!

Hatvany Lajos magyar

1880. október 28. (Budapest) – 1961. január 12. (Budapest)

Tudástár · 9 kapcsolódó alkotó

Nemférfi

Képek 1

Könyvei 20

Hatvany Lajos: Urak és emberek I-II.
Hatvany Lajos: Feleségek felesége
Hatvany Lajos: Így élt Petőfi
Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak
Hatvany Lajos: Ady
Hatvany Lajos: Gyulus
Hatvany Lajos: Beszélő házak
Hatvany Lajos: Egy székely nemes, aki felfedezte a demokráciát
Hatvany Lajos: Beszélő tájak
Hatvany Lajos: Utak, sorsok, emberek

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Ulpius Anno Ulpius-ház

Szerkesztései 1

Hatvany Lajos – Belia György (szerk.): Magyarok beszélnek

Antológiák 4

Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak
Illés Endre (szerk.): Magyar elbeszélők – 20. század I-III.
Bokor László (szerk.): Kortársak József Attiláról I-III.
Domokos Mátyás – Lakatos András (szerk.): A magyar esszé antológiája III.

Róla szóló könyvek 2

Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak
Nagy Sz. Péter: Hatvany Lajos

Népszerű idézetek

ppeva P>!

Jókai, mint arról még lesz szó, Petőfi házaséletének fölelevenítése közben, Petőfiék Dohány és Síp utca sarki háromszobás lakásának egyikét, mint szobaúr, mindaddig lakta, amíg 1848 pünkösdjén szedte sátorfáját s engesztelhetetlen haraggal szívében úgy ment el, hogy többé vissza se térjen. Mert Petőfi olyat tett, amit költőnek nem lett volna szabad tennie, amikor annak a Laborfalvi Rózának viharvert múltját s házasságonkívül született gyermekét hányta szemére, akit Jókai tudva, amit tud, mégis úgy szeretett, hogy mindenáron nőül akart venni.
Az ifjú szerelmes, mit tehetett mást? Természetesen a tizenöt esztendővel idősebb, nagy tapasztalatú jegyesénél keresett a hajsza elől menedéket és… tanácsot. Megkapta ezt is, azt is. Mert Róza kedvesét, a Hatvani utca és Szép utca sarki Cziráky-palota mellett meghúzódó házban szállásolta el, ahol maga is lakott. Bár nem a saját lakásán, de az öreg udvari akácfán túl, az épület túlsó szárnyában, hogy kettejük viszonyát, tőlük telhetőleg letagadhassa.

68. oldal, Házak és asszonyok (Jókai Mór lakás-regénye)

bgea>!

Amíg van föld, és a földben búza terem, és míg a legelők füvét harapdálja a birka, amíg búzára, gyapjúra pénzt lehet adni, amíg számolni lehet a napokat, amelyeknek mindenike, akár meleg van, akár hideg, akár perzselő aszály, akár szakadó eső, amíg számolni lehet a napoknak mind a huszonnégy óráját és a huszonnégy órának kamatot hozó minden percét, amíg éjszakánként, mikor Simon a szakállát paplan alá takarja, még a sötétben is hallja, hogy az óra üt: ka-mat, ka-mat – minek addig kamathozó, nyugalmas pénzek helyett nyugtalanító portékákkal bíbelődni? Simon tehát nem űzött kereskedést, és megmondta szóval, megírta levélben mind a nyolc gyermekének:
– Szolid ember nem vesz árut, és nem nyit boltot!

Ulpius, 2007. I. 18. old.

bgea>!

Amikor a párizsi forradalom híre eljutott Pestre, Hermann első gondolata a Rotschildok felé fordult, akik tudvalevően szintén háborús-zavarosból halászták ki a milliókat. Az előrelátó Hermann tehát mindenekelőtt nagy árukészleteket halmozott föl, majd amikor a sok szabadságból sok háborúság lett, boltjainak áruin kívül lovat is szállított, meg bakancsot a negyvennyolcas hadak részére. Ezt a jóhiszemű üzér nem csupán sivár érdekhajhászatból, hanem szent meggyőződésből s a szabadság ügyéért való lelkesedésből is cselekedte. Mert nincs szabadság posztó, bakancs és ló nélkül. A jó ügyet ki-ki úgy szolgálja, ahogy legjobban tudja. Márpedig Hermann a hadiszállítást tudta legjobban.

