!

Hegyi Zoltán Imre magyar

1967. november 7. (Székesfehérvár) –

shizoo I
55 figyelő · 87 figyelt · 24 értékelés · 5 polc · 89 karc · 0 észlelés
Teljes névHegyi Zoltán Imre
NemFérfi
Honlaphttps://irodalmiszabadrablas.blogspot.com/
Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Hegyi_Zoltán_Imre
Facebookhttps://www.facebook.com/zoo.hegyi
Életrajz

Könyvei 1

Hegyi Zoltán Imre: Shizoo

Népszerű idézetek

>!
Littlewood IP

Ha én egyszer

ha én egyszer holdat rajzolok
csak olyat, ami elé épp odakúszik a felhő
kellenek a foltok és a párarücskök
hogy elviselhető legyen a tökéletlenségünk.

ha én egyszer tengert rajzolok
az egy vonal lesz majd – a horizont
egy vonalba belehúzva a végtelen
ha egyet húzok – tudod hogy a tengert.

ha én egyszer növényt rajzolok
ahogy a neve lakik a növekedésében
csak olyat, ami rajzolás közben is egyre nő
amíg a rajz és növés egyszerre szárad.

ha én egyszer téged rajzollak
csak olyan vonást, amilyennek látlak
szerintem biztos nem ismernél magadra
de nem csoda: nem is tudok rajzolni.

>!
Biedermann_Izabella P

BABONA

Egy fehér macska
futott át előttem –
jelentsen valamit.

112. oldal

1 hozzászólás
>!
Biedermann_Izabella P

A NŐ. AKI A TENGERT NÉZI

Marla verse

A nő, aki a tengert nézi
a Balatonon
a gyereke árnyékában
a csukott szemhéján

a nő, aki a tengert nézi
akármelyiket
a Földközi-tengertől
a Norvég-tengerig

a nő, aki a tengert nézi
látja a tengert

ennél többet
nem is szabad mondani róla.

maga fejben folyton
egy fejben sétáló
nőre hasonlít

24. oldal

>!
lzoltán P

Amikor az öröm hagy cserben,
bármit elvehetsz magadtól.

8. oldal

>!
_natalie_ I

Papó háza – Egy kiállítás megnyitója
     Németh Krisztának, szeretettel

Én így hívom: úgy hagyottság.
A mozdulatok helye a tárgyakon.
Még nem nyűg, hogy úgy maradt –
de már nem is fáj olyan nagyon.

Egy territórium. Nem változik.
Időmegálló. Egy szelet
mozdulatlan idő. Alig köti már –
másképp köti a tekintetet.

Egy skanzen. Ahol megül a por
a mozdulatok hűlt felületén.
Valami lesz. Ahogy az élet szokta.
Addig a percek eresztékein
csak úgy elmotoz a fény.

Én így hívom: úgy hagyottság.
Hívhatnám így is:
nincs vele kezdeni még mit.
Valami lesz. Ahogy az élet szokta.
Valahogy reggel lesz megint
ahogyan az ég nyit.

Én így hívom: úgy hagyottság.
Még nem nyűg. Hogy így hívom.
A mozdulatlan idő csak ül
mozdíthatatlan tárgyakon.

45. oldal

1 hozzászólás
>!
tengshilun IP

A FÉRFI, AKI A TENGERT

Egy ember hatvanöt liternyi könnyet sír az élete során, ám egy alkalommal legfeljebb 28 csepp könnyet tud ejteni – mondja Kőrösi Zoli. 28 csepp. Ez szíven ütött.

egy ember 65 liternyi
tengervizet termel életen át, ha elszorul –
de egyszerre csak 28 csepp fér
ki belőle.
ezt egy kedves író mondta, már halott,
kisírta előre, rosszul elosztva mind a 65 litert –
28 cseppenként a maga
tengerét.

egy ember nem tudja egyszerre kisírni magából,
„életen át” helyett egyszerre a tengert,
mert egyszerre csak 28 csepp fér
ki belőle –

ezt egy kedves író mondta, már halott,
abban bízom, még jobban tudja
a mindenkire mért cseppek
pontos számát –

mert szeretném, ha a
nagy különbözésben, én, te ő –
lenne egy ilyen mindenkire
vonatkozó tenger.

egy ember 65 liternyi
tengervizet áldoz életen át, ha elszorul –
de egyszerre csak 28 csepp fér
ki belőle.

ezt egy kedves író áldozta, már halott,
előre elsírta, rosszul beosztva, másokért –
28 cseppenként, mind a
65 litert.

egy férfi. aki a tengert.

22-23. oldal

>!
LuPuS_007 P

REGGEL

nem érzem magam:
szégyent vagy elégtételt –
téged érezlek
*
idegen illat
boldog rejtelmét zárod
ráismerésbe

78. oldal

2 hozzászólás
>!
_natalie_ I

Fölött

     Szondi Györgynek, meg a többi angyalnak (Berlin felett)

az igazi verset hallani mások
gondolatában
mint a gyerek nézni le tényleg
lóg-e a lábam
lóg az eső lába csak akkor veszíteni el
az ernyőt
fedelet védettséget képességet
amitől a felnőtt –

az igazi verset amit elmos a
reggeli kávé
ami sose a tiéd és még annyira sem
a másé
más élete kék ege monitor nyílásán
beszivárgó zajfal
kávé íz-melegét leheli be
valahol egy angyal –

az igazi verset – elfoszlik a
reggeli pára
ahogy a gyerek dúdol bele bármit a
lépte zajába
nem ahogy a felnőtt keresi a szavakat
a hőhöz
nem ahogy az órák – hanem az a néma
időköz

az igazi verset amit itt nem látsz
te se sohasem
csak amit az angyal sem hall
vele keresem –
ahogy a gyerek dúdol bele bármit a
lépte zajába
aki odapillant hogy tényleg
lóg-e a lába

25. oldal

>!
Biedermann_Izabella P

ÉJFÉL UTÁN

csillagtalan se nap se hold égbolt
alatt
a minket óvó angyalok is
alszanak

a mély sötétben nem különböztet
a szem
fölénk rakott boltíveden
ha pihen

hiányában teljesül be
az ige
fejünket a megvonása
fedi be

fedelétől elnyugszik az
akaró
nincs különbség – szemfedő vagy
takaró

39. oldal

>!
tengshilun IP

Ellensúly

A kedves alszik
mire hazaérek,
álma partján ücsörgök.

84. oldal