Huszár Ágnes
Katalógusnév | Huszár Ágnes |
---|
Könyvei 3
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához Tinta
Szerkesztései 1
Fordításai 8
Antológiák 3
Népszerű idézetek
A feminizmus legáltalánosabb, a legtöbb ember számára elfogadható definícióját Linda Gordontól idézzük: „A feminizmus a férfiuralom kritikája, amely annak megváltoztatása céljából alakult ki, és azt a hitet feltételezi, hogy ez a változtatás lehetséges.” Ebbe a megfogalmazásba beleértődik az is, hogy a nők nem azért harcolnak a férfiuralom ellen, hogy aztán ők vegyék át a hatalmat. A küzdelem egy minden polgár számára egyenlő kibontakozási és érdekérvényesítési lehetőségeket biztosító igazságos társadalomért, tehát nem csak a nők, hanem a férfiak érdekében is folyik. A feminizmus elfogadja a nemi szerepek különbözőségét, de a hierarchiáját nem.
17. oldal
Van olyan felfogás, amely szerint a férfiak és a nők kommunikációjának legfőbb különbsége abban áll, hogy mit gondolnak a beszélgetés céljáról. A nők a beszélgetés legfőbb céljának a kapcsolatépítést gondolják, míg a férfiak a problémák közös megoldását.Barátnői csoportokban megfigyelhető egyfajta „rituális panaszkodás”, mindenki elmondja gondját-baját. A beszélgetés megnyugtat, mert szolidaritást sugall: „nem vagyok egyedül”. Ha egy nő egy férfinak kezd el panaszkodni, csalódik várakozásában, mikor az javaslatokat fogalmaz meg a probléma megoldására. A nő együttérzést vár, azt, hogy nyíltságáért cserében a férfi megosztja vele saját problémáit. Ehelyett kioktatást és tanácsokat kap: mintha a partnernek nem is lennének problémái.
63. oldal
A népmesék archaikus, tradicionális nemi szerepfelfogást közvetítenek. Ha végiggondoljuk a magyar népmesék hőseinek és hősnőinek történetét, láthatjuk, hogy a fiúk, legények, férfiak döntenek, választanak, irányítják a saját sorsukat. […] A lányok, még a királylányok is többnyire passzívan várják, hogy feleségül vegyék vagy megszabadítsák őket. […]
A népmesékben az aktív, hatalommal bíró nők részben démonikus, részben nevetséges figurák: boszorkányok, gonosz mostohák, vasorrú bábák.
68-69. oldal
[…] a biológiai nemre ráépülő viselkedésmód az, ami bennünket igazán férfivá és nővé tesz. A társadalmi nem (gender) a társadalom által elvárt szereprepertoár. Ezt a szereprepertoárt, viselkedésmódot nevelődésünk során sajátítjuk el, vagy sajátíttatják el velünk.
22. oldal
A kutatások azt bizonyítják, hogy – a látást kivéve – minden érzékelési és észlelési modalitásban jobbak a nők. Megbízhatóbbak ítéleteik a négy alapvető íz – édes, savanyú, sós, keserű – megkülönböztető képességük is jobb. Intenzívebben élik át a szagokat, és határozottabban foglalnak állást egy szag kellemes vagy kellemetlen voltáról. Nem véletlen, hogy a kozmetikai ipar, azon belül pedig a parfümgyártás elsősorban a női vásárlókra számít. A nők általában jobban is hallanak, mint a férfiak, az egyszerű hangok észlelésénél alacsonyabb a hallási küszöbértékük. Tapintási ingerekre is érzékenyebben reagálnak, mint a férfiak.
Van azonban egy észlelési terület, ahol megfordul a sorrend. A látás tekintetében – látásélesség, térlátás – a férfiak érnek el jobb eredményeket. Mégis vannak olyan, látáson alapuló feladatok, ahol a nők az ügyesebbek. Perceptuális fürgeségnek nevezik azt a sebességet, amellyel az ember különböző dolgokat (betűket, számokat, képeket) hasonlít össze: az ilyen feladatokban a nők jobbak, mint a férfiak.
23. oldal
[…] a mondatfonetikai eszközökkel a nők gazdagabban élnek, dallamosabban, színesebben beszélnek, mint a férfiak. […] Több nyelvből származó adatok igazolták például azt, hogy a nők gyakrabban mondtak kijelentő mondatokat kérdő intonációval, mint a férfiak.
29. oldal
Langenmayer több vizsgálat eredményét úgy foglalja össze, hogy a nők inkább a szóvicceket, míg a férfiak inkább a szexuális tartalmúakat kedvelik.
58. oldal
[…] Magyarországon […] a kabaré, a humor bármely formájának – a szerzők szinte kizárólag férfiak – kedvenc célpontja a (hülye, szőke, stb.) nő. A stílus azonban sokat durvult. Érdemes összehasonlítani a hatvanas-hetvenes években közkedvelt Lujza-Jenő páros (Major Tamás, Psota Irén) beszélgetéseit e könyv megírásának idején sugárzott dramaturgiai megfelelőjével (Gálvölgyi János, Csala Zsuzsa). Az alapséma: a hülye nő nem ért semmit. Míg azonban a régi változatban Jenő frusztrált férjként erőfeszítéseket tesz, hogy feleségének megmagyarázzon dolgokat, a mai pár férfitagja brutális megsemmisítési fantáziákat fogalmaz meg nevenincs feleségéről, pl. Menj el Irakba nyaralni, akkó' retúrjegyet se kell vennem.
Az egyik magyarországi televíziós csatorna Heti Hetes című műsora jól mutatja, hogy működik nálunk a nemek és a humor kapcsolata. A műsorban heten szerepelnek, s ez már évek óta úgy alakul, hogy hat férfi áll szemben egy nővel. Az egyik fő humorforrás az szokott lenni, hogy a hat férfi „beszól” az egy nőnek, gúnyolódnak életkorán, külsején, állítólagos butaságán. Nemzetközi szabadalom alapján készül a műsor, így összevethető például a német SAT1 csatornán sugárzott változattal. Ebben nyoma sincs a női szereplők kiszolgáltatottságának.
58. oldal
A doing gender – alakítsuk ki a nemünket – mondás azt fogalmazza meg, hogy minden generációnak, minden egyes egyénnek ki kell küzdenie – a szülők, a nagyszülők, a megállapodott társadalom által kínált mintákkal szemben – azt a formát, ahogyan ő megéli a maga női vagy férfiszerepét.
68. oldal