Indu Sundaresan amerikai indiai

Odakint üvöltött és vadul nyargalt a szél.

(első mondat)

Szálim tizenöt éve áhította India trónját. Teljesült a vágya, Agra várában császárrá koronázták. Magának a Nuruddin Muhammad Dzsahángír Padshah Ghazi nevet adta. Az utókor Dzsahángír császárként emlékszik rá.

Tizedik fejezet

A császár elküldte szolgáit és feleségeit. Egyedül maradt. „Nuruddin Muhammad Dzsahángír Padshah Ghazi” – skandálta fennhangon saját császári címét. Nuruddin a „hit fényét” jelentette, Padshah „császárt”, vagy „Timur házának fejét”, Dzsahángír pedig „világhódítót”.

Tizenegyedik fejezet

Egy évvel korábban Dzsahángír kegyes beleegyezésével a portugál jezsuita atyák a császár három unokaöccsét római katolikus hitre keresztelték. A szertartást az agrai jezsuita templomban tartották, az azt követő ünnepséget a császár adta a palotában. Mindhárom fiú a néhai Danidzsal herceg gyermeke volt, és a jezsuita papok gondjaira bízták őket, amikor az udvarba érkeztek. A jezsuiták addig nyaggatták Dzsahángírt, míg látszólag nagy vonakodva beleegyezett, hogy a három fiút megkereszteljék.

Marunissza elmosolyodott a félhomályban. Pompás lépés volt. Miután a fiúkat megkeresztelték, nem jelentenek többé veszélyt a trónra, kizárólag Dzsahángír utódai örökölhetik.

Tizenhetedik fejezet

Az idő képes a gyakran forgatott gondolatokat, ha nem is kellemessé, de elviselhetőbbé tenni.

474

Szeretett kint ácsorogni ebben a valószínűtlenül fehér világban. A hó minden bűnt és Srínagara minden szenyét elfedte.

473

Dzsahángír csak úgy tudta álomra hajtani a fejét, ha megérinthette Marunisszát. Sokszor felkeltek éjszaka arra, hogy a bőrük összeizzadt. Félálomban letörölték, fészkelődtek egy kicsit, és új testhelyzetet találtak, amelyben megint érintkezdtek. Egy kar, egy átvetett láb, egy csípőnek támasztott váll, vagy csupán összeérő ujjak: csak az számított, hogy érintsék egymást.

462

A nő ne függjön teljesen a férfiról, akár pénzről, akár szerelemről van szó

88. oldal