Hankiss Elemér magyar
1928. május 4. (Debrecen) – 2015. január 10. (Budapest)
Katalógusnév | Hankiss Elemér |
---|---|
Nem | férfi |
Életrajz |
Könyvei 36
Kapcsolódó sorozatok: Az emberi kaland · Összes sorozat »
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Helikon Universitas Helikon · Gyorsuló idő Magvető · Európa nagy korszakai Gondolat · Elvek és utak Magvető · Modern Filológiai Füzetek Akadémiai · Ars Sociologica L'Harmattan · Isis-könyvek Savaria University Press
Szerkesztései 5
Fordításai 1
Antológiák 3
Róla szóló könyvek 2
Népszerű idézetek
Ti úgy gondolkoztok, hogy az életben problémák vannak, és megoldásokra van szükség. Én úgy gondolkozom, hogy az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség.
Pilinszky János
97. oldal
Az elmúlt néhány évtized során a televíziós készülékek váltak a világ már-már legfontosabb, mitikus központjaivá. Lehet, hogy hatalmasabbak, mint amilyenek a hajdani totemoszlopok, szentélyek, életfák, szent városok vagy kozmikus hegyek valaha is voltak. Varázslatos, lenyűgöző az erejük. Az egész világot beszívják magukba. Fényeik és árnyaik segítségével mindent és mindenkit, ami és aki fontos a világban, megidéznek képernyőiken. Az ember élhet a világ legtávolabbi sarkában, a világ legszegényebb s legelrejtettebb falujában, de amikor a televízió képernyőjét nézi, mégis úgy érzi, hogy a világ közepén van. Hogy ő a világ közepe. Hogy is ne, amikor az egész világ tiszteletét teszi nála, éjjel és nappal.
Hankiss Elemér: Az emberi kaland 92% Egy civilizáció-elmélet vázlata
Létem értelme az, hogy az élet egy kérdést tett fel nekem. Vagy megfordítva, én magam vagyok a kérdés, amely feltétetett a világnak, és nekem magamnak kell megtalálnom és elmondanom a választ, mert ha nem teszem ezt meg, akkor a világ válaszától válok függővé.
Carl G. Jung
(A ráció és az élet értelme)
Hankiss Elemér: Az emberi kaland 92% Egy civilizáció-elmélet vázlata
Hankiss Elemér: Mit szeretsz a legjobban az életben vagy a világmindenségben?
Jelenits István: A nevetést.
Csányi Vilmos: Megfigyelni.
Fehér Márta: Azt, hogy van benne szeretet.
Pléh Csaba: Én legjobban a gondolatok változatosságát és ennek következtében a KÖNYVEKET.
147. oldal
Hankiss Elemér – Csányi Vilmos – Fehér Márta – Jelenits István – Pléh Csaba: Az ember és az antilop Beszélgetések a szabadságról, a szépségről és sok minden másról
Igen, befejezetlen emberek vagyunk. Azt is mondhatnám: szerencsére. Mert így még előttünk van az élet ezernyi lehetősége, megfejtendő titka.
„Csak egy befejezetlen ember lehet szabad” – írja a híres német filozófus, Nicolai Hartmann.
17. oldal
A fogyasztói civilizáció egyik remek találmánya, „trükkje", s egyben káprázatos sikerének egyik kulcsa az, hogy az emberi élet hiányzó értelmét – és ez a hiány százmilliókat kínoz manapság a transzcendens keretek megroppanása óta – a lét intenzitásának élményével helyettesíti. Intenzív létélmények sokaságát kínálja nekünk a nap minden percében, olyannyira, hogy fogyasztói civilizáció helyett nyugodtan beszélhetnénk „élménycivilizációról" is.
428
Hankiss Elemér: Az ezerarcú én 93% Emberlét a fogyasztói civilizációban
Különböző 18. századi átdolgozásokban Lear király például visszanyeri a trónját; Cordelia az utolsó pillanatban megmenekül, és hozzámegy a hűséges Edgarhoz; Macbeth megbánja bűneit, lemond a trónról, az igazi bűnöst, Lady Macbethet pedig láncra verve elviszik a porkolábok. Nagyon kevés tragikus hősnek sikerült megúszni sorsának ezt a kényszerű jobbra fordítását. Rómeónak s Júliának például csak félig sikerült: a 17. század vége felé az egyik londoni színház felváltva játszotta drámájukat tragikus és szerencsés befejezéssel. Az egyik este a szerzetes barát még idejében odaért a sírkamrába és megmentette őket; a másik este már tragikusan későn érkezett. A nézők választhattak, hogy melyik változatot nézik meg.
Hankiss Elemér: Az emberi kaland 92% Egy civilizáció-elmélet vázlata
– Az állatoknak nincsenek szabályaik ?
CSÁNYI VILMOS: Nincsenek, a kutyát kivéve. A kutya kezd az emberre hasonlítani abban, hogy nagyon könnyen alakít ki rítusokat, és fogad el szabályokat.
…
A kutya közelít az emberi képességek felé azzal, hogy képes erre a dominanciaváltásra, ami a szabályszerű működéshez szükséges. Amikor egy vak embert vezet egy kutya, időnként a vak mondja, hogy mit csináljanak, megállnak, elindulnak, befordulnak. Nagyjából tudja, hogy merre mennek. Időnként viszont a kutyának kell megállnia, és azt „mondania”, hogy ugyan a gazda azt mondja, hogy menjünk át, de nem megyek, mert látok ott egy autót. Át tudja venni a vezérlést. És vissza tudja adni. Egy bármilyen más fajú normális állat vagy átveszi a vezérlést, és akkor ő vezet és kész, vagy pedig engedelmeskedik, mert kemény tréninggel arra szorították rá, hogy mindig engedelmeskedjék. Vagy vezérel, vagy engedelmeskedik. De a kettőt váltogatni és azt is eldönteni, hogy mikor lehet átvenni a vezetést és mikor nem, ezt csak az ember tudja. Meg a kutya.
19. és 23. oldal
Férfiak és nők távcsöveket és űrhajókat és részecskegyorsítókat építenek, végtelen órákon át ülnek íróasztaluk mellett, és értelmezik az összegyűjtött adatokat. A világmindenség megértésére való törekvés egyike azon ritka dolgoknak, amelyek az életet kissé az útszéli komédia szintje fölé emelik, s valamelyest a tragédia méltóságával ruházzák fel.
Steven Weinberg
(A ráció és az élet értelme)
Hankiss Elemér: Az emberi kaland 92% Egy civilizáció-elmélet vázlata
…az emberek az íratlan és írott történelem kezdetei óta körülvették és körülveszik magukat […] a mítoszok és vallások, filozófiák és tudományok, eszmék és illúziók, képzetek és műalkotások szimbolikus szférájával is. […] a prométheuszi stratégia […] nem tudta legyőzni a mulandóságot és a halált, nem tudta legyőzni egzisztenciális félelmeinket, a lelkünkben lévő szörnyeket, az emberi élet alapvető bizonytalanságait. Nem tudott választ adni az emberi lét végső kérdéseire.
100. oldal