!

Graf Rezső

KatalógusnévGraf Rezső

Könyvei 3

Fábián Pál – Graf Rezső – Szemere Gyula: Helyesírásunk
Graf Rezső – Szende Aladár: Magyar nyelv a szakközépiskola I. osztálya számára
Graf Rezső – Szende Aladár: Útmutató a szakközépiskola I. osztálya számára készült magyar nyelvi tankönyv használatához

Szerkesztései 1

Graf Rezső (szerk.): Koszorú

Népszerű idézetek

MissWenut>!

A nyelv minden időben változik, mégpedig mind hangjaiban, mind szókincsében, mind nyelvtanában.
Sok szó avul el, még több új keletkezik. Ezzel követi a nyelv egy nép gazdasági, társadalmi, szellemi életében, szokásaiban végbemenő változásokat.

35. oldal (1995)

Kapcsolódó szócikkek: szó
MissWenut>!

Már a 18. század második felében sejtették, sőt bizonyították is a tudósok, hogy a lapp, a finn, a kelet-európai népek közül egyiknek-másiknak a nyelve rokon a mienkkel. A hasonló hangzású szavak keltették azt a gyanút, hogy az egyezések nem lehetnek véletlenek.

40. oldal (1995)

Kapcsolódó szócikkek: 18. század
MissWenut>!

A rokon nyelvek közös alapnyelvből fejlődtek. A rokonság bizonyítékai a szabályos hangmegfelelések és a közös nyelvtani jelenségek.
A magyar nyelv a finnugor nyelvcsalád tagja.

43. oldal (1995)

Kapcsolódó szócikkek: magyar nyelv
MissWenut>!

Ugyanaz a nyelv különféle változatokban él. A változatok területi és társadalmi tagozódás szerint alakulnak ki. Területi tagozódás szerint nyelvjárások vannak, társadalmi tagozódás szerint pedig csoportnyelvek: foglalkozások, életmód, kedvtelés szerint.
A nyelvjárási széttagolódás ellen hat a köznyelv, amely a korábbi területi változatok egységesüléséből vált a nemzeti nyelv központi változatává és ezzel együtt követendő mintává, normává.

48. oldal (1995)

MissWenut>!

Az irodalmi nyelv a nemzeti nyelvnek legigényesebb, csiszolt, országszerte a legegységesebb változata. Ma is merít a nyelvjárásokból és más nyelvi rétegekből.

48. oldal (1995)

MissWenut>!

Minden ember több nyelvváltozatot használ a kommunikáció körülményeitől függően.

48. oldal (1995)

MissWenut>!

A Baranya megyei Okorág községben jegyezték fel ezt a szöveget.
A kenyérsütésről beszél egy asszony:
„Mögszitáljunk a lisztöt a sütőtekenyőbe. Akko behoztunk a szobában melegre. Három óra felé szoktunk élesztőt áztatnyi. Azt szintén meleg helyre. Édesanyám mindég a vánkos közi tette, hogy meleg legyen.”

49. oldal (1995)

Kapcsolódó szócikkek: élesztő · Okorág
MissWenut>!

A nyelvtudás abban áll, hogy kellő nagyságú szókészlet birtokában képesek vagyunk a nyelv szabályrendszerének árnyalt alkalmazására.

53. oldal (1995)

MissWenut>!

A szó felhasználásának megítélésekor a következőket tartsuk szem előtt:
1. mi a szó pontos jelentése?
2. milyen nyelvi rétegbe tartozik?
3. milyen eredetű?
4. milyen a hangalakja?
5. milyen esetekben használható?

78. oldal (1995)

MissWenut>!

Beszélni-írni az tud helyesen, aki a nyelv elemeit a nyelv használatának szabályai szerint kapcsolja össze.
A helyes nyelvhasználat szabályait a nyelvtan tartalmazza.

13. oldal (1995)

Kapcsolódó szócikkek: nyelvtan