!

Gideon Greif izraeli

1951. március 16. (Tel-Aviv) –

Tudástár · 1 kapcsolódó alkotó

KatalógusnévGreif, Gideon
Nemférfi

Képek 2

Könyvei 3

Gideon Greif: Könnyek nélkül sírtunk
Gideon Greif – Itamar Levin: Felkelés Auschwitzban
Gideon Greif: We Wept Without Tears

Népszerű idézetek

Ildó>!

Tanúskodni mérhetetlenül fontosabb volt, mint pusztán csak életben maradni.

264. oldal

Ildó>!

A szívet, az ember érző szívét ki kell kapcsolni, hogy ne támadjon benne se fájdalom, se részvét.

41. oldal

Ildó>!

Az egyéni pusztulást elnyeli az általános. És néha megszakad a szív, meghasad a lélek…

143. oldal

R_Kingaa>!

Az ember nem tud felejteni. Ameddig él, egészen a legutolsó pillanatig nem felejti el…

519. oldal, 8. fejezet

Szelén>!

Gyakran jutott eszembe, hogy „hol kellene megtörténniük a csodáknak, ha nem itt és most?” De nem történt semmi. Nem tíz emberről volt szó, hanem egy egész népről. Most lett volna szükség a csodákra, de nem történt semmi.

426. oldal

latinta P>!

Prológ

    A helyemben mit tettél volna?

    A kemencékből szorgosan te szedted
    Barátod, rokonod porát?
    Te fuvaroztad az elégetettek
    Hamuhegyéhez a havon át?
        Rád vonatkozott: „Míg száll a füst,
        Addig élsz, mivel kellesz ehelyütt"?

    Ilyen portól kicserepesedve
    Jelentést a te szád pattogott?
    Te váltottál lapátot pótlevesre?
    Izzadtál ki dupla fejadagot?
        Rád vonatkozott, „Nincs itt más jövő,
        Szénné ég egyszer a szénégető"?

    Se rád, se rám… Maradtunk naivaknak!
    Ha minden éjjel vele hamuzol,
    Kocsit vontatsz is, álmodod csak,
    Mit sem sejthetsz gondolatairól.
        Csak néha fölnéz s faggat a szeme:
        „A helyemben mit tettél volna Te?”
                                                        Günther Anders

13-14. oldal, Az auschwitz-birkenaui Sonderkommando: arckép és önarckép (Európa, 2016)

R_Kingaa>!

Az ember reményből él, és csodákra vár.

507. oldal, 8. fejezet

damaru>!

Úgy dolgoztunk, mint a robotok. Erősnek kellett maradnom, hogy életben maradjak, és beszámoljak mindenről, ami ebben a pokolban történt. A tények azt bizonyítják, hogy az emberek kegyetlenebbek, mint az állatok. Hát igen: állatok voltunk. Nem voltak érzelmeink. Néha már abban is kételkedtünk, egyáltalán emberek vagyunk-e még.

324. oldal

R_Kingaa>!

A halál és az élet két véglet szintézise, amelyek mindenütt magukban léteznek, külön állnak. Most mégis úgy éreztük, összeolvadnak, élet és halál karonfogva sétál.

63. oldal, 1. fejezet

Szelén>!

Ha minden óceán tintából állna, és minden erdő és fa toll lenne – még akkor se lehetne feljegyezni a rémtetteket, amikkel mi ott minden pillanatban, mindennap találkoztunk.

500. oldal