Hraskó Péter

[Divergens gondolkodás]
A hétköznapok ösztönös gondolkodásmódjában a divergens gondolkozási sémának is jelentős szerepe van. Ennek az az oka, hogy tele vagyunk különféle pozitív és negatív előítélettel, amelyek annyira a szívünkhöz nőttek, hogy még akkor is ragaszkodunk hozzájuk, ha sejtjük, hogy hamisak. Neveltetésünk azonban megköveteli, hogy ha az irracionális meggyőződéseink közül valamelyik kérdésessé válik, akkor érveljünk mellette. A divergens séma kiválóan alkalmas erre a célra, mert a magyarázat illúzióját nyújtja és a struktúrájánál fogva megcáfolhatatlan.

A divergens séma lényege az, hogy egy hipotézis igazolását újabb hipotézissel helyettesíti de úgy, hogy a magyarázat látszatát keltse. Vegyük például az ismert televíziós műsor, a Nulladik Tipusú Találkozások egyik múltévi adását. Ez az adás a fülöp-szigeteki csodadoktorokról szólt, akikről jól tudjuk, hogy állítólag képesek heg nélküli operációkat végezni és belső szerveket eltávolítani. Akik ebben hisznek, tulajdonképpen egy egyszerű teóriát fogalmaznak meg, amit abban a kijelentésben foglalhatunk össze, hogy „lehetséges külsérelmi nyomok nélküli szerveltávolítás”.

A parajelenségek ismert propagandistája, Egely György el is utazott a Fülöp szigetekre, hogy videokamerával rögzítsen ilyen műtéteket. A Fülöp-szigetekről küldött egyik rádióbeszámolójában azt jelentette, hogy a heg nélkül operáló doktorok tevékenysége igazolódott, mert a videokamera mindig pont akkor romlott el, amikor a műtét a kritikus szakaszához érkezett, és ez a tény mutatja, hogy a doktorok környezetében akkora bioenergia halmozódik föl, ami a videokamerát is képes tönkretenni.

Látszólag minden rendben van, a csodadoktorok körül felhalmozott bioenergia léte bizonyítást nyert. Valójában azonban egy divergens gondolkodásmóddal állunk szemben, mert egy bizonyítatlan hipotézisből kettő lett: Amellé a hipotézis mellé, hogy „lehetséges külsérelmi nyomok nélküli szerveltávolítás” oda kell tenni még egy másikat is, azt, hogy „a műtét során a doktorok környezetében fellépő bioenergia képes a videokamerát tönkretenni”. A nyelv azonban lehetővé teszi, hogy a második hipotézist az első hipotézis magyarázatának láttassuk. Ezt azzal az egyszerű fogással érhetjük el, hogy a „mert” kötőszó segítségével kapcsoljuk az elsőhöz.

206-207. oldal

…egy asszony a következőt meséli el: A karórája olyan felépítésű, hogy az egész szerkezet egy teljesen, minden oldalról lezárt tokban helyezkedik el. Egyszer azonban, amikor rápillantott az órájára, csodálkozva tapasztalta, hogy a tok üres, a szerkezet eltűnt belőle anélkül, hogy a tokon bármiféle sérülés keletkezett volna. Hogyan lehetséges ez, kérdi a szakértőtől, aki ezúttal is Egely György volt.

A kommentátor egyáltalán nem volt meglepve. A teleportáció jelenségével állunk szemben – mondotta –, amit már régen ismerünk. Tudunk olyan esetről is, amikor egy nagy követ, amelyik emberemlékezet óta a szabadban nyugodott, egyszer csak egy ház szobájában találtak meg annak ellenére, hogy az ajtók és az ablakok zárva voltak.

Újabb hipotézis tehát, a teleportáció, amit természetesen könnyen alá lehetne vetni empirikus tesztnek. Helyezzünk egy nagy követ egy ház mellé, zárjunk be ajtót-ablakot, üljünk le egy székre és figyeljünk.

121. oldal

Egy „sikeres” diktatúrához valamiféle társadalmi jóváhagyás is szükséges, és talán nem lövünk túl a célon, ha elgondolkozunk rajta, hogy vajon a diktatúra következménye volt-e a tudomány, a jog és a hozzájuk hasonló szellemi intézmények meggyengülése, vagy megfordítva, ez a gyengeség teremtett kedvező feltételeket a diktatúra számára.

211. oldal

A tudománynak és a jognak ma még magas a társadalmi presztizse. Számtalan nemzedék neveltetése során változtak tabuvá, amelynek megsértése bűntudatot ébreszt, de legalábbis magyarázkodásra késztet. A lerombolásuk azonban – a kiépülésük elképzelhetetlenül komplex folyamatához képest, – gyerekjáték. Állandóan veszélyeztetve is vannak. Századunkban két olyan diktatúrát is láthattunk, amely mindkettőt lábbal taposta.

Újra csak hangsúlyoznom kell, tudományon – és jogon is, – szellemi intézményeket értek, gondolkodási normákat és jogérzéket, amelyek valahol a társadalmi tudat mélyén munkálkodnak, és nem lehet rámutatni arra a székházra, amelyben lakoznak.

