

Jacek Dukaj lengyel
1974. július 30. (Tarnów, Lengyelország) –
Nem | férfi |
---|---|
Honlap | dukaj.pl |
Életrajz |
Könyvei 5
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Gabo SFF könyvek GABO · Science in Fiction Typotex
Antológiák 2
Népszerű alkotóértékelések
Népszerű idézetek





Ami lehetetlen, az csupa olyan dolog, ami nincs még eléggé átgondolva.
122. oldal
Jacek Dukaj: Extensa 83% Regény az EPR-paradoxonra




– Egy idő után az ember már nem hisz mások valódiságában. Ha úgy viselkednek a jelenlétedben, mint akarat nélküli tárgyak, akkor tárgyak. Tárgyakkal nem beszélgetsz, tárgyakra nem áldozol érzelmeket, legföljebb gyűjtöd őket. Olyan társaságot keresel, amely hozzád hasonló; örömmel üdvözölsz mindenkit, aki képes a legkisebb dologban is ellenkezni veled. Ilyenkor egy-egy pillanatra nem vagy magányos.
90. oldal




Egy mosoly olyan, mint egy néma diadalordítás, mint egy pohár forró fény.
132. oldal - H Nabukodonozor napkorongja alatt




– Pragmatikusak vagyunk, nem akarunk lázadni a dolgok természetes rendje ellen. A népi kormány is egyfajta arisztokrata kormány lenne, csak romlottabb és kevésbé rátermett, mert eggyel több hazugság kellene hozzá. Mert a definíció szerint az az arisztokrata, akinek erősebb a Formája, aki másokra tudja erőltetni az akaratát. A demokrácia önellentmondás: ahhoz, hogy egyáltalán kormányozni lehessen, fel kell állni a hierarchiának, és ha felállt a hierarchia, akkor máris nem egyenlő mindenki.
587. oldal




– Érted Zuza?
– Nem tudom… – mondta, és az állába harapott.
126. oldal
Jacek Dukaj: Extensa 83% Regény az EPR-paradoxonra




– És azt tudod, eszthlosz, mi a siker titka? A sokféleség. A Formák keveredése. Nem ok nélkül hívják a Vándorok fővárosának Vodenburgot. Aki bezárkózik egyetlen Formába, az a szerencsére bízza sorsát; de ezer Forma közül valamelyik mindig közelebb van a Célhoz. Ez a teljes titok: a kapu tárva-nyitva áll. És mi a sokféleség ellentéte? Az egyetlen Forma dominanciája. Az uniformizmus.
588. oldal




Ebben az időben a nagy sztratégosz morphéjában jártam, már a puszta látványomra hűséget esküdtek egész seregek, a csaták meg voltak nyerve, mihelyt végigpillantottam a csatamezőn, a parancsaimat végrehajtották, mire végigmondtam volna őket, éreztem, hogy a kérosz meghajlik a lábam alatt, több mint hét pusz magas voltam, nem akadt Kolenicában olyan ágy, amelyikben elfértem volna, huszonnégy éves voltam, és addig sosem vesztettem csatát, sereget, várat, várost, területet, minden előttem állt, nem tudtam elég nagyot álmodni. És akkor megjelent a Feketemágus.
91. oldal (ε Mint a Feketemágus)