!

Henrik Ibsen norvég

1828. március 20. (Skien, Norvégia) – 1906. május 23. (Christiania, Norvégia)

Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Ibsen

Képek 2

Könyvei 50

Henrik Ibsen: A vadkacsa
Henrik Ibsen: Nóra
Henrik Ibsen: Peer Gynt
Henrik Ibsen: Solness építőmester
Henrik Ibsen: Három dráma
Henrik Ibsen: A vadkacsa / Solness építőmester
Henrik Ibsen: Hedda Gabler
Henrik Ibsen: A tenger vonzása
Henrik Ibsen: Kísértetek
Henrik Ibsen: Babaház (Nóra) / A vadkacsa

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Európa Diákkönyvtár, Színház az egész, Európa Diákkönyvtár, Populart Füzetek, A világirodalom klasszikusai, Világirodalmi kiskönyvtár, Kis Remekművek Könyvtára, Magyar könyvtár, Modern könyvtár, Helikon klasszikusok, Documenta humana, Magyar könyvtár

Antológiák 8

Kosztolányi Dezső (szerk.): Idegen költők
Bernáth István (szerk.): Skandináv költők antológiája
Lothringer Miklós (szerk.): Örök megújulás
Bernáth István (szerk.): Észak-európai népek irodalma
Rába György (szerk.): Verses világjárás
Hajdu Henrik (szerk.): Skandináv költők
Lengyel Béla – Vincze Flóra (szerk.): A világirodalom ars poeticái
Kemény Ferenc: Tengertől tengerig

Róla szóló könyvek 4

Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk
Dániel Anna: Ibsen
Schmitt Jenő Henrik: Schmitt Jenő Henrik három előadása
Otto Weininger: Peer Gynt és Ibsen

Népszerű alkotóértékelések

>!
Chöpp 

Henrik Ibsen

Tökéletes drámaíró és tehetséges ember-és társadalom ismerő. Úgy mondják, a női nem védelmezője. Szerintem az ember tiszta tükre minden írása.

>!
RitaMoly P

Henrik Ibsen

Elsősorban a későbbi darabjairól tudok nyilatkozni, azokat nagyon szeretem. Fontos társadalmi kérdéseket vet fel, érdekesek a női karakterei, lekötnek a drámái. Mondjuk némileg árnyalja a róla alkotott képem, hogy Nórát úgy „nyúlta” egy valóban létező, családját elhagyni készülő nőről, akinek segíthetett volna, de nem tette – de hagyjuk meg a lehetőségét, hogy megbánta és az irodalomban akarta rendbetenni azt, amit a valóságban nem sikerült. Mostanában elég gyakran eszembe jut tőle bizonyos helyzetekben egy-egy idézet, amiből azt szoktam leszűrni, hogy meglehetősen jó emberismerő volt (vagy én működök nagyon hasonlóan).


Népszerű idézetek

>!
Frank_Spielmann I

RELLING Nagy rosszat tenne vele. Mert aki megfosztja az átlagembert az élete nagy hazugságától, a boldogságát veszi el tőle!

Ötödik felvonás

>!
Frank_Spielmann I

RELLING
Mondja, ki nem beteg ezen a világon?

Ötödik felvonás

>!
PuPilla

– Igen, látja, vannak emberek, akiket a legjobban szeretünk, és mások, akikkel a legszívesebben vagyunk együtt.

Második felvonás, Nóra

>!
moni79

Úgy értem, hogy papa kezéből a tiédbe kerültem. Itt te mindent a magad ízlése szerint rendeztél be, s így nekem ugyanaz lett az ízlésem, ami neked, vagy legalább úgy tettem, nem is tudom igazán… úgy gondolom, mindkettő igaz; hol az egyik, hol a másik. De ahogy most nézem, mintha úgy éltem volna itt, mint egy szegény ember, aki csak a betevő falatját keresi meg. Abból éltem, hogy mókáztam neked, Torvald. De hát te így akartad. Te és a papa nagy bűnt követtetek el ellenem. Ti vagytok a hibásak benne, hogy semmi sem lett belőlem.

85. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Nora Helmer · Torvald Helmer
>!
krtacek

– Az embernek élni kell, doktor úr.
– Igen, általános vélemény, hogy kell.

>!
GSzabina

Relling
Mielőtt elfelejteném, Werle úr – kérem, ne használja ezt a finomkodó kifejezést, hogy „eszmény”. Van erre nekünk egyszerűbb, kifejezőbb szavunk is, a „hazugság”.

207. oldal

>!
Frank_Spielmann I

Nem. A döntő pillanatban végül is sikerült legyőznöm magam. Vállaltam az életet. Mert hidd el, Gregers, bátorság kell ahhoz, hogy ilyen helyzetben az életet válassza az ember.

Harmadik felvonás

>!
DaTa P

Ó, igen, igen… mégiscsak csodálatos élni és boldognak lenni!

22. oldal

1 hozzászólás
>!
gwyneira

Ha visszanézek arra, amit életedben elkövettél, mintha megcsonkított tetemekkel borított csatateret látnék.

Első felvonás - Gregers

>!
Barbara_Drescher

Mert aki megfosztja az átlagembert az élete nagy hazugságától, a boldogságát veszi el tőle.