Guillaume Apollinaire francia
1880. augusztus 26. (Róma) – 1918. november 9. (Párizs)
Tudástár · 30 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv
Teljes név | Wilhelm Albert Włodzimierz Apolinary Kostrowicki |
---|---|
Katalógusnév | Apollinaire, Guillaume |
Nem | férfi |
Képek 1
Könyvei 16
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Populart Füzetek Interpopulart · Populart füzetek – világirodalom Interpopulart · Sziget Verseskönyvek Sziget · A francia líra kincsesháza Európa · A világirodalom gyöngyszemei Móra · Szerző válogatott művei Európa · Művészeti tanulmányok Corvina · Európa Diákkönyvtár Európa · Lyra Mundi Európa
Antológiák 69
Róla szóló könyvek 9
Kiemelt alkotóértékelések
Népszerű idézetek
– Mihelyt megláttam, kisasszony, királynői szépségétől tótágast állt bennem a genitális szerelem, s jobban felhevültem, mint egy kupa óbortól.
– Hóborttól?
– Lábaihoz helyezem vagyonomat és szívemet. Lennénk csak együtt az ágyban, hússzor egymás után bizonyítanám érzelmem szilárdságát. Sújtson le rám a tizenegyezer szűz haragja, vagy testemet tizenegyezer vessző harapja, ha tódítok.
– Bódító!
– Érzelmeim kézzel foghatóan hitelesek. Nem árulok zsákbamacskát. És ez nem üres szólam.
– Kopj le rólam!
13. oldal - Második fejezet
BÚCSÚ
L'ADIEU
Letéptem ezt a hangaszálat
Már tudhatod az ősz halott
E földön többé sose látlak
Ó idő szaga hangaszálak
És várlak téged tudhatod
A mazochizmus egyébként megfelel a keresztény vallás előírásainak.
153. oldal
Mézzel itat a hold eszelős ajkakat
A kertek és faluk ma éjjel szomjasak
A lugas levelén fényszűrte méz csöpög le
S ügyes kis méhei a csillagok fölötte
Mert édesen s ahogy az égből hullva száll
Valahány holdsugár mind egy-egy mézsugár
S én rejtve készülök a mézédes kalandra
Arcturus-méhe tűz fullánkjától riadva
Csak áltatták kezem csalárd sugarai
És holdmézét a szélrózsából lopta ki
HOLDVILÁG
Et leurs visages étaient pâles
Et leurs sanglots s'étaient brisés
Comme la neige aux purs pétales
Ou bien tes mains sur mes baisers
Tombaient les feuilles automnales
Le départ
Je t'écris de dessous la tente
Tandis que meurt ce jour d'été
Où floraison éblouissante
Dans le ciel à peine bleuté
Une canonnade éclatante
Se fane avant d'avoir été
Carte postale
Voici que vient l'été la saison violente
Et ma jeunesse est morte ainsi que le printemps
O Soleil c'est le temps de la raison ardente
Et j'attends
La jolie rousse