!

Hermann Hesse német svájci

1877. július 2. (Calw, Németország) – 1962. augusztus 9. (Montagnola, Svájc)

Teljes névHermann Karl Hesse
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Hermann_Hesse

Képek 3

Könyvei 61

Hermann Hesse: Sziddhárta
Hermann Hesse: Demian
Hermann Hesse: A pusztai farkas
Hermann Hesse: Narziss és Goldmund
Hermann Hesse: Az üveggyöngyjáték
Hermann Hesse: Rosshalde
Hermann Hesse: Peter Camenzind
Hermann Hesse: Gertrud
Hermann Hesse: Knulp
Hermann Hesse: Kerék alatt

Antológiák 5

Halász Előd – Domokos Mátyás (szerk.): Klasszikus német költők I-II.
Ferencz Győző (szerk.): Hang szólít
Bikády György (szerk.): Noé vesszeje
Vincze Ferenc (szerk.): Sokunk karácsonya 2008
Kormos István (szerk.): Szerelmes arany kalendárium

Róla szóló könyvek 3

Lőrinczy Huba: Szépségvágy és rezignáció
Miguel Serrano: C. G. Jung and Hermann Hesse
Horváth Géza – Csősz Róbert (szerk.): Magyar Hermann Hesse-bibliográfia

Népszerű alkotóértékelések

>!
Sceurpien I

Hermann Hesse

A kedvenc huszadik századi szépirodalmi szerzőm. Ennek nincs különösebb oka, inkább csak hasonló a világnézetünk, és egész értelmes dolgokat tudott írni, amíg volt ideje, így nagyjából meg is ismerhettem ezt. Nem ő fogalmaz a legszebben, nem ő írja a legszebb képeket, de ő egészen jól megért…

>!
VERDI

Hermann Hesse

Az életrajzának az írása közben, amiben szinte önmagam is, – elég nehéz súllyal nehezedtem abba a világba ahonnan Önmaga Hesse is meg akart szabadulni, de valami mégis visszahúzta, – beleélve életébe végig „éltem” én is.

Csodás embernek tartom őt, igazi küzdőnek, akinek a legnagyobb ellenségével kellet megküzdenie, Önmagával, de úgy hogy közben a depresszió mély-vizű mocsarában ragadva, soha, talán mondhatom ezt, soha nem is kecmergett ki ebből a sárból, kellet élnie alkotnia.
Önmagát utálta, meg akart halni, mindig a halálon járt az agya, egyszer szüleitől levélben revolvert kért, amivel megölheti magát, szóval ez az ember aki annyi minden démonival küzdött, ami belül, és kívül is érte, égette, de mégis ennek ellenére a művei életigenléssel, és minden fűszerrel teli vannak ahhoz hogy habzsolva együk az életet és ízes is legyen ínyünkre való.

Nem olvastam tőle semmit de az életét tudva, a gondolatait átrágva, sorsával együtt-érzően fantasztikus életnek, írónak, filozófusnak, és embernek tartom.
Olvassad a műveit ha „élni akarsz”

>!
Simone_Lemo

Hermann Hesse

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

A Narziss és Goldmund az egyik legcsudálatosabb olvasmányom, + Demian is és természetesen és a Kerék Alatt. (Talán ez lehet a Top 3 nálam, a Rosshaldével holtversenyben.) Egy bolhapiacon nézelődtem Hesse könyvei után, és egy érdekességre bukkantam: a Csillagsors egy ősrégi kiadású példánya. Óriásit dobbant a szívem, hiszen erről a címről még sosem hallottam. Aztán kiderült: ez a Rosshalde egy régebbi kiadása. A Demiantól, teljesen megfertőződtem, s ez azóta csak fokozódott…Meg arra is képes voltam, hogy nem túl jó nemettudásom ellenere egy Hesse-művet nemetul is elolvassak.
A pont ahol elválaszthatatlanná vált a „sorsközösségünk” , az a Melki apátságban tett látogatásom volt:: az idegenvezetőnk egy kb. 16-17 éves, magas szöszi, békés arcú, igen művelt fiú volt. A könyvben is kb hasonlóan fest Goldmund, vs én így képzeltem el. Hátborzongató volt a fiút ott látni, az apatság falai közt, hisz nem csak a külseje, de talán az élete is igen hasonlított a könyvben leírtakhoz. (Az már más kérdés, hogy a további sorsa inkább majd Narziss-éra fog hasonlítani.)


Népszerű idézetek

>!
OlvasóMókus

Szeretett, és közben önmagára talált. A legtöbben pedig úgy szeretnek, hogy közben elveszítik önmagukat.

Hermann Hesse: Demian Emil Sinclair ifjúságának története

6 hozzászólás
>!
Hopelight

(…) mindig csak azt tedd, amiben örömöd telik.

169. oldal

Kapcsolódó szócikkek: öröm
6 hozzászólás
>!
tothmozerszilvia I

Ha gyűlölünk valakit, akkor annak képében olyasmit gyűlölünk, ami bennünk van. Ami nincs meg bennünk, az nem zaklat fel.

Jákob harca

Hermann Hesse: Demian Emil Sinclair ifjúságának története

>!
tgorsy

(…) a lágyság erősebb, mint a keménység, a víz erősebb, mint a szikla, a szeretet erősebb, mint az erőszak.

121. oldal (Cartaphilus, 2005)

8 hozzászólás
>!
EleoNórra68

Tanulja meg komolyan venni az arra érdemeset, a többin meg nevessen!

>!
a_maya

Ó igen, ma már tudom; semmitől sem viszolyog jobban az ember, mintsem hogy azon az úton járjon, ami önmagához vezeti el!

63. oldal (Carthapilus, 2006)

Hermann Hesse: Demian Emil Sinclair ifjúságának története

4 hozzászólás
>!
fülcimpa

A szerelem nem kér, nem követel. A szerelemnek olyan erősnek kell lennie, hogy önmagát bizonyítsa. Akkor már nem vonzódik, hanem vonz.

Hermann Hesse: Demian Emil Sinclair ifjúságának története

3 hozzászólás
>!
csillavirág

Ez a primitiv, kényelmes, kevéssel beérő mai világ kiokád magából, igényesnek, mohónak talál, egy dimenzióval gazdagabb vagy a kelleténél. Az olyan emberek, mint mi, manapság nem tudnak élni és az életnek örülni. Aki csinnadratta helyett zenére, szórakozás helyett gyönyörre, pénz helyett lélekre, nyüzsgés helyett igazi munkára, játszadozás helyett szenvedélyre vágyakozik, az ebben a tetszetős világban nem találja meg az otthonát…

197. oldal

2 hozzászólás
>!
Almost_Zed

Minden ember igaz hivatása csakis az lehet, hogy eljusson önmagához. Lehet az ember költő vagy őrült, próféta vagy gonosztevő – nem ez a fontos, mindennek végső soron semmi jelentősége. Az a lényeg, hogy az ember megtalálja saját sorsát, ne pedig egy tetszőleges sorsot kövessen, és amire rátalált, azt teljesen és töretlenül kiteljesítse önmagában. Minden egyéb badarság, szökési kísérlet, menekülés vissza a tömegek eszméihez, megalkuvás, rettegés önmagunktól.

167. oldal

Hermann Hesse: Demian Emil Sinclair ifjúságának története