J. R. R. Tolkien angol brit

Noha Tolkien könyvei először csak gimis koromban kerültek a kezembe, A GyU filmek már 7-8 éves koromtól kezdve életem meghatározó részévé váltak. Imádtam őket az első perctől kezdve és nem tudom megmondani, hányszor láttam már őket. Az első könyvem Tolkientól A gyűrűk ura volt és teljesen elbűvölt. Utána jött a többi is. Minden egyes elolvasott könyv után csak még többet akartam ebből a csodálatos világból. Az igazi nagy szerelem pedig A szilmarilok lett, egyszerűen nem is tudom szavakkal kifejezni, mennyire szeretem ezt a könyvet.

Középfölde teljesen magába szippantott, hihetetlen mennyire fantasztikus és részletgazdag ez a világ, Tolkien még a legapróbb részletre is odafigyelt. Számomra ő az örök nagy kedvenc és míg élek, ez így is marad. Amit ő csinált, azt nem lehet überelni, gondolok itt a történetekre, a karakterekre, a helyszínekre, a nyelvekre valamint magára a világra.
Tolkien adta számomra a legnagyobb olvasási élményeket, a legmeghatározóbb történeteket, amelyek a legnagyobb hatással voltak/vannak rám. Ha rangsorolnom kellene a kedvenc könyves karaktereimet, az első helyeken csak olyanok szerepelnének, akik Tolkien fejében születtek meg. Tehát a munkássága óriási hatással van rám, még úgyis, hogy befejezetlen maradt.
Azt, hogy mennyire kedves ő az én szívemnek mutatja az is, hogy tőle hajlandó vagyok bármit elolvasni, legyen az egy tudományos esszé, vers vagy mesekönyv. Nincs rajta kívül még egy olyan író, akinek a teljes munkásságára és életére ekkora nagy figyelmet fordítanék.

Nem tudom szavakkal kifejezni, mennyire hálás vagyok mindenért. Nagy köszönet illeti Tolkient, hogy megteremtette ezt a csodálatos világot. Középfölde nélkül a világunk sokkal szegényebb lenne.

Tündék. Egy Gyűrű. Gandalf. Bilbó. Frodó. Legolas. Aragorn. Völgyzugoly. Gollam. Mordor. Sauron.

Csak néhány szó és példáknak is kevés de olyan szavak amiket elmondhatjuk, hogy az emberek nagy része ismeri a jelentésüket. Olyanok akik elmerültek világában, olyanok akik csak filmen látták, olyanok akik nem kedvelik, olyanok akik sosem olvasták, olyanok akik megvetik, mind mind ismernek pár szót a történeteiből. Hány író mondhatja magának ezt a teljesítményt?

Emlékszem egyszer egy ismerősöm bőszen benne volt regényeinek olvasásában és azt mondta nekem: „ Nincs olyan fantasztikus lény amit Tolkien ki ne talált volna már."
Akkor még nem igazán értettem és még csak pár köteten vagyok túl, kezdem kapizsgálni. Szinte nincs olyan lény amit fel ne vonultatna és már csak ez is mutatja mekkora alaposság és kutatás volt munkái mögött. Írása iránti áhítatát pedig mi más bizonyítaná jobban, mint az az összetett „idegen" nyelv létrehozása amelyet munkája mellett megalkotott. Nem tudnék olyat mondani aki hasonló részletességgel űzte ezt a műfajt.

Személy szerint meg vagyok győződve, hogy ez nem lehet kreativitás. Tolkien biztos, hogy valamiféle látó volt. Biztos vagyok benne, hogy valahol mélyen rendelkezett egy tudással, hogy betekintsen egy másik dimenzióba és felépítse, mondhatni útikönyvet írjon annak világáról a mi szemünk számára is papíron. Ha pedig így van Tolkien minden idők legnagyobb mesélője.

