!

Hugo M. Enomiya-Lassalle német

1898. november 11. (Gut Externbrock, Vesztfália, Poroszország) – 1990. június 7. (Münster, Észak-Rajna–Vesztfália, NSZK)

Teljes névHugo Makibi Enomiya-Lassalle SJ
KatalógusnévEnomiya-Lassalle, Hugo M.
Nemférfi
Életrajz

Könyvei 3

Hugo M. Enomiya-Lassalle: Zen – Út a megvilágosodáshoz
Hugo M. Enomiya-Lassalle: Az elmélyülés útja
Hugo M. Enomiya-Lassalle: Von der Katastrophe zur Erneuerung

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Jezsuita füzetek


Népszerű idézetek

Annamarie P>!

Bár egyetlen megismerőképesség létezik, két különböző működési módja van, amelyet Aquinói Tamás értelemnek (ratio) és észnek (intellectus) nevez. Az érthetőség kedvéért az ész helyett „intuitív” megismerőképességről, vagy egyszerűen „intuícióról” beszélünk. […]
Az értelem tevékenységének sajátos jellemzője, hogy egyik megismertről halad a másikra, ez a diszkurzív vagy következtető gondolkodás. Az értelem tevékenysége ezért sokrétű és mozgásban van. A dolgok sokrétűségétől és akcidenciáitól hatol előre azok lényegéig. (..)
Ezzel szemben az intuíció tevékenységét az jellemzi, hogy előzetes diszkurzív vizsgálódás nélkül, egyszerű pillantással ragadja meg az igazságot. Az értelem tevékenysége ezért úgy viszonyul az intuícióhoz, mint a mozgás a nyugalomhoz, az elsajátítás a birtokláshoz, a létesülés a léthez. Az intuíció tevékenysége tökéletesebb, az értelem tevékenysége pedig kevésbé tökéletesnek tekintendő.

41. oldal

Hugo M. Enomiya-Lassalle: Az elmélyülés útja Zen meditáció és keresztény misztika

Annamarie P>!

…az értelem tárgya az egyedi létező, az intuícióé pedig maga az osztatlan lét.

42. oldal

Hugo M. Enomiya-Lassalle: Az elmélyülés útja Zen meditáció és keresztény misztika

Annamarie P>!

A mai ember számára veszélyes meditáció nélkül teológiát tanulni. A diszkurzív gondolkodást ki kell egészítenie az intuitívnak. Az ember csak ezután lesz képes teljesen megragadni az igazságot.

69. oldal

Hugo M. Enomiya-Lassalle: Az elmélyülés útja Zen meditáció és keresztény misztika

Cheril>!

Keresztes Szent János is megnyilatkozott abban a kérdésben, hogy az embernek mikor kellene áttérnie a mélyebb meditációra, vagy beszüntetnie a szokványos értelemben vett gondolkodást. Az időpontra vonatkozóan három ismertetőjegyet nevez meg. 1. Nehézzé válik az elmélkedés. Ha mégis megpróbál elmélkedni az ember, azt ízetlennek érzi. 2. Az ember nem érez rá vágyat, hogy elmélkedését egyes dolgokra irányítsa, bármilyen tárgyról is legyen szó. 3. János szerint a legfontosabb ismertetőjegy: a lélek örömét leli abban, ha minden különösebb megfontolás nélkül, szeretetteljes figyelemmel teljesen egyedül lehet Istennel.

124. oldal (A misztikusok nem gondolkodása)

Hugo M. Enomiya-Lassalle: Az elmélyülés útja Zen meditáció és keresztény misztika

Cheril>!

Az alapba való eljutás szükségességét hallottuk már sürgető figyelmeztetésként Taulernél, mint ahogyan Szentviktori Richárdnál is. Itt egy másik megfontolást szeretnénk hozzáfűzni. Mint ismeretes, a Szentírás számtalan helyén olvassuk a figyelmeztetést, hogy ne csak imádkozzunk, hanem ezt szüntelenül tegyük. Alexandriai Kelemen is beszél erről. Itt persze nem lehet szó olyan imáról, amely szüntelenül ismételt kérésekből vagy istendicsőítésből áll. Ebben az esetben ugyanis elkerülhetetlenek a megszakítások, különösen ha tevékeny életet él valaki, ahogy az a keresztények számára természetes. A szüntelen imádság csak a lélek alapjában lehetséges.

143. oldal (Az elmélyülés útja)

Hugo M. Enomiya-Lassalle: Az elmélyülés útja Zen meditáció és keresztény misztika

Cheril>!

Amikor különbséget teszünk elmélkedés és meditáció között, mindig szem előtt kell tartanunk, hogy nem lehet köztük egyértelmű határvonalat húzni, még kevésbé barázdát, mint két szántóföld között. Fokozatos átmenet van ugyanis köztük; átnyúlnak egymás területére.

40. oldal (Zazen és keresztény meditáció)

Hugo M. Enomiya-Lassalle: Az elmélyülés útja Zen meditáció és keresztény misztika

Cheril>!

Mindenekelőtt általánosságban elmondható, hogy a misztika a keresztény spiritualitáson belül nem mindig szorult háttérbe annyira, mint még napjainkban is.

101. oldal (Általános megfontolások)

Hugo M. Enomiya-Lassalle: Az elmélyülés útja Zen meditáció és keresztény misztika

Cheril>!

Tény, talán a tudományos gondolkodás egyik következménye is, hogy korunk embere nem annyira a bizonyítékokkal alátámasztott igazság után kutat, hanem megtapasztalható valóságra vágyik. A vallás területén is messzemenően jellemzővé vált ez a beállítódás. Az ember nem bizonyító erejű istenérvekre vágyik, hanem Isten megtapasztalására. Nem nyugtatják meg az elméleti bizonyítékok.

105. oldal (Általános megfontolások)

Hugo M. Enomiya-Lassalle: Az elmélyülés útja Zen meditáció és keresztény misztika

Cheril>!

Az elmélkedés mindannak dacára, amit belőle nyerhetünk, úgymond megmarad a lélek felszínén. Minél jobban közelít azonban a tulajdonképpeni meditációhoz, annál inkább behatol a lélekbe. A tulajdonképpeni meditáció a lélek mélyrétegeiben megy végbe. Az elmélkedés, illetve a meditáció csak akkor ragadja meg az ember lényegét és ér el tartós hatást, ha lenyúlik ebbe a mélységbe. Ekkor teljesítheti csak be maradéktalanul feladatát, az ember átalakítását, átformálást új emberré. Ami csak a felszínt érinti, képtelen ellenállni az átalakulással szemben megnyilvánuló befolyásoknak. Más szóval: el kell jutni a tulajdonképpeni meditációig.

48. oldal (Zazen és keresztény meditáció)

Hugo M. Enomiya-Lassalle: Az elmélyülés útja Zen meditáció és keresztény misztika

Cheril>!

A zen az első csoportba tartozik, és meditatív intuíciót képvisel. Ez azt jelenti, hogy a megváltó abszolút igazságot nem elég dialektikus gondolkodással felderíteni vagy szóbeli áthagyományozás útján hinni benne, hanem intuíció vagy saját belső megtapasztalás által kell megragadni.

18-19. oldal (A zen meditáció)

Hugo M. Enomiya-Lassalle: Az elmélyülés útja Zen meditáció és keresztény misztika