Ulpius, 2007. I. 24-25. old.

bgea>!

Még a híres Löw rabbi is addig izgat a császár ellen a szegedi szószékről, míg bevonul tábori papnak, s háborúba-halálba sodorja magával a szabadságtól megrészegült zsidókat.

Ulpius, 2007. I. 25. old.

bgea>!

Bondy Hermannak meg kellett tanulnia, hogy az ember bármilyen szépen ossza is be az életét, van az úgy néha, hogy az egész világ fölfordul, és ilyenkor nem használ sem elővigyázatosság, sem óvatosság, mert a mindennap rendjéből még a legjózanabb ember életét is mintha tövestül tépné ki a forgatag.

Ulpius, 2007. I. 27. old.

Kapcsolódó szócikkek: elővigyázatosság · óvatosság
bgea>!

Látszott rajta, hogy amit mond, őszintén mondja, s hogy boldoggá teszi a szabadság, testvériség, egyenlőség hajótöréséből egyedül kimentett egyenlőség, mely legalább az adóbehajtó előtt egyenlővé teszi a mágnást a polgárral, s eltünteti ember s ember közt a megalázó különbségeket. Igaz, hogy Hermann nem fizetett adót, vagy csak igen keveset, mert a legzaklatóbb osztrák adóbehajtók követelései elől is ravaszul ki tudott bújni, mindazonáltal a Heinét, Börnét szavaló gabonaügynök lelkivilága oly tökéletes rugalmassággal volt berendezve, hogy érzelmei szerint tudott beszélni s érdekei szerint cselekedni, szóval Hermann nem hazudott, midőn az adóívre írott hamis adatokról s a zord hivatal előtt tett hamis esküről megfeledkezve kijelentette, hogy ő szívesen fizet adót, akármennyit: „De az Esterházy is fizessen!”

Ulpius, 2007. I. 38. old.

bgea>!

Vannak emberek, akiknek ráncain, bajszán, szakállán keresztül kimosolyog a gyermekarc. És vannak gyermekek, akiknek elcsenevészedett és elbúsult arcából rémlik elő a későbbi felnőtt, komoly ember, az eladósodott családapa, az agyonhajszolt börziáner, vagy az orcátlan zsaroló. Vannak pólyás államférfiak. Vannak bölcsőben ringó pénztárnokok és bankárcsecsemők.

Ulpius, 2007. I. 79. old.

bgea>!

Az én fiamnak pénzt kell csinálni. Sok-sok pénzt. És ő azért csak érezze itt magát idegennek. Mert az ember könnyebben vesz el pénzt idegentől, mint a jó ismerősétől vagy a rokonától. Ezért van egy Rotschild Bécsben, és ott ő a jó osztrák – és van egy Párizsban, és ott ő a legjobb francia –, és van egy Londonban, és ott ő a legislegjobb angol, szóval hát ha az én fiamnak sok-sok pénze lesz Magyarországon, akkor az én fiam egy legis-legis-legjobb magyar ember lesz Magyarországon.

104. oldal, I. (Ulpius, 2007)

veda23>!

Késő este volt, amikor Anatole France új művének utolsó részét, az utópisztikus álmot olvasni kezdtem, és éjjel, midőn elkészültem vele.

(első mondat)

Hatvany Lajos: Öt évtized Tanulmányok, cikkek

bgea>!

A pesti, a bécsi, a frankfurti fiúk, de még a lembergi és milánói lányoknak férjei is üzleteket bonyolítottak az öreg Bondy Simon számára. Mint ahogy a Sarkcsillag mindig mozdulatlanul, mindig egy helyről ontja fényét, úgy ontotta a miskolci üzlet a pénzt, amit a jó és buzgó gyerekek igen magas kamatra adtak ki a világnak minden tájain.

Ulpius, 2007. I. 16. old.