!

Hidas Judit magyar

1976. december 17. (Budapest) –

KatalógusnévHidas Judit
Nem
Facebook@Hidas-Judit-1405259919709887

Könyvei 5

Hidas Judit: Seb
Hidas Judit: Boldogság tízezer kilométerre
Hidas Judit: Nem vagy többé az apám
Hidas Judit: Hotel Havanna
Hidas Judit – C. Molnár Emma: Anyátlan nemzedék

Antológiák 6

Király Levente (szerk.): Nem kötelező – Kortársak és kimaradók – magyar próza
Turi Tímea (szerk.): Körkép 2019
Turi Tímea (szerk.): Körkép 2020–2021
Turi Tímea (szerk.): Körkép 2018
Csapody Kinga (szerk.): Sokszínű mesék
Király Levente (szerk.): Körkép 2015

Népszerű idézetek

Nikolett_Kapocsi P>!

Ennek megfelelően anyám igyekezett olyan emberekkel barátkozni, akik hasonlóan gondolkodtak, miközben folyton attól rettegett, nehogy lemaradjon mögöttük, és kiderüljön róla, mégsem olyan korszerű, mint ők, és van benne valami visszavonhatatlanul kelet-európai.

99. oldal

1 hozzászólás
Nikolett_Kapocsi P>!

Ha visszagondolok a gyerekkoromra, leginkább a zűrzavar, a kiszámíthatatlanság jut eszembe. Hogy nem tudom, a nyugodt pillanatok után mikor hullik szét minden.

115. oldal

Nikolett_Kapocsi P>!

Mindketten évek óta haragudtak rám, amiért nem állok egyikük oldalára sem. Legszívesebben félbevágtak volna, hogy legalább az egyik felem ugyanazt szajkózza, amit ők. Hiszen mi másért hoztak világra, ha nem ezért?

160. oldal

Nikolett_Kapocsi P>!

Láthatatlan hálóként fonta őket körbe a tehetetlenség.

279. oldal

balagesh I>!

Le kéne itt mindent dózerolni, a porral egyenlővé tenni, kitörölni az összes fájdalmat. Képtelenség, hogy az én életem tényleg ennyi, hogy ebbe bele kell nyugodni, és nem lehet semmit, de semmit tenni.

149. oldal, 16. Corsa

Nikolett_Kapocsi P>!

Ültem az asztalnál, bámultam a tányéromban úszó májgombócokat, próbáltam kanalazni a levest, miközben azon gondolkodtam, vajon a gombócok is ugyanúgy fulladoznak-e, mint most én.

110. oldal

robinson P>!

Elhatározta, hogy a jókedvéből semmi sem zökkentheti ki, ezt a kapcsolatot nem fogom elszúrni, ennek végre sikerülnie kell, erősködött, már én sem vagyok fiatal, nem keresgélhetek örökké […]

35. oldal

robinson P>!

Le kéne itt mindent dózerolni, a porral egyenlővé tenni, kitörölni az összes fájdalmat és emléket, és tiszta lappal indulni.

149. oldal

napfény>!

Mindig ez van, zakatolt a fejében, előbb-utóbb mindenről kiderül, hogy nincs mögötte semmi, az egész életem egy légvár, beleértve a munkám, amelyből hiába próbálom elhazudni, a szívem mélyén akkor is tudom, hogy nem ér az egész semmit, […] akkor meg minek egyáltalán erőlködni, minek bármit is csinálni […], minek felkelni, enni, inni, aludni, az egész csupán átvágás, az életet csak túlélni lehet, nem jobb ez semmivel, mint egy elfekvőben haldokolni. Igen, ezt csináljuk folyton, próbáljuk az időt valami hasznossal eltölteni, hogy a várakozás elviselhetőbb legyen, és legalább pillanatokra meg tudjunk a ránk váró semmiről feledkezni.

napfény>!

Igen, talán többet kéne a csendre bízni, gondolkodott a nő, majd csalódottan állapította meg, valójában milyen keveset lehet egy kapcsolattól várni. Vajon tényleg annyi az egész, hogy két külön pályán mozgó bolygót próbálunk ideig-óráig összekötni? Türelemjáték az egész, sóhajtott fel Emma, […] majd azon töprengett, milyen jó is lenne legalább egy kis időre ismét egy álomba költözni.