltörli a felesleget. Azokat, akik méltatlanok a rangjukra. Büntet és öl, ha nem veszed ezt figyelembe. De akkor te soha nem lehetsz búzaszem. Felemelkedés? Igen. A felemelkedést is elhozhatja az arra méltónak.