Horváth Péter Iván

Sok férfi hord alsónadrág helyett bugyit, nagyvárosi divat szerint szőrtelenítenek, és ha túlzásba viszik az indulatos kitöréseket, akkor hisztisek, főleg klimax idején. A nők – szintén a módi kedvéért – borotválkoznak, 30 éves koruk körül házasodnak, de a legfeltűnőbb az, hogy dühükben ők is használják a tele a tököm és a tudja a f…om kifejezést.

121. oldal, 54. - Szónemesítés

És miközben az irodalmárok öt földrészen azt elemzik, hogy egy színdarabban hogyan és miképp keletkezik – ógörög szóval – katarzis 'lelki megtisztulás', az újgörögben ugyanez a szó 'mosoda'.

56. oldal, 22. - Hamis barátok

A hiperkorrekt helyesírás gyöngyszemei a Horváthország, az Európai Uniós forrás (vö. európai uniós), a csevely (vö. csevej), valamint a Korm. rendelet. A magyar végrehajtó hatalom még a teremtőnél is nagyobb úr! Ha nem az lenne(meg ha persze tudná, hogy egy kéttagú szóösszetétel az akadémiai szabályzat alapján egybeírandó), akkor – az istentisztelet mintájára – a kisbetűs kormányrendelet alakkal is beérné.

79. oldal, 33. - Könyörgöm, akasztjuk fel!

A pulóver magyarul szokványos és gyakori, az angol pullover elavulóban van. Helyette a sweater járja, amely – csodák csodájára – a nagyanyáinktól hallott szvetter eredetije. Ami tehát ott megszokott, az itt idejétmúlt, és fordítva.

57. oldal, 22. - Hamis barátok

Csoda-e, ha a magyarok büszkén emlegetik a külföldieknek hogy a nyelvük páratlanul gazdag? A leglátványosabb akrobatamutatványai között azt szokták megemlíteni, hogy az a szín, ami angolul red, franciául rouge, németül meg rot, az magyarul piros és vörös. Bibibí!

114. oldal - Itt a piros, hol a vörös?

Nehéz megmondani, melyik nyelvi jelenség váltja ki a legtöbb személyeskedő vitát, de annyi biztos, hogy az idegen szavak magyar hangalakja benne van a tíz leggyakoribban. Kérdezze csak meg az olvasó egypár ismerősét, barátját és ellenségét, hogyan szokták kiejteni a Levi's és a Nike szót: [lévisz] vagy [livájz]; [nájk] vagy [nájki]? Öt percen belül ki fog derülni, hogy ki meddig élt nyelvterületen, milyen jó tanára volt, mennyire vájt fülű, és hogyan borul ki, ha a helyes kiejtést meghamisítja a dél-hortobágyi akcentus.

146. oldal - 76. - Tényleg [jutúb] a [jutyúb]?

Sajátos még, hogy ha egy orr piros, akkor a viselője bohóc, ha vörös, akkor egy hóban-fagyban didergő vagy részeg ember. A piros szem a nyulak és a fényképezőgép vakujába néző, míg a vörös szem a síró vagy kialvatlan emberek sajátja. Elpirul és elvörösödik: mindkettő szégyent és zavart jelez, de az utóbbi mérget is

115. oldal - Itt a piros, hol a vörös?

… a riporter így szólt a gyermekkorától műkorcsolyázó, de immár
nővé érett Anett Pötzsch (az utolsó öt betű ejtése [cs]) láttára: „Hogy megnőtt a kis
Pötzsch!”

21. oldal

Ha valaki nyelvészetre adja a fejét, furcsa élményekben lehet része. Mert míg a vegyész és a biológus a hétköznapokban aligha tekint úgy embertársaira, mint kisebb-nagyobb molekulák és sejtek összességére, a nyelvész jóformán soha nem tud egyszerű halandóként viszonyulni a külvilághoz. Mások beszédével és írásával szembesülve sokszor tölti el a szégyenérzet, amiért a hallottaknak és a látottaknak hosszú percekig nem a tartalmán, hanem a nyelvtani szabályain jár az esze.

68. oldal - Haitiból Haitire

Ami az „édi-bédi” szavak szerkezetét illeti, már előre is szemet zsúr, hogy ezek mind két szótagosak, pl. csoki, ruci, vacsi. Talán ez a becézni kívánt elemek eszményi hosszúsága.

106. oldal, 47. - Becéző szavak