!

J. D. Salinger amerikai

1919. január 1. (New York, Amerikai Egyesült Államok) – 2010. január 27. (Cornish, New Hampshire, Amerikai Egyesült Államok)

Teljes névJerome David Salinger
NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Salinger

Képek 3

Könyvei 18

J. D. Salinger: Zabhegyező
J. D. Salinger: Franny és Zooey
J. D. Salinger: Magasabbra a tetőt, ácsok / Seymour: Bemutatás
J. D. Salinger: Rozsban a fogó
J. D. Salinger: Kilenc történet
J. D. Salinger: The Catcher in the Rye
J. D. Salinger: Három korai történet
J. D. Salinger: Franny and Zooey
J. D. Salinger: Nine Stories
J. D. Salinger: The Complete Uncollected Short Stories of J. D. Salinger

Antológiák 1

Ottlik Géza (szerk.): Mai amerikai elbeszélők

Róla szóló könyvek 3

Shane Salerno – David Shields: Salinger
Thomas Beller: J. D. Salinger
Ian Hamilton: In Search of J. D. Salinger

Népszerű alkotóértékelések

>!
Frank_Spielmann I

J. D. Salinger

Salingert nem érteni: végzetes felnőttséget jelent. Aki Holdenben (vagy a Glass-família tagjaiban, Franny forevör) egy idegesítő tinit lát csak, az valamit nem lát. Sajnálom, ez van. Vagy nem akarja látni.

Salingert nem szeretni: kár, de túlélhető. (Csak ne Barna Imre fordítsa.)

1 hozzászólás
>!
Sceurpien I

J. D. Salinger

Két könyve után a legtúlértékeltebb, és legpocsékabb írónak tartom a huszadik századból. A Franny és Zoey olvashatatlan, egyszerűen kritikán aluli, míg a Zabhegyezőben ugyan látom, hogy valaki mit kedvelhet benne, de ha az olvasó nem tinilány, és nem esete a bunkó paraszt tinisrác, akkor az egész történet egy gyenge monológ egy idióta részéről. És ez az idióta mind Holden, mind Salinger lehet.

25 hozzászólás
>!
Fatma 

J. D. Salinger

Nem is tudom mit mondhatnék róla, hogy tudnám legjobban kifejezni amit róla gondolok, amit a mönyvei jelentenek számomra.Kedvenc? Talán, azt hiszem, de csak félve nevezem kedvencnek,csak óvatosan írom az alkotóértékelést (hogy is veszem a jogot hogy én írjak alkotóértékelést róla?) nem vagyok még eléggé fejlett szellemileg hogy megértsek mindent amit írt, hogy teljesen átérezzem úgy ahogy kell. Amit értettem, vagy amit felfogtam, megéreztem az tetszett, nagyon is, otthon érzem magam a történeteiben, közel érzem magamhoz és nekem ennyi elég…

>!
Sunflowers P

J. D. Salinger

Nah, ő tipikusan az az író, akit legszívesebben felhívtam volna, miután elolvastam a Zabhegyezőt.

>!
Felhasználó I

J. D. Salinger

Minél többet olvasok Salingertől, annál tisztábbá válik számomra az érzékenysége. Hősei rend szerint vagy a kiüresedett, felszínes társadalmi konvenciók, vagy a háború által megsebzett alakok, akik lelki szorongások közepette próbálnak kitörni helyzetükből, olykor eredménnyel, olykor kudarcra ítélve, esetleg nem is próbálnak, de sikerül nekik. A felnőttek sokszor eltévelyedettek, a gyerekek sokszor mind érzelmileg, mind értelmileg magasabb szinten állnak a műveiben. Bravúros módon képes bemutatni hétköznapi párbeszédek révén azt, hogy a legkülönfélébb emberek mennyire be vannak gubózva a saját világukba, és így milyen magányosak, ám (és itt a család, a testvéri viszony, vagy pusztán csak az ártatlanság adta gyönyör kapcsán) amikor ezek az emberek és világok ütköznek, a találkozás fájdalmas, vagy fájdalmasan szép. Salinger érdekelt volt abban is, hogy mi vinne könnyebbséget a létbe, így a keleti filozófiát is gyakran beleszőtte írásaiba.

>!
Ritti

J. D. Salinger

J. D. Salinger összes művét olvastam magyarul, így aztán megérett az alkotó értékelése is. Egyedi stílusa van, történetei eléggé elvontak számomra, így nem lett a kedvenc íróm. A Magasabbra a tetőt ácsok történeténél jöttem rá, hogy valamennyi műve a Glass családról szól, és ez tetszik. Seymour tragédiája pedig mindenképpen kíváncsivá teszi az embert, mint ahogy a tragédiák általában, legalábbis engem biztos érdekelnek a miértek. Egyébként nekem furcsa, hogy az író a ’60-as éves vége felé visszavonult, és nem publikált már többet, talán a válása hatása ez, ennek nem jártam utána.

>!
nariagnuhtseab

J. D. Salinger

Szerintem Salinger nem amerikai, ilyen jó íróik is lehetnek?! Kiválóan ismeri az éppen ismertetett demográfiát, nem esik a közhelyek csapdájába és emberséges. Üdv a kedvenc íróim között!


Népszerű idézetek

>!
Pixelhiba

Engem az ken a falhoz, mikor olyan a könyv, hogy az ember a végén azt szeretné, ha az író iszonyú jó haverja lenne, akit akkor hív fel, amikor akar.

23. oldal - Harmadik fejezet (Európa, 1994)

Kapcsolódó szócikkek: író · könyv
15 hozzászólás
>!
Dün SP

Igaz ugyan, hogy túl későn jön rá az ember, a legdöntőbb különbség a boldogság és az öröm közt mégiscsak az, hogy a boldogság szilárd, az öröm pedig cseppfolyós.

149. oldal, De Daumier-Smith kék korszaka

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · öröm
7 hozzászólás
>!
Maya 

Csak valami olyat kell mondani, amit senki se ért, és akkor mindenki megteszi, amit az ember akar.

154. oldal (Irodalmi Könyvkiadó, 1968)

4 hozzászólás
>!
Batus

Soha senkinek ne mesélj el semmit. Ha elmeséled, mindenki hiányozni kezd.

255. oldal, 26. fejezet

1 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Általában mindenhez analfabéta vagyok, de sokat olvasok.

25. oldal, Harmadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Holden Caulfield
38 hozzászólás
>!
Dün SP

Szerintem az élet ajándékló.

172. oldal (Teddy)

Kapcsolódó szócikkek: élet
6 hozzászólás
>!
Roli

Vannak emberek, akiket nem szabad ugratni, még akkor se, ha megérdemlik.

10. fejezet

11 hozzászólás
>!
monalisa

Én, tudod, New Yorkban lakom, és arra a tóra gondoltam a Central Parkban. Hogy vajon befagy-e, mire hazamegyek, és ha igen, akkor hol lesznek a kacsák. Képzeld, azon spekuláltam, hova mennek a kacsák, ha befagy a tó. Jön egy tag valami kocsival, és elviszi őket az állatkertbe, vagy mi? Vagy egyszerűen elrepülnek?

4 hozzászólás
>!
Natasha

Mindig azt mondom: „Örültem a szerencsének!” – olyanoknak is, akikkel megismerkedni kész szerencsétlenség. De ha élni akar az ember, ilyen dumákat kell bevágni.

96. oldal (1994.)

2 hozzászólás