Haich Erzsébet magyar

Ne a jelennek élj, ne engedd, hogy mulandó dolgok befolyásoljanak. Élj az örökkévalóságnak, emelkedj idő és tér, minden mulandó fölé. Akkor semmi sem befolyásolhat.

10. oldal

Egy mohamedán indus hitrege szerint Allah minden ember születésénél bizonyos ételmennyiséget szab ki az illető egész éle­tére. Ha az ember ezt előbb eszi meg, előbb hal meg. Minél job­ban takarékoskodik az evéssel, annál hosszabb ideig tart az élete. A mértékletesség és az ésszerű aszketizmus hirdetésében így egye­zik meg a mohamedán hitrege, a keresztény Biblia a tibeti lámák és az indiai maharisik ősi tanításaival…

80. oldal

Gates amerikai orvosprofesszor már 1879-ben közzétette ez irányú érdekes kísérleteinek eredményeit. Páciensének leheletét egy jéggel hűtött üvegcsőben csapadékolta. Rendes lélegzéskor a „rodopszin-jodid” nem váltott ki semmi jelentős csapadékot. Ám öt percre rá, hogy a beteg haragos lett, barnás lerakodás volt látható a kémcsőben, ami arra vallott, hogy a hirtelen indulathullámozásra bizonyos vegyi képlet jelent meg a lecsapódott leheletben. Ha ezt a vegyi anyagot kivonták, és állatnak, embernek beadták, nagyfokú izgatottságot okozott. Nagy bánat, mint például egy váratlanul elvesztett kisgyermek halála miatt érzett fájdalom, szürke lecsapódást váltott ki. „Tapasztalataim és kísérleteim folytán arra a meggyőződésre jutottam – írja dr. Gates –, hogy a harag, a rossz és lehangoló érzések ártalmas, mérgező vegyi anyagokat termelnek a szervezetben, míg a megelégedettség, boldogság, vidámság jókedv, szeretet s általában a jó érzések, jó gondolatok, mozgósítják a szervezet gyógyerőit. A negatív indulatok közül talán a félelem s a kétségbeesés a legrombolóbb az idegrendszerre.” Horace Fletcher szerint: „A félelem, mondhatni, mérges széndioxiddal telít bennünket, megmérgezi körülöttünk a levegőt. Szellemi, lelki és erkölcsi fulladást okoz, igen gyakran lassú halált.”

35. oldal, III. Minden betegségnek lelki oka van

Ó, ha az emberek láthatnák belső lényüket, nem gyűlölnék egymást, nem félnének egymástól! Nincsenek rossz emberek! Azért okoznak egymásnak gyakran fájdalmat, szenvedést, mert azt hiszik, a másik ártani akar nekik, és puszta félelemből már előre védekeznek. Ezzel viszont valódi okot szolgáltatnak arra, hogy a másik fél meg legyen győződve rossz szándékukról. Ha azonban mindkettőjüket meg lehetne győzni arról, hogy egyikük sem akar rosszat, csak félnek egymástól, megkönnyebbülten nyújtanának egymásnak kezet. Az emberek tudatlanok és vakok, nem látják egymást, és ez okozza a sok ellenségeskedést és szerencsétlenséget a földön.

462. oldal

Mi dél-indiaiak különben sem érjük meg, hogy miért ambicionálják a nyugatiak annyira a barna színt? Mi, mindig olajbarnák vagyunk, de emiatt semmivel sem érezzük magunkat boldogabbnak vagy többnek, mint a fehér ember. Mikor Európába jöttem, meglepve tapasztaltam, hogy a legtöbb nyugati ember azért sütteti magát barnára, hogy ezzel közirigységet keltsen, és barna színével minél többet henceghessen! A dél-indiaiaknak még sohasem jutott eszébe, hogy északi – világosabb színű – honfitársai előtt sötét színével hencegjen! Mi dicsőség van abban, hogy valaki fekete? De erre még egy csokoládészínűre lesült nyugati sem tudott nekem választ adni…

167. oldal, Pihenni

A civilizált ember ugyanígy elrontja az állatait is. A szánalomra méltó kutyák, macskák és madarak, melyek a természetellenesen élő emberek kedvenceivé lettek, egész nap torkoskodni akarnak. Gazdáik úgy akarják boldoggá tenni kedvenceiket, hogy édességgel tömik és helytelenül táplálják őket, mint saját magukat is; beteggé teszik állataikat, és megrövidítik az életüket.

73. oldal, VII. A civilizált étvágy

Nem olyan tanítóra van szükségem, aki befolyásol, hanem olyanra, aki tanít, hogy ne hagyjam magam befolyásolni.

A jóga célja, hogy minden emberből kihozza és kibontakozásra bírja a saját értékeit, hogy azokat a hatalmas szellemi és lelki kincseket, melyek minden emberben benne rejtőznek, de amelyeket a helytelen nevelés, a helytelen szempontok, a kishitűség és önbizalomhiány belefojtottak, gátlások, félelmek alá temettek, kiszabadítsa, aktívvá tegye, hogy minden ember megtalálja a lelki felszabadulást, önmagába vetett hitét és ennek feltétlen következményét: testi egészségét. Igazi gyógyulás csak úgy érhető el, ha nem idegen hatásra és nem csak gyógyszerekre bízzuk a gyógyítást, hanem a betegben magában ébresztjük fel a gyógyító erőt!

48. oldal

A hegytetőre különböző utakon lehet feljutni. Van, aki kényelmes szerpentinen halad felfelé, mert esetleg testi állapota miatt nem bírja az erős emelkedőt, van aki már rövidíti az utat, és meredekebb ösvényen halad, végül vannak olyanok, akik a legrövidebb utat választják, és az égbe törő sziklafalon kapaszkodnak fel, hogy minél hamarabb eljussanak a célhoz.

17. oldal

…a tükörbe egészen más arckifejezéssel nézünk, mint amilyet embertársaink látnak rajtunk.

24. oldal