!

Ittzés Laura magyar

(Budapest) –

Lauroca IP
44 figyelő · 47 figyelt · 73 értékelés · 1 polc · 16 karc · 1 észlelés
Nem
Honlaphttp://ittzes.com/
Facebookhttps://www.facebook.com/laura.ittzes
Életrajz

Könyvei 1

Ittzés Laura: Nyolc perc

Népszerű idézetek

>!
Chöpp 

Mert egy embert legkönnyebben a szenvedélyei alapján lehet megtalálni. Az ugyanis erősebb, mint a félelem. A félelem csak ideig-óráig tartja kordában az embereket, de a szenvedély… Annak az emberek többsége nem tud hosszan ellenállni, és könnyelműen követni fogja korábbi függőségeit, amint hamis biztonságérzete támad.

95. oldal

Kapcsolódó szócikkek: függőség · szenvedély · szokás
>!
Chöpp 

A legfájdalmasabb, ha megérted, hogy végig, végig, mindvégig csak használva voltál. Nem voltál senki a másik számára. Illetve dehogynem, nagyon is voltál, csak nem valaki, hanem valami. Tárgy voltál, kellettél valamire. Csak a használati értéked számított. Amikor az megszűnt, megszűntél te is.
Ha olyan lép át feletted, aki mindent tudott rólad, az olyan, mintha maga Isten feledkezett volna meg a személyedről. Ha nem szeret téged az, aki bensőségesen ismer, hogyan tarthatna téged számon az, akit még te sem ismersz? Hogy lehet szégyen nélkül mesélni erről valakinek, akit mindig is szerettek?

110. oldal

Kapcsolódó szócikkek: csalódás
>!
Izolda +SP

Most, hogy terhes vagyok, mintha a pillanat töredéke alatt eltűnt volna a magam feletti önrendelkezés joga.

19. oldal

Kapcsolódó szócikkek: önrendelkezés · terhesség
>!
Chöpp 

Mert nem egy konkrét esemény miatt csúszik ki a lábunk alól a talaj. A dolgok alattomos összefonódottságban tekerednek a testünkre. Először csak a lábunkra, aztán a karunkra, majd a nyakunkra, végül magukkal rántanak minket a mélybe. Végig azt hisszük, van még időnk visszafordítani a történéseket. Aztán már csak a zuhanást érzékeljük.

110. oldal

>!
Anibell P

Aki sosem hagyta el a hazáját, az úgysem értheti, hogy attól kezdve mintha felhasadna a téridő, két párhuzamos valóságban élsz tovább. Lesz otthon és lesz itthon. Otthon, a hátrahagyott hazádban a hiányod önálló életre kel, és mint egy titkos ikertestvéred, éli tovább nélküled az életed.

17. oldal

>!
Chöpp

Kell, hogy amit az ember csinál, az valakinek értéket jelentsen.

250-251. oldal

>!
imma A+P

– És mi lenne, ha a tenger mellett élnél? Mit csinálna a tenger, ha eltűnne a Hold?
– Azonnal visszahúzódna, és elkezdődne az apály – vágtam rá alig leplezett büszkeséggel.
– Igen, de miért?
– A gravitáció miatt. Ha eltűnne a Hold, azonnal megszűnne a tengerre ható hatása.
Láttam rajta, hogy tetszik neki gyors válaszom, de ezúttal nem hagyta annyiban.
– Azonnal? – kérdezgetett tovább. – Tehát előbb látnád azt, hogy visszahúzódik a tenger, mint azt, hogy eltűnt a Hold az égről?
Zavarba jöttem.
– Igen, talán. Azt hiszem.
Apám tettetett meglepődéssel csóválta a fejét.
– A gravitációval kapcsolatos információ „hamarabb érne ide”, mint maga a fény?
Elképedtem. Nem, ez valóban nem lehetséges, hiszen semmi sem haladhatja meg a fénysebességet.
Apám nem árulta el, hogy magának Einsteinnek is hosszú évekbe telt, hogy megoldja ezt a dilemmát: ebből született az általános relativitáselmélet. De mire erre rádöbbentem, és méltatlankodhattam volna, addigra apám már több mint egy évtizede halott volt.

16-17. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Albert Einstein · relativitáselmélet
>!
imma A+P

    (…) Kevesen vannak az utcán, de ez az ismeretlen férfi az első pillantásra feltűnik. A falat támasztja a kávézó mellett, öltönyben van, de valahogy mégsem elegáns, inkább csak szürke és hivatalos. Aktatáskája a hóna alatt, szürke az is, ahogy a kalapja is az, meg a füst is, amit komótosan ereget. Az arca jobb oldalán egy nagyon vékony, karmolásszerű sebhelyet látok.
    – Halász Hanna? – kérdezi, amikor elhaladok mellette, és már hajtogatja is össze az újságját, mint aki biztos a dolgában.
    Egyszeriben kiszárad a szájpadlásom, alig bírok megszólalni.
    – Igen – préselem ki magamból nagy nehezen.
    – Kövessen!
    Van valami a hangjában, valami száraz, hivatalos és megfellebbezhetetlen. Gépiesen követem a férfit a kávézóba. Leülünk az egyik sarokban. Körbenézek: senki sincs a közelünkben. Nem veszem le a kabátomat, csak leereszkedem a szék szélére. A férfi a mellette levő székre rakja a kalapját és a táskáját.
    – Találkozásunk államtitok. Ha erről bárkinek említést tesz, börtönbe kerül – mondja rutinosan, ahogy más az adjonistent.

85-86. oldal, 8. Hanna - Budapest, 1987 (Binwin, 2017)

Kapcsolódó szócikkek: Halász Hanna · Tobias Müller
>!
Chöpp

Semmit nem akarok; a semmit akarom.

164. oldal

>!
Zetsuen

De tévedett mindenki, az egész szent bagázs, mert üres felettünk az ég, és halottak a csillagok.