Gyarmati György

A történelem velünk, bennünk, általunk „termelődik” folyamatosan akkor is, amikor úgy véljük, hogy rajtunk kívüli.

341. oldal - A múlt prizmatörései - Tudomány, iskola, közgondolkodás

S ami szabad, jobb, ha mindjárt kötelező is.

61. oldal - Március hatalma - A hatalom márciusa

Kossuth a „szabadság édes madara” volt és maradt a magukat rabkalitkában tudó honmaradóknak.

263. oldal - Kossuth kultusza - post mortem

Rákosi visszaemlékezései szerint az intellektuel hajlamú Révai reszortja elsősorban a kétkedő, fanyalgó értelmiség meggyőzése volt arról, hogy a „kommunista hazafiság és nemzetköziség dialektikus kölcsönhatásban állnak egymással, feltételezik és erősítik egymást”.

115. oldal - Március hatalma - A hatalom Márciusa

A Führer bevonult az egykori császárvárosba, Bécsbe. Cicero szállóigévé lett fordulatát magyar szemszögből aktualizálva: Hitler ante portas.

82. oldal - Március hatalma - A hatalom márciusa

Az életszínvonal „állandó növekedéséről” harsogó propaganda és a polgárok mindennapi tapasztalata oly mértékben állt szemben egymással, hogy ebből kiindulva azt sem hitték el, ami igaz volt.

151. oldal - Március hatalma - A hatalom márciusa

„Trianon kibeszéletlensége” – szakmai körökön kívül – szinte napi mantra lett. A két világháború között, az akkori forrás-hozzáférhetőség mellett oknyomozó módon megírt analízis két kiadása a kutyát sem érdekelte, mert a kortársak nem megérteni akarták Trianont, hanem „visszacsinálni”. A második világháború után ez is elfelejtődött, a téma pedig tabusíttatott. Több mint négy évtizedig erre fókuszáló történeti analízis nem jelent meg. Ennek is köszönhető, hogy amikor e témáról 1983-ban releváns történettudományi munka látott napvilágot, könyvpiaci bestseller lett. s két év alatt két kiadása – szakmunkákra nem jellemző módon – ötvenezres példányszámot ért el.

321. oldal A múlt prizmatörései - tudomány, iskola, közgondolkodás

1990-ben a demokratikus választások nyomán megalakuló Országgyűlés első feladatának tartotta, hogy törvénybe iktassa az 1956. októberi forradalom történelmi jelentőségét és nemzeti ünneppé nyilvánította október 23-át. Március és Október is szabadok lettek.

220. oldal - Március hatalma - A hatalom Márciusa

A pengő bevezetésének évében, 1927-ben Debrecenben elfelejtették megkoszorúzni Kossuth Lajosnak a Nagytemplom előtt 1914 óta álló közismert szobrát. Másnap, március 16-án mintegy ötszáz főnyi közönség jelenlétében pótolták a mulasztást, ezzel a felirattal a malomkeréknyi koszorún: „Kossuth Lajos! Bocsáss meg városodnak!”

53. oldal - Március hatalma - a hatalom márciusa

Ferenc József ugyan még haló poraiban sem jutott „kiegyezésre” Kossuth Lajossal, de az alattvalók társadalma regnálása idején is áldozhatott Kossuth eszméinek és emlékének oltárán: ünnepelhették márciust, a maguk belátása szerint, a maguk módján. Kádár János viszont nem csupán maga volt képtelen „kiegyezni” a kivégeztetett Nagy Imrével: az alattvalók társadalmának sem engedélyezte, hogy a mártírok és a forradalom emlékét ápolja.

224-225. oldal - Március hatalma - A hatalom Márciusa