!

Hidasi Judit magyar

1948. július 11. (Budapest) –

Nem
Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Hidasi_Judit_(nyelvész)
Életrajz

Könyvei 6

Hidasi Judit: Na és, hogy tetszik Japán?
Hidasi Judit: Vissza Japánba
Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció
Hidasi Judit: 50 japán egyperces
Hidasi Judit: Japán nyelvkönyv
Park Soo-young – Hidasi Judit – Osváth Gábor – Szigeti György: Magyar-koreai társalgási zsebkönyv

Szerkesztései 6

Hidasi Judit (szerk.): Szavak, jelek, szokások
Hidasi Judit (szerk.): Kultúrák@kontextusok.kommunikáció
Hidasi Judit (szerk.): Kultúra, viselkedés, kommunikáció
Hidasi Judit – Osváth Gábor – Székely Gábor (szerk.): Család és rokonság nyelvek tükrében
T. Litovkina Anna – Barta Péter – Hidasi Judit (szerk.): A humor dimenziói
Vihar Judit – Hidasi Judit (szerk.): Egy magyar lelkű japán, Hani Kjóko

Fordításai 1

Solomon Marcus: A nyelvi szépség matematikája

Népszerű idézetek

>!
Bélabá P

Gyakran éri az a vád a japánokat, hogy „munkamániások”, megszállottak, és hasonlók… Ezt a látszatot erősítik a késő estébe nyúló egyetemi szemináriumok, a néha még hétvégeken is folyó előadások, munkamegbeszélések. Volt olyan professzorom, aki későn kelő ember lévén – minden óráját délutánra helyezte. Ez még nem lett volna baj, kellemetlenné akkor kezdett válni a dolog, amikor a szombat délutáni szemináriumain néha belefeledkezve a mondanivalójába, csak estefelé eszmélt az idő múlására. A kétórás szemináriumból így néha 6 órás kerekedett – amit a jelenlévők zokszó és moccanás nélkül vettek tudomásul. Hiszen amíg a „főnök” jelen van – akár egyetemi professzor, akár vállalati osztályvezető – addig a „beosztottak”-nak se jut eszükbe mozdulni. Senki se hivatkozik fogorvosra, hivatali intéznivalóra, gázszerelőre azért, hogy felmentést kapjon. Ismeretlen az az európai szokás, hogy közlekedési dugóra, defektre, objektív körülményekre, személyes elkötelezettségekre hivatkozva előnyhöz, megkülönböztetéshez jusson az ember. Hiszen elütni másoktól, különbözni másoktól nem erény a japán társadalmi megítélésben. Hasonlóképpen nem szokás azzal kezdeni a napot, hogy:
– Na gyerekek, olyan fejfájással ébredtem, hogy ma semmi értelmeset nem tudok csinálni.
A japán felfogás szerint aki beteg, az maradjon otthon, aki viszont jelen van, az teljes értékű munkaerőként működjön. Japánban rosszul járnának azok az ügyeskedők, akik ilyen-olyan ürüggyel mindig kihúzzák magukat a munkából. Megkülönböztetett elbánás senkinek sem jár; a csoport minden tagjától azonos odaadást várnak el a munkában. Ezt az elvárást sikerrel teljesítik is a japánok, hiszen az erős csoportszellem nagy fegyelmező erő.

73. oldal

4 hozzászólás
>!
shadowhunter1975

Egy idősebb férfitól érkezett kérdés aztán kifogott rajtam:
„Kérem, pontosan adja meg a húskockák méretét: hány milliméter magas és széles legyen?”

50. oldal, Gulyásleves - Patikamérlegen (Napkút, 2016)

>!
Jeffi SP

    Sorszámommal a kezemben nyugodtan várakoztam a bankban, mígnem feltűnt, hogy nálam már sokkal később érkezőket is egymás után szólítanak. Egy ideig tűrtem, de aztán – ami sok, az sok – az ügyfelek között sétáló felügyelőnél megérdeklődtem, hogy mi a helyzet. Bocsánatot kért, majd elrobogott, és bizalmasan megsúgta a teremfelügyelőnek: „Tud japánul.” Erre mégiscsak sorra kerültem.
    Nem kellett kivárnom, amíg a harmadik emeletről előkerítik azt az alkalmazottat, aki ugyan az ügyfelekkel közvetlenül nem szokott foglalkozni, de az előző évben két hónapot töltött Új-Zélandon.

18. oldal - Nem kell félni tőle, tud japánul

>!
Bélabá P

Állás nélkül tengődni tudniillik sokkal nagyobb szégyen, mint bármiféle, akár nem kvalifikált munkát is végezni. Japánban nem ismeretlen fogalom a munkanélküliség, de százalékosan sokkal kisebb arányú, mint más fejlett ipari országokban. Ennek az az egyik oka, hogy mindenki igyekszik álláshoz jutni – még ha nem is a szakmájában. A másik oka az, hogy a
fölöslegessé vált munkaerőt vagy átképezik, új munkaterületekre irányítják, vagy pedig rejtett munkanélküliként tovább alkalmazzák. Sok korosodó hivatalnok egyetlen foglalatossága munkahelyén abból áll, hogy annak rendje és módja szerint reggelente elfoglalja helyét megszokott íróasztalánál, átolvassa a napi sajtót, tesz-vesz, de érdemi feladatokat már nem kap. Ezt a mellőzöttséget fájdalmas ugyan lelkileg tudomásul venni, de még mindig jobb, mint az, ha valaki a társadalmi tekintélyét vesztené el azáltal, hogy már nem dolgozhat.

70. oldal

>!
Lynn

A magyar turista joggal képed el azon, hogy csúcsforgalomban a tokiói metróvonalak és vasútvonalak némelyikén a vonat indulások és indítások idejét nem percekben, hanem másodpercekben határozzák meg: az egy és fél percenként egymást követő szerelvények hajszálpontosan gördülnek be és hagyják el a zsúfolt peronokat.

Idő! - Idő?

>!
SzarnyasLany

Van egy japán közmondás, miszerint: „ha valamennyien nekivágunk, akkor a piros lámpától sem kell félni.”

25. oldal

>!
Ninácska P

A tusolás pedig? Az egy rohanás, abban semmi élvezet nincs, a fürdőzésnek is meg kell adni a módját, különben fabatkát sem ér, mondogatták.

>!
Anton_Gorogyeckij P

Az európai kultúrákban a kommunikáció sikerességét azon szokták mérni, hogy a felek értik-e egymást. A japán kommunikációban a sikeresség kritériuma nem a tartalom és a ráció függvénye, hanem az érintkezés konfliktusmentes fenntartása, ezért a meg nem értés nem minősül kommunikációs kudarcnak.

87. oldal (Terebess, 2003)

>!
Ninácska P

A fölöslegessé vált munkaerőt a vállalatok nem küldik el, hanem átképzik vagy inkább rejtett munkanélküliként látszatmunkakörben tovább alkalmazzák.

>!
Ninácska P

Az első nagy sokk, amely Japánt érte, a II. világháborús vereség volt.