!

Immanuel Kant német

1724. április 22. (Königsberg) – 1804. február 12. (Königsberg)

Tudástár · 48 kapcsolódó alkotó

KatalógusnévKant, Immanuel
Nemférfi

Könyvei 32

Immanuel Kant: Az örök béke
Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája
Immanuel Kant: Az ítélőerő kritikája
Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája
Immanuel Kant: A vallás a puszta ész határain belül és más írások
Immanuel Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése
Immanuel Kant: Prolegomena
Immanuel Kant: Egy világpolgár gondolatai az egyetemes emberi történelemről
Immanuel Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése / A gyakorlati ész kritikája / Az erkölcsök metafizikája
Immanuel Kant – Jacques Derrida: Minden dolgok vége

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Mérleg Európa · Horror Metaphysicae · Sapientia Humana Osiris · Téka Kriterion · Mesteriskola Atlantisz · A kútnál Atlantisz · Gondolkodók Gondolat · Matúra bölcselet · Filozófia írók tára · Kultúra és tudomány Franklin-Társulat · Filozófiai irók tára Franklin-Társulat · Társadalomtudományi Könyvtár Osiris · Természet és Társadalom · Nagy gondolkodók · Helikon Zsebkönyvek Helikon · Penguin Great Ideas Penguin

Antológiák 7

A tiszta ész
Gyurgyák János (szerk.): Élet és Halál könyve
Kis Tamás – Csibra István – Székffy Gyula (szerk.): Esztétikai olvasókönyv
Karikó Sándor (szerk.): Filozófiatörténeti szöveggyűjtemény
Sík Sándor – Juhász Vilmos (szerk.): A szeretet breviáriuma
Babits Mihály dráma- és prózafordításai
Lengyel Béla – Vincze Flóra (szerk.): A világirodalom ars poeticái

Róla szóló könyvek 28

Joan Solé: Kant
Tengelyi László: Kant
Jean-Baptiste Botul: Immanuel Kant szexuális élete
Ernst Cassirer: Rousseau, Kant, Goethe
Thomas de Quincey: Immanuel Kant utolsó napjai
Wolfgang Schlüter: Immanuel Kant
Ernst Cassirer: Kant élete és műve
Kenneth N. Waltz: Man, the State, and War
Tánczos Péter – Varga Rita (szerk.): Tanulmányok Immanuel Kant aktualitásáról
Wolfgang Röd: Bevezetés a kritikai filozófiába

Népszerű idézetek

aled>!

…a féltékenységre és versengésre oltódhatnak rá a legnagyobb bűnök.

Kapcsolódó szócikkek: bűn
aled>!

…cselekedj ama maxima szerint, melyet követve egyúttal azt is akarhatod, hogy maximád általános törvény legyen.

aled>!

…nem is állhatna fenn olyan természet, amelyiknek az lenne a törvénye, hogy egyazon érzés ösztönözzön az élet előmozdításara és megsemmisítésére.

aled>!

…nem az a teendőnk, hogy annak okaival foglalkozzunk, ami megtörténik, hanem annak a törvényeivel, aminek meg kell történnie.

Laurelin>!

Tartalom nélkül üres a gondolat, fogalom nélkül vak a szemlélet.

transzcendentális analitika

kaporszakall>!

A könnyű kis galamb, ahogy szabad szárnyalással szeli a levegőt, melynek ellenállását érzékeli, elképzelhetné, hogy légüres térben még jobban tudna repülni. Ugyanígy hagyta el Platón az érzéki világot, mert ez szűk korlátokat szab az értelemnek, túlmerészkedett e világon, az ideák szárnyain felemelkedvén a tiszta értelem üres terébe. Észre sem vette, hogy fáradozásaival nem nyitott utat, mert nem találkozott semmilyen ellenállással, mely mintegy támasztékul szolgált volna erőkifejtése számára, hogy az értelmet kimozdíthassa helyéről. De a spekulációkba bocsátkozó emberi ész rendesen erre a sorsra jut: amilyen hamar csak lehet, tető alá hozza építményét, és csak utólag vizsgálja meg, hogy vajon jól rakta-e le az alapját.

57. oldal, Bevezetés / I. A tiszta és az empirikus ismeretek különbségéről

Kapcsolódó szócikkek: Platón
3 hozzászólás
aled>!

Minden imperatívusz mármost vagy hipotetikusan vagy kategorikusan parancsol. A hipotetikus imperatívuszok egy olyan lehetséges cselekedet gyakorlati szükségességére utalnak, amely eszköz valaminek az elérésére, amit akarunk (vagy legalábbis akarhatunk). Kategorikus imperatívusz az, amelyik valamilyen cselekedetet önmagáért valóan, s nem egy másik célra vonatkoztatva állít objektíven szükségszerűnek.

1 hozzászólás
aled>!

…az ember önmagát csak a másokkal való összevetés alapján tartja boldognak vagy boldogtalannak.

Kapcsolódó szócikkek: boldogság
kaporszakall>!

Transzcendentálisnak nevezek minden ismeretet, mely nem magukkal a tárgyakkal foglalatoskodik, hanem a tárgyakra irányuló megismerésünk módjával, amennyiben ez a megismerés a priori lehetséges. Az ilyen fogalmak rendszerét nevezném transzcendentális filozófiának.

69. oldal, Bevezetés / VII. A tiszta ész kritikájának nevezett külön tudomány ideája és felosztása

1 hozzászólás
Fleur_Rouge_Cerise>!

Az a szándékom, hogy mindazokat, akik úgy gondolják, hogy érdemes metafizikával foglalkozniuk, meggyőzzem: elkerülhetetlenül szükséges, hogy munkájukat egy időre megszakítsák, mindent, ami eddig történt, meg nem történtnek tekintsenek, és mielőtt továbbhaladnának, feltegyék a kérdést: lehetséges-e metafizika egyáltalán?

Előszó

Kapcsolódó szócikkek: metafizika
1 hozzászólás