!

Hoppál Mihály

Tudástár · 2 kapcsolódó alkotó

Könyvei 20

Hoppál Mihály – Szemadám György – Nagy András – Jankovics Marcell: Jelképtár
Hoppál Mihály: Sámánok
Hoppál Mihály: Sámánok régen és ma
Hoppál Mihály: Sámánok világa
Hoppál Mihály: Sámánok Eurázsiában
Hoppál Mihály – Szathmári Botond – Takács András: Sámánok és kultúrák
Hoppál Mihály: Sámánművészet
Hoppál Mihály: A sámánság újjászületése
Hoppál Mihály: Tulipán és szív
Hoppál Mihály: Samanizmus

Kapcsolódó sorozatok: Keleti vallások · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Örökség · Helikon Universitas Helikon · Curiositas Helikon

Szerkesztései 15

Hoppál Mihály – Szepes Erika (szerk.): Erósz a folklórban
Hoppál Mihály – Szepes Erika (szerk.): A szerelem kertjében
Hoppál Mihály (szerk.): A Tejút fiai
Hoppál Mihály – Küllős Imola – Manga János (szerk.): Emlékül hagyom
Hoppál Mihály – Keith D. Howard (szerk.): Shamans and Cultures
Hoppál Mihály – Novák László (szerk.): Halottkultusz
Hoppál Mihály – Istvánovits Márton (szerk.): Mítosz és történelem
Hoppál Mihály – Szekfü András (szerk.): A mozgókép szemiotikája
Hoppál Mihály – Simonkay Zsuzsanna (szerk.): Shamans Unbound
Hoppál Mihály (szerk.): Elbeszélés és emlékezet

Fordításai 1

Kálmán Béla – Reguly Antal – Munkácsi Bernát (szerk.): Leszállt a medve az égből

Antológiák 2

Adamik Lajos – Jelenczki István – Sükösd Miklós (szerk.): Mauzóleum
Voigt Vilmos – Szépe György – Szerdahelyi István (szerk.): Jel és közösség

Népszerű idézetek

Amrita IP>!

A vacsorának este kilenc körül lett vége és akkor kezdődött (volna) az esti kecskeáldozat, de arra nem került sor, mert a fekete kecske eltűnt a sötétben.

207. oldal

Berkesi_Ágota>!

A helyi szellemeknek ajánlották fel a leölt bárányokat, de később az egyik sámán elmondta, hogy régebben lovat is áldoztak. „ Manapság viszont az túl drága lenne, úgyhogy a sámánok vezetői megegyeztek az istenekkel, hogy most elégedjenek meg a bárányokkal.”

138. oldal, Burját

tengshilun I>!

A sámánság, vagyis a sámánmesterség újjászületése napjainkban Eurázsia-szerte, de az amerikai kontinens bennszülött népeinek körében, sőt Kína nemzetiségei között is, azt jelzi, hogy egy olyan kulturális jelenség megújulásának lehetünk szemtanúi, amely valami hallatlan nagy belső erővel rendelkezik.

12. oldal

Kapcsolódó szócikkek: sámán
ppeva P>!

Egy alkalommal a fővárostól, Kiziltől 60 km-re lévő szent forráshoz is eljutottunk, ahová a helyi emberek rendszeresen eljárnak, hogy a forrás vizében megfürödve meggyógyuljanak. Ez elsősorban az egészség megerősítését szolgálja, de azt is megtudtuk, hogy a szembetegségekre is hatásosnak tartották a forrás (arzsan) gyógyvizét. Az a sámán, aki minket oda kivitt, a családjának tartott egy rövid áldozati szertartást. Azok, akik ide kilátogattak korábban, a fákra aggatott szalagokkal, mindenféle rongydarabokkal köszönték meg a helyi szellemeknek a segítséget. Talán nem érdektelen megemlíteni az összehasonlító antropológus megfigyelését, hogy az ide látogató családok nemcsak eviani címkével ellátott ivóvizes palackokat hagytak a helyszínen, hanem találtam egy gyermelyi tésztás műanyag zacskót is – a világot átfogó globalizáció legnagyobb dicsőségére.

119. oldal, Tuva (1995)

tengshilun I>!

