!

Gósy Mária magyar

Könyvei 13

Gósy Mária: Pszicholingvisztika
Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya
Gósy Mária – Imre Angéla: Beszédpercepciós fejlesztő modulok
Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak
Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése (szóban és írásban) iskolásoknak
Gósy Mária: A hallástól a tanulásig
Gósy Mária – Gráf Rózsa: Beszélgessünk a kisbabával!
Gósy Mária – Laczkó Mária: Varázsló
Adamikné Jászó Anna – Gósy Mária – Lénárd András: A mesék csodái
Gósy Mária: GMP-diagnosztika

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Osiris tankönyvek Osiris · Egyetemi Könyvtár

Szerkesztései 5

Gósy Mária (szerk.): Beszéd, adatbázis, kutatások
Gósy Mária (szerk.): Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok
Gósy Mária (szerk.): Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok
Gósy Mária (szerk.): Beszédkutatás 1994
Gósy Mária – Gráczi Tekla Etelka (szerk.): Challenges in analysis and processing of spontaneous speech

Antológiák 1

Gósy Mária (szerk.): Beszédkutatás 1994

Népszerű idézetek

Bogas >!

…mindig többet értünk meg, mint amennyit mondani tudunk.

A magyar gyermek beszédprodukciójának és beszédmegértésének fejlődése

1 hozzászólás
kulturzaj>!

A ma felnövekvő budapesti (és jelentős hányadban a városokban élő) fiatalság már csak legfeljebb az idősebbektől hallja (?) a zárt {e} hangokat. Ez a kiveszőfélben lévő magánhangzó, amely olyan szépen megtörte a sok {e} egyhangúságát, arra ítéltetett, hogy mai ifjúságunk alig-alig képes arra, hogy felismerje, a többi {e}-től megkülönböztesse, jelentéstani funkcióját felismerje (pl. szerelem -> az ejtéstől függően ige vagy főnév).

63. oldal

1 hozzászólás
Trudiz>!

Mindig egymás után tanítsunk irányokat (ne egyszerre), nehogy összekeverjük a gyermeket.

33. oldal

Bogas >!

A legrégebbi orvosi dokumentumok szerint, a sumérok ékírásos feljegyzéseiből megtudhatjuk, hogy a fül az akarat szerve…

A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamata

Kapcsolódó szócikkek: fül · sumérok
kulturzaj>!

A „nyelvgyötrőkként” ismert összeállítások egyúttal percepciós gyötrőkként is felfoghatók nemcsak az észlelési, hanem a szegmentálási nehézségek miatt is, például:
azipafaipapnakfapipájavantehátazipafaipapipipapapifapipa

76. oldal

Frank_Waters I>!

A fonetikai koartikuláció időben és térben fokozatosan jelenik meg, nemegyszer különböző szegmenseken keresztül is hat.

A koartikuláció

Frank_Waters I>!

A magyarban kezdődhet szó például [gr] hangkapcsolattal (gríz, gróf stb.), azonban nem kezdődhet [rg]-vel.

A beszédhangok észlelése

4 hozzászólás
Bogas >!

Nincs olyan ép beszédű felnőtt ember, akinél a többes szám jele (a -k) például a passzív szókincsében lenne; a régies alakú toldalékok – például a -ván/-vén – azonban a passzív szókincsben találhatók (ha egyáltalán ott megvannak). Ez utóbbi alól legfeljebb a nyelvtörténészek kivételek.

A mentális lexikon

Bogas >!

A műveletsor bináris kérdések sorozatával oldható meg. Az első beszédhangról megtudjuk, hogy magánhangzó. A másodikról is megkérdezzük, hogy magánhangzó-e. Ha a válasz nemleges, akkor mássalhangzót talált a rendszer.

A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamata

4 hozzászólás
Frank_Waters I>!

A beszédfeldolgozásban a vizuális észlelésnek is funkciója van, ezt a rajzon a szem ábrázolása szemlélteti. Ez azt jelenti, hogy a hallgató (ha teheti), felhasználja a beszédészlelési és beszédmegértési folyamatában a beszélő artikulációjának látható mozgásait (az ajkak, a fogak, a nyelv működését); az így nyert információ ugyanis mintegy kiegészíti a a hallás útján feldolgozott ingereket. Az anyanyelv elsajátításában vagy idegen nyelvi beszéd hallgatásakor ennek a vizuális információnak meghatározó szerepe van.

5-6. oldal

1 hozzászólás