Gerti Tetzner

Amikor Maxi már nem volt kisgyerek, de még nagylány sem igazán, különös dolog történt vele.

(első mondat)

Kedves patak, miért nem ülsz zajt, amikor mászol fölfelé? Én mászás közben mindig hangosan zihálok. Hogyan lehetsz ilyen derék, rendes fickó?

17

Az előző órán most hallotta először, hogy a víz nemcsak leeshet az égből, hanem vissza is juthat oda. Azóta is ezen töprengett: hogy csinálja? Talán a vízcseppek létrával másznak föl az égbe, esetleg kötelet használnak, vagy luftballonon repülnek föl? És vajon miért nem csörgedezik a víz fölfelé éppúgy, mint lefelé?

17

Így volt ez mindig a felnőttekkel: vagy fáradtak, vagy dolgozniuk kell. Ha süt a nap, ha nem, mindig akad valami tennivalójuk. Mire kell nekik akkor egyáltalán a tavasz meg a nyár? Nagy Szellem, tedd, hogy soha ne legyek felnőtt!

92. oldal

Bárcsak megint kisbaba lehetne! Egész nap csak a kocsiban kellene feküdnie, egy kicsit mosolyognia, és az emberek máris örülnének neki, meg lennének vele elégedve. Semmit sem kellene megbánnia, és félnie sem kellene a másnap reggeltől.

28

[…] a túl korán kibeszélt óhajok nem teljesülnek.