!

Heltai Jenő magyar

1871. augusztus 11. (Budapest) – 1957. szeptember 3. (Budapest)

Tudástár · 5 kapcsolódó alkotó · 2 kapcsolódó könyv · 6 film

NemFérfi

Képek 3

Könyvei 65

Heltai Jenő: A néma levente
Heltai Jenő: A 111-es
Heltai Jenő: Jaguár
Heltai Jenő: Kiskirályok
Heltai Jenő: Álmokháza
Heltai Jenő: Abu Majub bolhája
Heltai Jenő: A tündérlaki lányok
Heltai Jenő: Négy fal között
Heltai Jenő: Heltai Jenő versei
Heltai Jenő: A Vénusz-lakók

Kapcsolódó sorozatok: Egyéniség és alkotás · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Millenniumi Könyvtár · A magyar próza klasszikusai · Dráma (új sorozat) · Sirály könyvek · Fővárosi szinházak műsora · Athenaeum Könyvtár · Milliók könyve · Modern Magyar Könyvtár · Kiskönyvtár · Magyar Elbeszélők · Athenaeum 2 pengős regényei · A modern könyvtár · Egyetemes Regénytár · Vidám Könyvek · Míves könyvek · Magyar könyvtár · Nemzeti Színház Színműtár · Koronás regények

Szerkesztései 2

Heltai Jenő – Győrei Zsolt (szerk.): Te pajkos, kis kokott
Heltai Jenő (szerk.): Az utolsó csoda és más elbeszélések kiváló magyar íróktól

Fordításai 24

Luigi Pirandello: Színművek
Molière: A férjek iskolája
Luigi Pirandello: Az ember, az állat és az erény
Jan Struther: Miniverné nagyságosasszony
Maurice Donnay: Lysistrata
Gyp: Ginette boldogsága
Pierre Veber – Henry de Gorse: Csitri
Tristan Bernard – Alfred Ahhis: A szerkesztő úr
Albert Willemetz – Fabien Sollar: Fi-Fi
Pierre Wolff: Naplemente

Antológiák 29

Kepes András (szerk.): Könyvjelző
Kőrössi P. József (szerk.): A szerelem lexikona
Kőrössi P. József (szerk.): Szökés a halálból
Kőrössi P. József (szerk.): Párizs, isten hozzád!
Gácsi Klára – Oláh János (szerk.): Százszorszép novellák
Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs
Gábor Emil (szerk.): A szegények öröme
Hunyadi Csaba Zsolt – Somogyi Judit (szerk.): Az ismeretlen leány
Kőrössi P. József (szerk.): Könnyező fák
Domokos Mátyás (szerk.): A magyar novella antológiája I-II.

Róla szóló könyvek 3

Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak
Torda István: Professzorok, redaktorok, kalandorok
Tóth Árpád: Minek a lélek balga fényűzése?

Népszerű idézetek

Frank_Spielmann I>!

Vad gyávaságod? Az a gyáva,
Ki, amit érez, elrejti magába,
És ami benne gyönge, emberi,
A másiknak föltárni nem meri.

Harmadik felvonás, hatodik kép

2 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

Te azt hiszed, hogy hallgatok,
Pedig csak nem beszélek.

Siralmas ének

4 hozzászólás
Izolda P>!

PÉTER
szédülten, rekedten.
Most mit kivánsz?

ZILIA
keményen, kegyetlenül.
A csók után, most, hogy utadra mégy,
Kivánom, három évig néma légy!

Péter, egy pillantás, megrendül.

Amelyre forró ajkam rátapadt,
Szó el ne hagyja addig ajkadat,
Amíg a három év lepergett.
Légy néma! Hallod?

1. felvonás 2. kép

Kuszma P>!

Éjjel, a csillagok alatt, a kis budai kávéház függőkertjében ültünk. Ez a függőkert nem a levegőben függ, hanem az időjárástól.

74. oldal (Kínai történet)

1 hozzászólás
Ákos_Tóth IP>!

– Hát mégis tud cirillül?
– Attól függ. Húsz koronáért olvasni tudok csak… ötven koronáért beszélni is.
– Tudja mit, Ivanics mester, itt van száz korona.
– Ennyiért hallgatni is tudok már.

109. oldal (Szépirodalmi, 1961)

1 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

SETÉT LAJOS

Hidd el, az emberek buták.
Szidnak, lenéznek, mert bakó vagyok,
És a világért sem hinnék, hogy az,
Mi másnak szép: az asszony, a tavasz,
A nap, a csillag nékem is ragyog.
Ha nem muszáj, légynek se ártok.
Köztünk marad… a vérontást utálom.
A pallosom karomnak idegen.
A csöndet szeretem, meg a virágot,
Galambok közt, virágos szigeten
Békés családi kör az álmom.
Derű és nyugalom, parányi házban…
Az élet szép. Tenéked magyarázzam?
Szeressük egymást! Isten arra rendelt.
De annyi baj, gond nyomja ma az embert,
Nyögünk adót, aszályt és háborút,
A legtöbbnek falat kenyér se jut.
Kevés a méz, és sok a medve.
Ki él ma abból, amiből szeretne!
Így értsd meg azt, hogy én szelíd, költői lélek,
Bakónak álltam, s a halálbul élek.

Harmadik felvonás

2 hozzászólás
Ákos_Tóth IP>!

Ön csak legyen kedves, kedvetlen, kellemes, gyanakodó, érdekes, ideges, hisztérikus, olyan, amilyen lenni szokott.

130. oldal (Móra, 1993)

Kuszma P>!

A feketekávé számomra az, ami másnak a hajnali kakasszó. Számomra ilyenkor kel föl a nap, ilyenkor kezdek magamra eszmélni és az életbe bekapcsolódni. Az éjszakai munka után későn kelek, az az idő, amelyet a feketekávéig elpocsékolok, afféle semleges zóna a védekező magányosság és a támadó élet ellenséges területei között.

283. oldal (Mi történt Helénkével?)

Kapcsolódó szócikkek: kávé
Ákos_Tóth IP>!

Minél önzőbb valaki, annál könnyebben elérzékenyedik, és szentimentalizmusa a legrettenetesebb önzés, mert a mások tragédiájában is csak a magáét látja, és minden áldozatban csak magát siratja.

28. oldal (Móra, 1993)

5 hozzászólás