Ignácz Rózsa erdélyi magyar magyar
1909. január 25. (Kovászna) – 1979. szeptember 25. (Budapest)
Tudástár · 9 kapcsolódó alkotó
Katalógusnév | Ignácz Rózsa |
---|
Könyvei 39
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Csíkos könyvek Móra · Világjárók Gondolat · Magyar Ifjúsági Remekírók Unikornis · Magyar szépirodalom Lazi · Nemzeti könyvtár · Székely könyvtár Hargita · Halhatatlan könyvek Dante
Szerkesztései 2
Fordításai 20
Antológiák 8
Népszerű idézetek
Ilonka kilenc nyelvet beszél a nyelvtani szabályok magabiztos, mulatságos és mindig hatásos semmibevételével.
32. oldal
Ignácz Rózsa: Zebradob-híradó Kelet-afrikai útinapló
Korallokat enélkül is téptem már a tengerfenékről, nem is nagy erőfeszítéssel, puszta kézzel. Egyik citromsárga, másik narancsvörös. Hazavittem és az erkélyünkön szárítgattam őket. Olyan bűz keletkezett tőlük, hogy a takarítófiú csuklani kezdett. Azt hiszem, nem tanácsos házilag preparálni ezeket.
55. oldal - Keresem az otthonomat
– Mindig irigykedtem magára Boris, mikor vasárnap este a táncból hazajön. Olyan piros, úgy csillog a szeme!
– Miket nem néz a kisasszonyka is! Hát persze, hogy igen. Megszorongassák a táncban az embert, hát megmozdul benne a vér.
A korzót is ellepik. Zöldhímzésű fekete lajbiban a széki legények, piros rokolyában a széki lányok, fekete-piros magyar gyászosban az alcsíkiek, fehér báránybőr bundicában a torockóiak, kikerics sárgában a szilágyságiak. Mintha a mezőnek tarka virágait egy óriási össze-vissza csokorba gyűjtötte volna valaki.
[…] Asszonynak ne legyen több esze, lelkem, csak annyi, hogy ha csepeg, beálljon az eresz alá. Az baj, ha asszonyszemélynek esze is vagyon, s azt használja is. Nézd, akadnak olyan bölcses közrendű asszonyszemélyek, akik érteni vélnek ehhez is, ahhoz is. Tiszteli a nép az ilyet, meg fél tőlük. Valójában boszorkánynak tartja őket.
Erdélyben úgy szokás, hogy az asztalfőre a ház asszonya üljön, s melleje jobb felől a legfőbb női vendég. Előbb szel magának az ennivalóból a háznak asszonya, hacsak vénlány is. És meg is kóstolja előbben az ételt, mielőtt a tálat a legfőbb vendégnek az étekhordó asszony odakínálhatná. Hogy ez milyen szokás? Igen régimódi. Tartják manapság a vészes időkben keletkezett módit. Talán, hogy a vendég nyugodtan ehessék: nincsen az étele, itala méreggel keverve.
54. oldal (Pro-Print)