!

Görgey Gábor magyar

1929. november 22. (Budapest) – 2022. április 11.

Tudástár · 2 kapcsolódó alkotó · 7 film

Teljes névGörgey Artúr
KatalógusnévGörgey Gábor

Képek 5

Könyvei 39

Görgey Gábor: Vadászszőnyeg
Görgey Gábor: Görgey
Görgey Gábor: Volt egyszer egy Felvidék
Görgey Gábor: A homár páncélja
Görgey Gábor: A díva bosszúja
Görgey Gábor: A kivégzés éjszakája
Görgey Gábor: Kísértések könyve
Görgey Gábor: Adria szirénje
Görgey Gábor: Hektor, a hőscincér
Görgey Gábor: Az én asztalom

Kapcsolódó sorozatok: Utolsó jelentés Atlantiszról · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Nemzeti Könyvtár Magyar Közlöny · A Színház folyóirat drámamellékletei Színház Alapítvány

Fordításai 76

Charlotte Brontë: Jane Eyre
Stefan Zweig: Sakknovella
Jack London: Martin Eden
Ruttkay Zsófia (szerk.): A kopasz énekesnő
Stefan Zweig: Ámok
H. G. Wells: A bűvös bolt
Geoffrey Chaucer: Canterbury mesék
H. G. Wells: A vakok országa
Stefan Zweig: Érzések zűrzavara
Friedrich Dürrenmatt: Drámák

Antológiák 35

T. Aszódi Éva – Tótfalusi István (szerk.): Cini-cini muzsika
Réz Pál (szerk.): Magyar Erato
Bata Imre (szerk.): Szép versek 1979
Lukács László (szerk.): Innen és túl
Alföldy Jenő (szerk.): Szép versek 1988
Alföldy Jenő (szerk.): Versek a zsebben
Jovánovics Miklós (szerk.): Rivalda 85-86
E. Fehér Pál – Garai Gábor (szerk.): Mai magyar költők antológiája
Lator László (szerk.): Gyönyörök sötét kútjai
Tenke Sándor (szerk.): Új aranyhárfa

Róla szóló könyvek 1

Vámos Miklós: Kedves kollégák I-II.

Kiemelt alkotóértékelések

Bla IP>!

Görgey Gábor

Görgey Gábor, ered. Görgey Arthur (Budapest, 1929. november 22. –) Kossuth-díjas író, költő, dramaturg, rendező. 2002 és 2003 között a nemzeti kulturális örökség minisztere.
1948-ban felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem német-angol szakára, de 1949-ben félbe kellett szakítania tanulmányait. 1950-ben kerül a színházi élet közelébe, amikor a Nemzeti Színháznál dolgozott. 1951-ben származása miatt kitelepítették, csak 1954-ben térhetett vissza Budapestre. Egy évig a Római Katolikus Hittudományi Akadémia hallgatója. 1955-ig hivatalsegédként dolgozott, majd 1956-ig üzemi színjátszó csoportok rendezőjeként.

1959-ben a Magyar Nemzet munkatársa lett, a lapnál 1994-ig dolgozott. Eközben 1964–1972 között a Pannónia Filmstúdió dramaturgja és 1982–1988 között a Szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője volt. Többször rendezett a Madách Színházban is.
Első verseskötete Füst és fény címmel jelent meg, 1956-ban, a következő 1963-ban, Délkör címmel. Első drámája, a Komámasszony, hol a stukker? nagy sikerrel szerepelt a hazai színházakban, az Amerikai Egyesült Államokban is bemutatták. Több műve önéletrajzi ihletésű, ilyen a Galopp a Vérmezőn című drámája is, amelyben kitelepítési élményeit dolgozza fel. Regényírói munkássága is jelentős, Adria szirénje című regényéért kapta meg a 2000-es Év Könyve-díjat.
Jómagam az Utolsó jelentés Atlantiszról könyvsorozat alapján ismertem meg, mely szépirodalom és tágas visszaemlékezés egyszerre, s amely még Kerényi Imre Nemzeti Könyvtárában is megjelent. Szerintem remekmű a sorozat egy korról, amelynek végén magam is éltem, s ma – minden visszássága ellenére – nosztalgiával gondolok rá. Önéletrajz és fikció keveredik e sorozat műveiben, s ahogy az író vallja: „az igazi mesélés, az érdekfeszítő történetbonyolítás” ősi örömével készült.

https://moly.hu/konyvek/gorgey-gabor-vadaszszonyeg/en-es-a-konyv/bla
https://moly.hu/konyvek/gorgey-gabor-volt-egyszer-egy-felvidek/en-es-a-konyv/bla
https://moly.hu/konyvek/gorgey-gabor-kisertesek-konyve/en-es-a-konyv/bla
https://moly.hu/konyvek/gorgey-gabor-a-homar-pancelja/en-es-a-konyv/bla
https://moly.hu/konyvek/gorgey-gabor-a-fel-kutya-masik-fele/en-es-a-konyv/bla


Népszerű idézetek

Csabi >!

