!

J. D. Salinger amerikai

1919. január 1. (New York, Amerikai Egyesült Államok) – 2010. január 27. (Cornish, New Hampshire, Amerikai Egyesült Államok)

Tudástár · 75 kapcsolódó alkotó · 9 kapcsolódó könyv

Teljes névJerome David Salinger
KatalógusnévSalinger, J. D.
Nemférfi

Képek 6

Könyvei 22

J. D. Salinger: Zabhegyező
J. D. Salinger: Franny és Zooey
J. D. Salinger: Rozsban a fogó
J. D. Salinger: Magasabbra a tetőt, ácsok / Seymour: Bemutatás
J. D. Salinger: Kilenc történet
J. D. Salinger: The Catcher in the Rye
J. D. Salinger: Három korai történet
J. D. Salinger: Franny and Zooey
J. D. Salinger: Nine Stories
J. D. Salinger: Alpári történet Esmének, szeretettel

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Kapszula Könyvtár Európa · Európa Zsebkönyvek Európa · Európa Modern Könyvtár Európa · Horizont könyvek Kriterion · Helikon Zsebkönyvek Helikon · Európa Diákkönyvtár Európa

Antológiák 1

Ottlik Géza (szerk.): Mai amerikai elbeszélők

Róla szóló könyvek 3

Shane Salerno – David Shields: Salinger
Thomas Beller: J. D. Salinger
Ian Hamilton: In Search of J. D. Salinger

Kiemelt alkotóértékelések

Frank_Waters I>!

J. D. Salinger

Salingert nem érteni: végzetes felnőttséget jelent. Aki Holdenben (vagy a Glass-família tagjaiban, Franny forevör) egy idegesítő tinit lát csak, az valamit nem lát. Sajnálom, ez van. Vagy nem akarja látni.

Salingert nem szeretni: kár, de túlélhető. (Csak ne Barna Imre fordítsa.)

2 hozzászólás
nicolete>!

J. D. Salinger

Nah, ő tipikusan az az író, akit legszívesebben felhívtam volna, miután elolvastam a Zabhegyezőt.

Fatma>!

J. D. Salinger

Nem is tudom mit mondhatnék róla, hogy tudnám legjobban kifejezni amit róla gondolok, amit a mönyvei jelentenek számomra.Kedvenc? Talán, azt hiszem, de csak félve nevezem kedvencnek,csak óvatosan írom az alkotóértékelést (hogy is veszem a jogot hogy én írjak alkotóértékelést róla?) nem vagyok még eléggé fejlett szellemileg hogy megértsek mindent amit írt, hogy teljesen átérezzem úgy ahogy kell. Amit értettem, vagy amit felfogtam, megéreztem az tetszett, nagyon is, otthon érzem magam a történeteiben, közel érzem magamhoz és nekem ennyi elég…

Ritti>!

J. D. Salinger

J. D. Salinger összes művét olvastam magyarul, így aztán megérett az alkotó értékelése is. Egyedi stílusa van, történetei eléggé elvontak számomra, így nem lett a kedvenc íróm. A Magasabbra a tetőt ácsok történeténél jöttem rá, hogy valamennyi műve a Glass családról szól, és ez tetszik. Seymour tragédiája pedig mindenképpen kíváncsivá teszi az embert, mint ahogy a tragédiák általában, legalábbis engem biztos érdekelnek a miértek. Egyébként nekem furcsa, hogy az író a ’60-as éves vége felé visszavonult, és nem publikált már többet, talán a válása hatása ez, ennek nem jártam utána.

vargalillanora>!

J. D. Salinger

Kíváncsi vagyok hogy milyen lehet az a férfi, aki egy ilyen elgondolkodtató könyvet meg tud írni!


Népszerű idézetek

Pixelhiba>!

Engem az ken a falhoz, mikor olyan a könyv, hogy az ember a végén azt szeretné, ha az író iszonyú jó haverja lenne, akit akkor hív fel, amikor akar.

23. oldal - Harmadik fejezet (Európa, 1994)

Kapcsolódó szócikkek: író · könyv
17 hozzászólás
Dün P>!

Igaz ugyan, hogy túl későn jön rá az ember, a legdöntőbb különbség a boldogság és az öröm közt mégiscsak az, hogy a boldogság szilárd, az öröm pedig cseppfolyós.

149. oldal, De Daumier-Smith kék korszaka

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · öröm
10 hozzászólás
Maya>!

Csak valami olyat kell mondani, amit senki se ért, és akkor mindenki megteszi, amit az ember akar.

154. oldal (Irodalmi Könyvkiadó, 1968)

8 hozzászólás
Batus>!

Soha senkinek ne mesélj el semmit. Ha elmeséled, mindenki hiányozni kezd.

255. oldal, 26. fejezet

2 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Általában mindenhez analfabéta vagyok, de sokat olvasok.

25. oldal, Harmadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Holden Caulfield
38 hozzászólás
Dün P>!

Szerintem az élet ajándékló.

172. oldal (Teddy)

Kapcsolódó szócikkek: élet
8 hozzászólás
Roli>!

Vannak emberek, akiket nem szabad ugratni, még akkor se, ha megérdemlik.

10. fejezet

12 hozzászólás
monalisa>!

Én, tudod, New Yorkban lakom, és arra a tóra gondoltam a Central Parkban. Hogy vajon befagy-e, mire hazamegyek, és ha igen, akkor hol lesznek a kacsák. Képzeld, azon spekuláltam, hova mennek a kacsák, ha befagy a tó. Jön egy tag valami kocsival és elviszi őket az állatkertbe, vagy mi? Vagy egyszerűen elrepülnek?

Kapcsolódó szócikkek: Central Park · New York ·
4 hozzászólás
Natasha>!

Mindig azt mondom: „Örültem a szerencsének!” – olyanoknak is, akikkel megismerkedni kész szerencsétlenség. De ha élni akar az ember, ilyen dumákat kell bevágni.

96. oldal (1994.)

2 hozzászólás