!

Halasi Zoltán magyar

Tudástár · 21 kapcsolódó alkotó

KatalógusnévHalasi Zoltán

Könyvei 5

Halasi Zoltán: Bella Italia
Jichak Katzenelson – Halasi Zoltán: Ének a kiirtott zsidó népről / Út az üres éghez
Halasi Zoltán: 33 vers
Halasi Zoltán: Isten a malomban
Halasi Zoltán: Így ér el

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Időmérték Magvető · JAK-füzetek

Szerkesztései 3

Halasi Zoltán (szerk.): Zsidó közmondások
Halasi Zoltán (szerk.): Német költők antológiája
Halasi Zoltán (szerk.): Mindenkinek kenyér és rózsa

Fordításai 37

Catherynne M. Valente: Marija Morevna és a Halhatatlan
Irvin D. Yalom: A Spinoza-probléma
Hermann Hesse: A napkeleti utazás
Anna Ahmatova: Anna Ahmatova versei
Franz Kafka: Az én cellám
Rainer Maria Rilke: Rilke versei
Friedrich Dürrenmatt: Zűrvölgy
Rainer Maria Rilke: Malte Laurids Brigge feljegyzései és más szépprózai írások
Rainer Maria Rilke: A párduc
Martin Pollack: Halott a bunkerban

Antológiák 5

Szegő János (szerk.): Szép versek 2015
Bazsányi Sándor (szerk.): Szivárványbaleset
Keresztury Tibor (szerk.): Szép versek 2005
Szegő János (szerk.): Szép versek 2016
Bán Zoltán András (szerk.): Szép versek 1997

Róla szóló könyvek 1

Krusovszky Dénes: Hemingway szalvétája

Népszerű idézetek

millalilla013>!

Ki vagyok én? Még óceánt se láttam,
nem ültem űrhajóban, vadászgépen,
nem volt kutyám, autóm, vállalkozásom,
nem szeretkeztem azonos neművel,
egyetlen holt nyelvet meg nem tanultam.

Mondhatnám: ha arcomra rátapadna
az összes elszalasztott lehetőség,
egy ügyes szobrász levehetné róla
a megvalósultnál valódibb maszkot,
életem negatívját – de nem mondom.

67. oldal, FIRENZE II

Juci IP>!

A zsinagógaépítészet kezdeteiről. Részlet a hodorówi pinkászból (1642)

Az első lépést a zsinagógaépítészetben az Ítélkező Isten tette meg. A második lépést ugyancsak ő, de teremtői minőségében. A harmadik lépést szintén ő tette meg, mint Törvénykező. És végül a negyedik lépést is majdnem ő tette meg. Miért csak majdnem? És miért az összes többit?
Először az utóbbiról: amikor a Mindenható trónt ácsolt magának és ráült, akkor már elgondolta magában a bímát. Amikor megteremtette az eget és a földet, az állatokat, a növényeket és az embert, azzal mintegy felhúzta a falakat, és elhívta az ő házába a gyülekezetet. Amikor pedig leküldte a Tórát, életet lehet az épületbe.
Majdnem azért, mert senki sem imádhatja magát, még az Úr sem. Ezért tehette meg Salamon az utolsó lépést. Ő váltotta valóra az isteni elgondolást, amikor a templomot megépítette.
Megjegyezhetnétek: de hát a templom nem zsinagóga! Erre kétféle válasz van. Az egyik: Salamon sem Isten. A másik: a hasonlatnak sem használ az erőszak. A zsinagóga arra való, hogy csöndben elmondja ezt a történetet.
Aki pedig erre azt mondaná, hogy mindkét válasz homályos, annak azt felelhetjük: a zsinagógában a fény éppúgy nem egyenletesen oszlik el, ahogy a feszültség sem az épületben. Kire több jut, kire kevesebb.
És ha valaki ezt nem fogadná el válasznak, mondván, a fény fentről jön, a feszültség bennünk ébred, de a beszéd legyen világos, különben az emberek azt hiszik, hogy éjszaka van, és elalszanak rajta, annak emlékeztetőül azt mondhatnánk: Isten elválasztotta egymástól a sötétséget és a világosságot, de nem egyszer s mindenkorra, csak egyszer. És ahogy Salamon templomot épített a mindenség közepén, úgy kell Isten segítőtársaként az embernek is újra meg újra elválasztania a sötétséget a világosságtól. A homály alkalom erre. Olyan, mint mikor válaszúthoz ér az ember. Mint amikor lapoz egyet a Könyvben. Senki se lapoz helyette.

71. oldal (Kalligram, 2014)

1 hozzászólás
virezma>!

hazamennek a kölcsönvett időbe;
hazamennek, hogy ne legyenek otthon.

89. oldal (Graz-Bécs)

csenkinikolett>!

Így kezdődött. Így ment ez napról napra, kezdettől fogva, szüntelen.
Még el sem múlt a rettenet, a tegnapi, már újabb csapás jön. És ránk talál.
S az újabbra jön újabb rettenet. Az új csapásra új veszedelem.
Majd szörnyet halsz a félelemtől. Árnyékként követ minket a halál.

33. oldal