!

Hegedüs Géza magyar

1912. május 14. (Budapest) – 1999. április 9. (Budapest)

NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Hegedüs_Géza

Könyvei 115

Hegedüs Géza: Az írnok és a fáraó
Hegedüs Géza: A milétoszi hajós
Hegedüs Géza: Az erdőntúli veszedelem
Hegedüs Géza: Korona és kard
Hegedüs Géza: A megalázott Babilon
Hegedüs Géza: Bordélyház Bizáncban
Hegedüs Géza: Az írástudó
Hegedüs Géza: A költői mesterség
Hegedüs Géza: Az olvasás gyönyörűsége
Hegedüs Géza: A Nagy Parázna szemtanúja

Kapcsolódó sorozatok: Az én világom, Százezrek Színháza, Valló Bonifác

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Képes történelem, Delfin könyvek, Nagy emberek élete, Így élt…, 13 forintos könyvek, Kincses Könyvek, Irodalomtörténeti Kiskönyvtár, Uj könyvtár, Arcok és vallomások, Írók Világa, Minerva zsebkönyvek

Szerkesztései 2

Hegedüs Géza (szerk.): Álszentek cselekedetei
Hegedüs Géza – Hunyadyné Balázs Éva (szerk.): Negyvennyolcas kalendárium

Fordításai 23

Vlagyimir Majakovszkij: Nadrágba bújt felhő
Alekszandr Szergejevics Puskin: A bronzlovas
Friedrich Schiller: Friedrich Schiller versei
Mihail Jurjevics Lermontov: Mihail Lermontov versei
Alekszandr Szergejevics Puskin: Elbeszélő költemények / Mesék
Vlagyimir Majakovszkij: Majakovszkij válogatott versei
Quintus Horatius Flaccus: Quintus Horatius Flaccus összes versei / Opera omnia Horati
Mihail Jurjevics Lermontov: Lermontov válogatott művei
Friedrich Schiller: Az örömhöz
Domokos Mátyás (szerk.): Kezek dicsérete

Illusztrálásai 1

Móra Ferenc: Rab ember fiai

Antológiák 2

Köpeczi Béla (szerk.): A francia irodalom a huszadik században I-II.
Elek István (szerk.): Ezerszínű Magyarország

Róla szóló könyvek 1

Vas István: Az ismeretlen isten

Népszerű alkotóértékelések

>!
Csoszi 

Hegedüs Géza

Rendkívüli műveltségű író, igazi nagy mesélő. A stílusa szórakoztató, könyvei lebilincselőek, izgalmasak. A férjem ismertetett meg vele, és a kilencvenes években nagyon sok művét olvastam. Történelmi, és kortárs regényei, önéletrajzi írásai élvezetesek. Életműve igen gazdag. Szomorú vagyok, hogy könyveit viszonylag kevesen olvassák / olvasták.


Népszerű idézetek

>!
BookShe

Jó olvasó holtig olvas…

110. oldal (Móra, 1978)

Hegedüs Géza: Az olvasás gyönyörűsége Beszélgetések könyvekről, irodalomról, költészetről

8 hozzászólás
>!
csillagka P

Én nemcsak az asztalnál, de az irodalomban is a vegyes koszt híve vagyok.

16-17. oldal

Hegedüs Géza: Az olvasás gyönyörűsége Beszélgetések könyvekről, irodalomról, költészetről

5 hozzászólás
>!
Dün SP

Az olvasó embert elsősorban az jellemzi, hogy mindig éppen benne tart egy könyvben.

29. oldal (Móra Kiadó, 1978)

Hegedüs Géza: Az olvasás gyönyörűsége Beszélgetések könyvekről, irodalomról, költészetről

2 hozzászólás
>!
Zsucsima

Aki nem lesz szüntelen nagyobb, aki nem gyarapszik észben és erőben, az gyengül, hogyha nem is veszi észre.

Negyedik fejezet 2. rész

Hegedüs Géza: Géza fia István A magyarok legelső királya

>!
regulat

(…) nemegyszer mosolyogva gondolt arra, hogy az ő atyafiságának szigorú protestáns asszonyai micsoda rémült megvetéssel gondolnának egy olyan nőre, aki minden nap megfürdik. Ezt talán még paráznább véteknek tartanák, mint hogy férjeura halála óta nem adja fejét búsulásnak, és szeretője van.

52. oldal (Szépirodalmi, 1970)

Kapcsolódó szócikkek: fürdés
>!
regulat

– Fenséges tábornagy úr, mi úgy tanultuk, hogy felettes vagy éppen parancsnok jelenlétében, ezredesi rangon alul senkinek sem lehet véleménye.

78. oldal (Szépirodalmi, 1970)

>!
vargajudit P

Uraim! Nem az a tragédia, ha valaki megéri eszméinek bukását. Az a tragédia, ha megérjük eszméink győzedelmét, és kiderül, hogy más eredményre vezettek, mint ahogy naiv ifjonti éveinkben elképzeltük.

69. oldal

3 hozzászólás
>!
regulat

És ha férfiembernek asszonyra sincsen kedve, akkor igencsak rossz az ő lélekállapotja.

308. oldal (Szépirodalmi, 1970)

>!
vargajudit P

…a felnőttektől hallottam az „osztályharc” kifejezést, de azt hittem, hogy ez a szó iskolai verekedést jelent.

27. oldal

>!
regulat

(…) tudja ő tapasztalatból, a kalmárok nem lopnak, hanem csalnak, tehát veszedelmesebb kettesben lenni velük, mint magukra hagyni őket.

134. oldal (Szépirodalmi, 1970)