!

Ignácz Rózsa erdélyi magyar magyar

1909. január 25. (Kovászna) – 1979. szeptember 25. (Budapest)

Tudástár · 9 kapcsolódó alkotó

KatalógusnévIgnácz Rózsa

Könyvei 39

Ignácz Rózsa: Orsika
Ignácz Rózsa: Róza leányasszony
Ignácz Rózsa: Torockói gyász
Ignácz Rózsa: Anyanyelve magyar
Ignácz Rózsa: Az utolsó daru
Ignácz Rózsa: Hazájából kirekesztve
Ignácz Rózsa: Kóborló kisfiú kalandjai
Ignácz Rózsa – Vámos Magda: Tűzistennő Hawaiiban
Ignácz Rózsa: Rézpénz
Ignácz Rózsa: Utazások emlékkönyve

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Csíkos könyvek Móra · Világjárók Gondolat · Magyar Ifjúsági Remekírók Unikornis · Magyar szépirodalom Lazi · Nemzeti könyvtár · Székely könyvtár Hargita · Halhatatlan könyvek Dante

Szerkesztései 2

Ignácz Rózsa (szerk.): A hegyen-völgyön szánkázó diófa
Ignácz Rózsa (szerk.): Erdély lelke

Fordításai 20

Borbás Mária (szerk.): Halhatatlan szerelmesek I–II.
Vámos Magda (szerk.): A cápaisten
Ágai Ágnes – Jankovich Ferenc: Akik ki akarták merni a tengert
Kovács Ágnes (szerk.): Szegény ember okos leánya
Borsányi László (szerk.): Fukar Marok lakomája
Voigt Vilmos (szerk.): A kaméleon és az Isten felesége
Purdi Mihály (szerk.): Világ szépe és világ gyönyörűje
Muhari Ilona (szerk.): Édes keserűség
Anatole France: A sovány kandúr
Hubay Miklós (szerk.): Tavaszi mise

Antológiák 8

Elek István – Artner Tivadar – Kerbolt Béla (szerk.): Gyémánt mesekönyv
Hárs László (szerk.): Csupa mese
Kőrössi P. József (szerk.): Balatoni szívhalászat
Hunyadi Csaba Zsolt (szerk.): Fenyőfa
László Gyula (szerk.): Múlhatatlan gyerekkor
Medvigy Endre – Pomogáts Béla (szerk.): Ezerkilencszázötvenhat, te csillag
T. Aszódi Éva (szerk.): Tarkabarka 1956
Bajomi Lázár Endre (szerk.): A magyar Párizs

Népszerű idézetek

dpart>!

Az ember mindent elveszthet: hazát, személye szabadságát, családját, de míg él, és az esze ép, egyet nem lehet elvenni tőle: azt, amit megtanult.

428. oldal, Ötödik rész - Komáromi Vince deákjai (Móra, 1971)

Mesemondó IP>!

Az emberiség jó tízezer esztendeje szakadatlanul keveredik, de az egyedek váltig hiszik, hogy éppen az ő tiszteletreméltó őseik nem keveredtek soha.

195. oldal - Világvallás, "olvasztó fazék" és egyebek

SteelCurtain >!

Ilonka kilenc nyelvet beszél a nyelvtani szabályok magabiztos, mulatságos és mindig hatásos semmibevételével.

32. oldal

Ignácz Rózsa: Zebradob-híradó Kelet-afrikai útinapló

Kapcsolódó szócikkek: nyelvtan
4 hozzászólás
nagy_csilla>!

Figyelmeztetlek, fiam, hogy a nyomor csak a költészetben fennkölt. Valójában büdös.

Mesemondó IP>!

Korallokat enélkül is téptem már a tengerfenékről, nem is nagy erőfeszítéssel, puszta kézzel. Egyik citromsárga, másik narancsvörös. Hazavittem és az erkélyünkön szárítgattam őket. Olyan bűz keletkezett tőlük, hogy a takarítófiú csuklani kezdett. Azt hiszem, nem tanácsos házilag preparálni ezeket.

55. oldal - Keresem az otthonomat

KBCsilla P>!

A dicsőséghez, a hatalomhoz jutott asszonyszemély, úgy látszik, mindig kegyetlen.

nagy_csilla>!

– Mindig irigykedtem magára Boris, mikor vasárnap este a táncból hazajön. Olyan piros, úgy csillog a szeme!
– Miket nem néz a kisasszonyka is! Hát persze, hogy igen. Megszorongassák a táncban az embert, hát megmozdul benne a vér.

Kapcsolódó szócikkek: tánc
nagy_csilla>!

A korzót is ellepik. Zöldhímzésű fekete lajbiban a széki legények, piros rokolyában a széki lányok, fekete-piros magyar gyászosban az alcsíkiek, fehér báránybőr bundicában a torockóiak, kikerics sárgában a szilágyságiak. Mintha a mezőnek tarka virágait egy óriási össze-vissza csokorba gyűjtötte volna valaki.

Kapcsolódó szócikkek: népviselet
csucsorka IP>!

[…] Asszonynak ne legyen több esze, lelkem, csak annyi, hogy ha csepeg, beálljon az eresz alá. Az baj, ha asszonyszemélynek esze is vagyon, s azt használja is. Nézd, akadnak olyan bölcses közrendű asszonyszemélyek, akik érteni vélnek ehhez is, ahhoz is. Tiszteli a nép az ilyet, meg fél tőlük. Valójában boszorkánynak tartja őket.

Farkas_Szonja>!

Erdélyben úgy szokás, hogy az asztalfőre a ház asszonya üljön, s melleje jobb felől a legfőbb női vendég. Előbb szel magának az ennivalóból a háznak asszonya, hacsak vénlány is. És meg is kóstolja előbben az ételt, mielőtt a tálat a legfőbb vendégnek az étekhordó asszony odakínálhatná. Hogy ez milyen szokás? Igen régimódi. Tartják manapság a vészes időkben keletkezett módit. Talán, hogy a vendég nyugodtan ehessék: nincsen az étele, itala méreggel keverve.

54. oldal (Pro-Print)