Ami viszont fontos a definíció szempontjából, és ezt külön kiemelik az újabb meghatározások, hogy a megváltozott tudatállapot során a sámán/sámánnő jelképesen kommunikál azokkal a lényekkel, akik az ő kulturálisan kódolt hiedelmrendszerének szülöttei. Ez a szakrális kommunikáció teszi igazán hatásossá az egész sámánszertartást.

11. oldal

ppeva P>!

1994-ben meghívást kaptam Franciaországba egy folklórfesztiválra, ahol a szervezők szerint valódi sámánok is megjelennek. Amikor a „valódi sámánok” kifejezést megláttam a levélben, először arra gondoltam, hogy ez az, ami lehetetlen, mert a 20. század végén valódi sámánok már nem nagyon vannak. Egyrészt, mert az igaziak már rég meghaltak, másrészt a valódiak nem nagyon utaznak fesztiválokra, különösen nem Dél-Franciaországba. Igazamról annál is inkább meg voltam győződve, mert én még láttam Lennart Meri dokumentumfilmjét az utolsó igazi szibériai nagysámánról. a meglepetés viszont az volt, hogy ennek a tényleg autentikus sámánnak a leszármazottai vettek részt a fesztiválon. Így utólag nagyon örülök, hogy én is ott lehettem, és kép- és hangfelvételeket készíthettem velük.

127. oldal, Nganaszan (1994)

ppeva P>!

A korják és az itelmen (lásd a következő oldalakon) folklór megismerése jó példája annak, hogy nemcsak a „terepen” lehet gyűjteni, hanem a ma oly divatos fesztiválokon is. Kamcsatkára eljutni igencsak körülményes lenne manapság, így viszont a világ jön közel az európai emberhez.
A „fesztiválsámánok” külön csoportot vagy akár kasztot képviselnek. Ők azok, akik gátlástalanul haladnak a korral. Mégis, amikor fellépnek a színpadra, akkor bizony csak az öregektől eltanult dallamokat tudják megismételni. Ily módon végül is hiteles előadást hallottunk.
Talán éppen az az egyik érdekessége a fesztiválokon fellépő „nép”-művészeknek, hogy autentikus anyagot adnak elő, és sok esetben a meghívások, a fellépések tartják életben az öröklött hagyományt.

131-132. oldal, Korjak (1994)

Kapcsolódó szócikkek: Kamcsatka
ppeva P>!

Az itelmenek egy nagyon kicsiny nép – jó, ha talán kétezren vannak –, amely Kamcsatkán él. Napjainkban arról híresek, hogy nagyon jó népi együttesük van, amelynek tagjaival 1994-ben Közép-Franciaországban, egy népzenei folklórfesztiválon találkoztam. Ott készítettem róluk néhány felvételt. A fesztivál közönsége előtt nagy sikert arattak, mert olyan dinamikus, szép műsort adtak elő. Természetesen a szülőföldjükön még élő sámánhagyományokon alapult az előadást – melyet egy moszkvai koreográfus segítségével állítottak össze –, melynek az erejét az adta, hogy felhasználták a dobbal kísért régi énekeket és a hagyományos táncszerű mozdulatokat, amelyek a doboláshoz szükségesek. Első pillanatra ez az egész álsámán előadásnak tűnhet, mégis meg kell állapítani, hogy a kamcsatkai sámánok által használt hallucinációt okozó gomba hatása alatt végzett sámánszertartásokat idézték fel az előadott eksztatikus táncok.

134, 137. oldal, Itelmen (1994)

Kapcsolódó szócikkek: 1994 · Kamcsatka
gjudit8 >!

A népművészet mind szóban, mind képben – a „szóképek”-ben és a „képjelek”-ben – mindig bátrabb és szókimondóbb volt, mint azt ma gondolnánk. Több oka volt ennek, az egyik közülük minden bizonnyal a természethez való közelség, a „természetes ikonok” kézenfekvő használata, méghozzá éppen a hasonlóságon alapuló képmások formájában, mint a szív és a tulipán is.

18. oldal

Hoppál Mihály: Tulipán és szív Szerelmi jelképek a magyar népművészetben

gjudit8 >!

„a kép a legcáfolhatatlanabb beszéd” (Illyés Gyula).

46. oldal

Hoppál Mihály: Tulipán és szív Szerelmi jelképek a magyar népművészetben