Helen Rose Ebaugh

A török hagyomány szerint az adományozó nem ismeri személyesen azt, akinek felajánl, így nem keletkezik semmilyen kötelezettség a segítségből. […] A bursai vállalkozók nem íratták be gyerekeiket abba az iskolába, amelynek a telkét ők vásárolták. Ezáltal a jótét nem vegyül személyes érzelmekkel. Ezt a tagok így magyarázzák: „Nem akarunk túl sok részletet megtudni arról, hogy mit támogatunk, vagy hogy melyik diák kap ösztöndíjat, mert akkor az egész túl személyessé válik.”

90-91. oldal

Gülen […] Felismerte, hogy a mai világban meglévő különbözőségek a későbbiekben is megmaradnak és egyre inkább kihívást fognak jelenteni a „globális falunak”.

„Különböző vallások, nemzetiségek, szokások és hagyományok fognak ebben a faluban együtt élni. Minden egyén egy sajátos birodalom a maga számára, lehetetlen vágyunk, hogy az emberiség egyforma legyen. Ennek a (globális) falunka a békéje attól függ, hogy mennyire tudjuk tolerálni a különbségeket, mennyire tartjuk őket emberi természetünk részének, és mennyire értékeljük ezeket. Máskülönben ez a világ konfliktusok, viták, ellenségeskedés és véres háborúk hálójában fogja felemészteni és elpusztítani saját magát.”

65. oldal

[…] a lelkiismereti szabadság korlátozásai a fanatizmust táplálják, nem pedig fordítva.

41. oldal

Said Nursi (1867-1960) … azt vallotta, hogy a muszlimoknak az elutasítás helyett a szent írások tanításai alapján kell közeledniük a modernitás felé.[…] Nursi írásaiban a tudomány és a racionalitás fényében újraértelmezte a Koránt. Tanításai, mozgalmának célja: az iszlám és tudomány szintézise, a demokrácia, mint a jogállamiság egyik legjobb kormányzati formájának elfogadása, az iszlám öntudat erősítése az értelem és a megvilágosodás összekapcsolásával, valamint az evilági boldogulás, majd a túlvilági üdvösség elérése a szabadpiac és a minőségi oktatás elérésével.

47*48. oldal

Gülen szabadpiac melletti elkötelezettsége, valamint a vállalkozások melletti kiállása hozzájárult a vállalkozások versenyképesebb fejlődéséhez, ezért a vállalkozók jövedelmük egy részét a mozgalom által létre hívott jótékonysági projektek javára fordították. A kollégiumok és magániskolák fenntartásához szükséges források azoktól a helyi üzletemberektől származtak, akik támogatták Gülennek azt a törekvését, hogy a fiatalok az általános ismeretek mellett erkölcsi nevelést is kapjanak.

52. oldal

A korai török történelem egyik legfontosabb szöveges forrása a Korkut apó könyve című eposz, amely a Kr. u. 8. században, az oguz törökök fénykorában játszódik. A műben szereplő legendák a török törzsek sámánista közösségből muszlim társadalommá való átalakulását, és az adakozás, valamint a vendégszeretet továbbélő hagyományait írják le.
[…]
A történetek alapján az emberek akkoriban úgy hitték, hogy ha ételt adnak a szegényeknek, vendéget fogadnak és nagy lakomát adnak, akkor kívánságaik valóra válnak. Egy feleség a következő tanácsot fogalmazta meg férjének, aki gyereket szeretett volna, de évek óta képtelen volt gyermeknemzésre:

Kerekedj fel, tarka sátradat
Verd fel a földre, és vágasd le lónak ménjét,
Tevének csődörét, juhnak kosát.
Vendégeld meg a belső- és külső-oguz bégeket.
Éhest, ha látsz, lakasd jól,
Mezítelent, ha látsz, ruházd fel,
Az adóst pedig mentsd fel az adósságától.
Halomnyi húst halmozz fel, tengernyi kumiszt készíttess,
És rendezz nagy lakomát. Ott mondd el kívánságod.
Az egyikük hálaimája majd meghallgatásra talál Istennél,
És ád nekünk egy derék gyermeket.

98-100. oldal

Az a támadó, önmagát felrobbantó muszlim, aki az általa elgondolt „igaz hit” szerint saját magát felrobbantja, a muszlim tanítás szerint már nem igazhitű. Harcol az ellen a keresztény ellen, aki a Biblia tanítása szerint nem is biztos, hogy keresztény, vagyis Krisztus követője.

7. oldal (Prof. Dr. Szigeti Jenő: Előszó a magyar kiadáshoz)

Fethullah Gülen a béke és a párbeszéd egyik apostola, akit hazájában a hatalom birtokosai az első számú közellenségnek tartanak, mert nem a társadalmi rend, hanem az emberek gondolkodásának megváltoztatásán fáradozik. Száműzetésben él az Egyesült Államokban és diktatúra ellenes, mely elegendő ok a gyűlöletre. Mivel kevésbé látunk át a kultúrák között húzódó határ-kerítéseken, az egyoldalú kommunikáció hatására elfogadják, hogy a jámbor és békés vallási tanító bűnös. Pedig Gülen tudja, az egyetlen járható út: a párbeszéd.

7. oldal (Prof. Dr. Szigeti Jenő: Előszó a magyar kiadáshoz)

A Gülen-féle oktatási intézmények szigorú felvételi eljárással rendelkező fizetős magániskolák. Olyan elitiskoláknak számítanak, amelyek diákjai a felvételi vizsgákon és nemzetközi tudományos versenyeken jó tanulmányi eredményekkel bizonyítanak. […] Az iskolák a tandíjat átvállaló szülők és vállalkozó szponzorok segítségének köszönhetően a költségtérítéses képzéssel párhuzamosan lehetőséget biztosítanak a rossz anyagi helyzetű diákok számára is. Körülbelül a tanulók 20-40 százaléka részesül szociális ösztöndíjban. A szülők elfogadják, hogy gyerekeik után kifizetett tandíjjal segítik a rászoruló diákokat is. Néhány szülő és vállalkozó a szegényebb fiatalok számára további ösztöndíjalapokat is létrehoz.

136. oldal

A kendőkérdés pedig manapság is az egyik fő konfliktusforrás a konzervatív és erőteljesen szekuláris csoportok között Törökországban. A szekulárisok közül a radikális felfogásúak antiszekulárisnak és kemalizmus-ellenesnek tartják a fejkendő viselését, míg a liberális szekularisták és a konzervatívok az alapvető emberi jogok közé sorolják.

41. oldal