„Az ember azokra a történetekre emlékszik, amik jelentettek valamit, még ha túl kicsi is volt hozzá, hogy megértse miért.” – Ezt mondja Samu a Két torony filmben.
Ez a mondat áll a legközelebb a szívemhez, mert ez írja le a legtökéletesebben a kapcsolatom Középföldével.
Nagyjából 10-11 évesen, hála a 8 évvel idősebb nővéremnek és a közös szobának, láttam először a Gyűrű szövetségét. A mai napig emlékszem, mennyire féltem a nazgúloktól, és mégis imádtam, valami nagyon megfogott benne. Azóta eltelt 16 év, és nem is tudnám megmondani hányszor láttam a filmeket. Bármilyen hangulathoz, bármilyen tevékenységhez passzol.
Olvasni viszont csak 2015-ben olvastam először a Gyűrűk urát. Nem tudnám megmondani miért kellett hozzá ilyen sok idő, talán akkorra ért be igazán a molyságom.
És természetesen imádtam. Annyi minden van ebben a világban, annyi a megismerni való.
És szép sorjában elkezdtem olvasni a többi Tolkien kötetet. Lenyűgöz ez a részletgazdagság, ez a hatalmas fantázia, a sokszínűség.
Olyan világgal ajándékozott meg a professzor, amihez mérhető kétlem hogy az én életemben születni fog.
Tolkien egy fantasztikus elme volt, a kelleténél talán kicsit több ráérősséggel. :)
De én a befejezetlen történeteket se szeretem kevésbé.
Középfölde történetei az érzelmek minden fajtáját megmozgatják bennem, és folyamatosan inspirálnak. Bár én egy hobbitnak tartom magam, de tündéhez méltón folyamatosan alkotásra ösztönöz.
Nem tudom eléggé megköszönni ezt a világot, nem tudom eléggé ajánlani Tolkien műveit.

Azt hiszem kevesen vannak, akiknek be kéne őt mutatni. Nem is fogok ilyesmivel próbálkozni. Minek beszéljek én, vagy méltassam, amikor pusztán annyi a dolgotok, hogy felüssétek A gyűrűk urát, el kezdjétek olvasni, és egy csapásra megvilágosodtok.
Korának zsenije olyat alkotott, amit még előtte senki.

Egy olyan világot hozott létre, melyben szívesen élnék. Nem jobb mint ez a világ, de szebb. Szebb mert a benne élők olyan értékeket képviselnek amik a mai emberekből lassan de biztosan kivesznek. Tőle tanultam meg hogy milyen az igazi barátság. Hogy nem csak adok hanem kapok is, nem csak én segítek hanem nekem is segítenek, és csak az a fontos hogy összetartsunk tűzön-vízen át. Kissé klisés, de igaz. Mindig csodáltam Frodó és Samu barátságát, vagy Gandalfét és Bilbóét, és persze Legolasét és Gimliét, ők a követendő példa. Nagyon sokat köszönhetek Tolkiennak, nagyon szeretem.

Nagyon egyedi világot teremtett ez az ember. Ezt nem is lehet utánozni,bárhogyan és bármennyire is próbálják. Ő a kedvenc fantasy íróm.

Sokat köszönhetek Tolkiennek. A Gyűrűk Ura volt az a könyv, ami miatt beleszerettem a fantasy műfajába. Bár nem olvastam minden művét, sőt, valószínűleg sosem fogom, mivel van, amelyik nem érdekel, nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy zseniális író volt, és brilliáns elme.

J. R. R. Tolkien a kedvenc fantasy íróm. Ő a műfaj legzseniálisabb művésze.
Tavaly-tavaly előtt nagyon sok időt szenteltem a műveinek, amik egytől-egyig különleges olvasmányok és újra meg újra elolvasnám őket. Óriási tehetsége van nemcsak az íráshoz, hanem az illusztráláshoz, rajzoláshoz, festéshez is.
A szókincse különlegesen gazdag, igényesen válogatott, a mondatai gyönyörűek, tartalmasak. A verseit is kifejezetten szeretem, amik a regényeit színesítik. Egy életen át teremtette, javítgatta, mélyítette azt az egyedülálló világot, amit a könyvein keresztül megismerhetünk, és fiának, Christopher Tolkiennak köszönhetően halála után még rengeteg újdonság látott napvilágot, amiért mi, Tolkien-rajongók nagyon hálásak vagyunk.

Megkerülhetetlen a fantasyban. Egy zseni volt.

Ez az író a fantasy műfajt formálta meg, egy egész fantáziavilágot alkotott, saját történelemmel, népekkel és azoknak nyelveivel. Ezen kívül néhol izgalmas, néhol könnycsordító, néhol szívmelengető történeteket mesélt el. Emelném a kalapomat, ha ő élne.