Jan Patočka cseh

Mert az ember, lényegét tekintve, nem ilyen, pontosabban nem önmagéban ilyen: az egyensúly és a zártság állapotába csak bukással, önmaga megtagadása árán kerülhet.

30. oldal Az élet egyensúlya és amplitudója

Amplitúdóról ott beszélhetünk, ahol az ember maga mögött hagyja a szokványos élet csábítását, a józan hamisságot, mely eltakarja előle létezése igazi magaslatait és veszélyeit – vagyis ott, ahol az ember rezzenéstelen arccal elébe megy annak, ami elől megszökik a bátortalan középszerűség.

32. oldal Az élet egyensúlya és amplitúdója

A bátortalan középszerűség elfedi az élet elől, hogy az életet mindkét oldaláról egy-egy szakadék határolja, amelyek között úgy fekszik nyugalmának apró zárványa, mint röpke pihenő, melynek csak ahhoz viszonyítva van értelme, ami nem az.

32. oldal

Az élet amplitúdójában élni azt jelenti, hogy elutasítjuk a zárvány-életet, és elindulunk, mint Jaspers mondja, létezésünk határai felé.

33. oldal

… de ez nem a vakok, hanem a tisztán látók paradicsoma.

34. oldal

… egyetemes megvilágosodás, mely nem az értelem világosságából ered, hanem az élet gyújtja fel, amikor határai kemény sarokkövébe ütközik.

34. oldal