Hugo von Hofmannsthal osztrák
1874. február 1. (Bécs) – 1929. július 15. (Rodaun bei Wien)
Tudástár · 11 kapcsolódó alkotó · 2 kapcsolódó könyv
Teljes név | Hugo von Hofmannsthal |
---|---|
Katalógusnév | Hofmannsthal, Hugo von |
Könyvei 18
Kapcsolódó kiadói sorozatok: A modern könyvtár Athenaeum · Miniatűr Könyvtár Genius · Insel-Bücherei Insel
Antológiák 31
Róla szóló könyvek 1
Népszerű idézetek
HALÁL
Mindenható Ùr im előtted állok
S hová parancsod küld, én eltalálok.
ÚRISTEN
Elmégy Akárkihez s az én nevemben mondod ott,
Hogy fogjon tüstént zarándokbotot
Még ez napon és ez órába`!
Nincs mentség, jönni kell, hiába.
S hozza magával a számadást,
Nem tűrök halasztást, vonakodást.
9. oldal
Hugo von Hofmannsthal: Akárki Játék a gazdag ember haláláról
JÁTÉKMONDÓ
(előlép és bejelenti a játékot)
Most mindnyájan figyeljetek,
Ma szép játékot hirdetek.
Szent játék, bölcs szavak szövése,
S a cím: Akárki bűnhődése.
Megláthatjátok majd belőle,
Hogy minden földi hívság dőre.
Esendő, tűnő, kába kép.
Mi itt végbe megy, tiszta, szép,
A tárgy ékes, kegyes fölötte,
S mi sok minden rejlik mögötte!
Véssétek hát jól szűvetekbe,
S bölcs tanulságot szűrjetek le!
7. oldal
Hugo von Hofmannsthal: Akárki Játék a gazdag ember haláláról
AKÁRKI ANYJA
Az egészségem óvni kár,
Féllábam úgy is sírba már.
Engem nem bánt már rövid földi részem,
De öröküdvöm annál többre nézem.
Fiam, mért húzod félre szád,
Ha erre tér beszédem át?
A szó zavarba csak nem ejthet,
Ha intelek, hogy Istened
S Urad felé fordítsd a lelked?
Mért toporzékolsz nyugtalan,
S tetézed bűnöd untalan,
S nem szállsz magadba e helyett
Bizón keresve Istened?
Mert tőle, könnyen meglehet,
Hamar jön hozzád üzenet,
Hogy vár reád ítélőszéke:
Adj egész földi életedről
Világos számadást elébe.
AKÁRKI
Anyám, nem gúnyból mondom ezt,
De ily rémképet papok szája fest,
Szokásuk ez s van rá okuk:
Pénzünkre vásik a foguk.
A szálat ügyesen szövik
S bö zsákjukat vigan tömik.
De bosszant az, hogy sok betegnek, aggnak
Fejébe sötét rémképeket raknak.
34. oldal
Hugo von Hofmannsthal: Akárki Játék a gazdag ember haláláról
A szél tovalebben
a puszta fasorba,
s titkot visz a csenden
az éjbe sodorva.
Amerre ma sírnak,
eltáncol a szellő
és balzsamos írnak
hajunkba lehell ő.
Lerázta az ákác
szirmát, ki se feslett,
hűtötte az ádáz
lázat, mi heves lett.
A puszta, a szűzi
allén tovaszárnyal
az árnyakat űzi
és játszik az árnnyal.
Körötte az éji
rét illata repdes,
suttogva kiséri
s az éjszaka csendes.
Érinti lehével
a víg nevetőket
bolyongja az éber
és puha mezőket.
A fuvola ajkán
sírt-rítt dala lágyan
és látta a halvány
alkonyt, bibor ágyban.
Szobánkba beszállva
halk dalt rebeg, édest,
ing-ring a homályba,
kioltva a mécsest.
309-310. oldal, I. kötet - Kora tavasz (Szépirodalmi, 1988) · Hugo von Hofmannsthal
Kosztolányi Dezső (szerk.): Idegen költők 94% Összegyűjtött műfordítások
HALÁL
Bényargalom Uram ez roppant világot
Meglátogatván kicsinyt, nagyot.
S ki szent törvényedre gúnnyal kiáltott,
Barmok közé pártolt és elhagyott,
Ki szívét hiu földi jóra tárta,
Egy suhintással lekaszálom.
Hogy megtört szemmel ne találjon
A magos mennyég kapujára
Bár alamizsnás és sok jót mível,
S ez mind segélné baráti szívvel.
9. oldal
Hugo von Hofmannsthal: Akárki Játék a gazdag ember haláláról
Und jeder Mensch in seinem Bereich
Schier einer kleinen Gottheit gleich.
15. oldal (S. Fischer Verlag, 1964)
Hugo von Hofmannsthal: Jedermann Das Spiel vom Sterben des reichen Mannes
Da ist kein Ding zu hoch noch fest,
Das sich um Geld nicht kaufen läßt.
15. oldal (S. Fischer Verlag, 1964)
Hugo von Hofmannsthal: Jedermann Das Spiel vom Sterben des reichen Mannes
Des Satans Fangnetz in der Welt
Hat keinen andern Nam als Geld.
14. oldal (Fischer, 1964)
Hugo von Hofmannsthal: Jedermann Das Spiel vom Sterben des reichen Mannes
Es hieß: So lang einer im Glück ist,
Der hat Freunde die Menge,
Doch wenn ihm das Glück den Rücken kehrt,
Dann verläuft sich das Gedränge.
48. oldal (Fischer, 1964)