211. oldal

A fizika alapfeltevései nem tekinthetők axiómáknak

Mindenekelőtt arra a különbözőségre mutathatunk rá, ami a matematikai és a fizikai ismeretek legitimációjában fedezhető fel (hogy ezt a divatos politológiai kifejezést használjuk). Ez a különbözőség abból származik, hogy a matematika sajátos tárgyát a gondolkodás törvényszerűségei, a fizikáét pedig a „külvilág” törvényszerűségei képezik. Ebből következően az ismeretek igazolási módja (vagyis azon kritériumok természete, amelyek alapján elfogadjuk őket), a matematikában belső, a fizikában külső.
[…]
Bertrand Russel frivol megjegyzése szerint „a tiszta matematika olyan tudomány, amelyben sem azt nem tudjuk, hogy miről beszélünk, sem azt, hogy igaz-e, amit mondunk.”

Egy fizikai kijelentés ezzel szemben csak akkor érdekes, ha tudjuk, mire vonatkozik, és következményei falszifikálhatók (vagyis létezik olyan kísérlet, amelynek alapján eldönthető, hogy igaz-e). Ezért súlyosan félrevezető axiomatizálást ígérni a fizikában a szó teljes értelmében.

38-41. oldal

Akárhogy is van, a tudomány alapvető kötelessége, hogy nap mint nap felmutassa az érvényes gondolkodás példáit. A mérce és a – hatalom nélküli – döntőbíró szerepét kell betöltenie az „igaz – nem igaz”, a „logikus – nem logikus”, a „következik belőle – nem következik belőle” tipusú alternatívák megoldásában.

123-124. oldal

[Koherencia]
A koherencia azt az igényünket fejezi ki, hogy a teória mutasson rá: az egymástól függetlenek látszó jelenségek valójában – egy elvontabb nézőpontból, – harmonikusan kapcsolódnak egymáshoz. Ezt azzal érhetjük el, hogy a jelenségek minél szélesebb körét lehetőleg minél kevesebb alapelv igénybevételével, minél szikárabb teória segítségével értelmezzük. Ennek a törekvésnek a hátterében a jelenségek holisztikus felfogása, a világ egységének a tudata húzódik meg, amely tisztában van vele, hogy a világban állandóan folyó tagolatlan történést csak az analízis kedvéért bontjuk különálló jelenségekre, és ezt a szétszabdalást valahol, valamilyen lépésben jóvá kell tenni. A tudományos teóriák ebben az értelemben konvergensek, a hipotézisek számának állandó csökkentésére törekszenek. Természetesen előfordulhat, hogy egy adott tudományterület vagy teória gyors fejlődésének az időszakában ez a tendencia megfordul, a jelenségek értelmezéséhez egyre több és több hipotézis válik szükségessé, de ha ez a folyamat túl sokáig tart, akkor a teóriát inkább elvetik és új megközelítéssel próbálkoznak.

Van a tudományos koherenciának egy fontos vonása, amely az ember megismerési képességeinek korlátozottságával kapcsolatos. Egy koherens tudományos teória ennek következtében mindig többé-kevésbé jól meghatározott határfelülettel rendelkezik, amelyen kívül eső jelenségekre már nem érvényes. Ez különbözteti meg a tudományos teóriák koherenciáját a misztikus világképek koherenciájától, amelyek az egészre vonatkoznak. Egy misztikus világkép belső egysége lehet nagyon magas fokú, az igazságába vetett hit hegyeket mozgathat, mégsem tarthat igényt tudományos érvényességre, mert nem falszifikálható.

205. oldal

Az ember nehezen tudja elhinni, hogy valaki, akinek az agyában egy relativitáselmélet formálódik, amelynek igazi jelentőségével nagyon is tisztában van, képes lenne ezt estére hagyni, és napközben élvezettel foglalkozni zavaros találmányi leírások kibogozásával és értékelésével. Márpedig pontosan ez történt […]

Albert Einstein

Ha egyszer megtörténhetett, hogy a tudományosság sérülése nélkül le lehetett mondani egy olyan szubsztancia ideáról, amely kifejezetten a babona ellenében jött létre, és mintegy megtestesítője lett az egzakt természetfilozófiának mindenfajta obskurantizmussal szemben, szóval ha ez így egyszer megtörténhetett és olyan gyümölcsöket teremhetett, mint a modern informatika, akkor lélekben felkészülhetünk rá, hogy még meglévő racionális előítéleteink közül is fel kell majd áldoznunk egyiket-másikat a tudomány nyomására kötendő újabb kompromisszumban.

A mező rövid története

Természetesen nem kevés képzelőerő szükséges ahhoz, hogy mondjuk a vírusok szaporodását ilyen viszonylag közvetlen kapcsolatban lássuk a tudattal, de valljuk be, ahhoz is kell némi fantázia, hogy a súlyemelő nyögésekkel tarkított izommutatványa mögött észrevegyük a Coulomb-törvényt.

...egy kicsit még ne menjünk aludni