… kezd elegem lenni ebből a Péter Gáborból, lassan meg kell tőle is szabadulnom. Csak tudnám, hogyan'?
– Ezt most nem kérdezed komolyan?! Hát a szokott módon!
Rákosi gondterhelten bólogat. Fenyocska pedig felteszi a lemezjátszóra Borogyintól a poloveci táncokat, és elkezdi ringatni a csípőjét, kicsit darabosan, mert kezdődő reumája van. Majd a piruló Rákosi szeme láttára ledobja magáról fényes szovjet pongyoláját. Alatta: habselyem kombiné! Az Állami Habselyemgyár terméke. Fenya Fjodorovna Kornyilova ezt szereti. Ebben érzi nőnek magát. Csoda, hogy a Habselyemgyár szocialista élüzem lett, tele sztahanovistával?

58. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Rákosi Mátyás
1 hozzászólás
Csabi >!

… Hogy lehetett ezt kibírni?
– Atlantisz-tudattal.
Jankó felvihogott.
– Az már megint micsoda?
– Azzal a tudattal élni, hogy őseid világa elsüllyedőben van, vagy már el is süllyedt. Te itt maradtál, magnak, és az a feladatod, hogy ne az értelmetlen és történelmietlen restaurációt szorgalmazd, vagyis Atlantisz kiemelését az időóceánból, hanem hagyjál valami nyomot az elsüllyedt világból magad után. Stílust, tartást, nemességet, jómodort, régi illemszabályokat, melyek egykor képesek voltak egész társadalmakat kordában tartani. Az elviselhetetlen világ elviselhetőségi koreográfiáját. A nem osztályértelemben vett, hanem a lelki úriemberség szépségét és etikáját. Egyszóval mindazt, amit az elmúlt fél évszázadban megbecstelenítettek és sárba tapostak.

77. oldal

1 hozzászólás
Amapola P>!

GÖRGEY: Köszönöm, őrnagy úr. Egyébként Ön igazi gavallér volt. Tökéletes úriember,

ANDRÁSSY: Mire gondol?

GÖRGEY: Politikai fogoly létemre ön becsületszóra elengedett, hogy Bécsben élő Gida bátyámat meglátogassam.

ANDRÁSSY: Ez természetes.

GÖRGEY: És ha fogom magam és kereket oldok?

ANDRÁSSY: Egy Görgey Artúr?

GÖRGEY: Látja, ez veszett ki a mai világból. Bizalom a becsületszó erejében. Manapság elképzelhetetlen. Mondhatnám kihalt.

177. oldal [Andrássy Norbert gróf]

Csabi >!

… egyszer csak megvilágosodott előtte, miből táplálkozik mindaz, amit a világ, ijedt borzongással, idegenkedve és mégis ájultan habzsol az orosz szellemiségben. Mindazt a sok rémületes csodát és kuriózumot, mely a középkori Avvakum protopópa emlékiratainak fanatikus keresztényi elvetemültségéből, Dosztojevszkij brutális embertenyészetéből, Muszorgszkij meg Sztravinszkij elemi erejű szent barbárságából árad, és olyasmit mond el az emberről, amit más nép más művészete még soha. Persze valószínűleg mind ilyenek vagyunk, illetve ez lappang lelkünk ledöngölt agyagrétegei mélyén, csak az oroszokon kívül senki nem beszél róla.

181. oldal

Kapcsolódó szócikkek: orosz · orosz
Kek P>!

Ugye, milyen különös? Néha még a csúnyaság is védelmet jelent.

7. oldal

1 hozzászólás
Bla IP>!

A szomorúság leülepedett, mint a felkavart por, hamarosan hétköznapi dolgokról kezdtek beszélgetni. Tulajdonképpen mindenki megkönnyebbült. És legitimizálta a „jobb neki így” gondolatával ezt a megkönnyebbülést. Anya noteszében tíz évvel később a következő bejegyzést találta Ádám ezen a napon: „Hűvös, napos idő. Dénes temetése. Utána család.”

71. oldal

Amapola P>!

A magyar történelemnek volt egy hagyományos képe, amely valahogy ránk maradt elődeinktől összes előítéleteikkel együtt. Amikor 1936-ban kijutottam Párizsba, akkor jöttem rá, hogy ezzel nem lehet az égvilágon semmit kezdeni, hiába szajkózzuk, ez csupán a mi magányos tam-tam dobszólónk, amit ott senki se ért. Más kérdés, hogy a szomszédaink saját előítéleteikkel ugyanígy járták a világot.

14. oldal [Kosáry Domokos]

Kapcsolódó szócikkek: 1936 · Párizs
Amapola P>!

Legtöbbet Dubrovnikban időztünk, vagy inkább régi nevén Raguzában. Nem az elragadó város szláv neve ellenében mondok Raguzát, hanem Jókai miatt, hiszen híres regényének címadója, „a három márványfej” várja a látogatót az óváros kapuja fölött.

54. oldal [Vas István]

Kapcsolódó szócikkek: Dubrovnik · Jókai Mór
Bla IP>!

Az 1951. évi április 16. napjától kezdve a lakosság kenyérszükségletét jegyre szerezhette be…

28. oldal

1 hozzászólás
Bla IP>!

Amikor a Kerepesi temető is a politikai tisztogatás, a halottakat sem kímélő diszkrimináció terepe lett, elkezdték kiszórni a nem odavalónak ítélt, az osztályharcos panteont szeplősító sírokat.

118. oldal