!

Gerő András

Könyvei 31

Gerő András: Ferenc József és a magyarok
Gerő András: Dualizmusok
Gerő András: Ferenc József, a magyarok királya
Gerő András: Képzelt történelem
Gerő András – Hargitai Dorottya – Gajdó Tamás: A Csárdáskirálynő
Gerő András: Se nő, se zsidó
Gerő András: Civilizációs kiáltvány
Gerő András: Az elsöprő kisebbség
Gerő András: Hit, illúziókkal
Gerő András: Individualista történet

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magyarország Krónikája Adams

Szerkesztései 13

Gerő András (szerk.): Sorsdöntések
Gerő András(szerk.): Merénylettől hadüzenetig
Gerő András – Nagy Beatrix (szerk.): Mária Terézia – A magyarok királynője
Gerő András (szerk.): A Monarchia kora – ma
Gerő András (szerk.): Kompromisszumok
Gerő András (szerk.): A polgári átalakulásért
Gerő András – Varga László – Vincze Mátyás (szerk.): Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2000-ben / Anti-Semitic Discourse in Hungary in 2000
Gerő András – Varga László – Vincze Mátyás (szerk.): Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2001-ben / Anti-Semitic Discourse in Hungary in 2001
Dési János – Gerő András – Szeszlér Tibor – Varga László (szerk.): Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2002–2003-ban / Anti-Semitic Discourse in Hungary in 2002–2003
Dési János – Gerő András – Monori Áron – Szeszlér Tibor – Varga László (szerk.): Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2004–2005-ben / Anti-Semitic Discourse in Hungary in 2004–2005

Népszerű idézetek

csillagka P>!

Radnóti Miklóst, a XX. századi honi irodalom egyik legkiválóbb költőjét a korabeli antiszemita magyar állami politika zsidónak tartotta. Zsidónak tartották azok a zsidók is, akik a származás erejében hittek. Csak éppen Radnóti Miklós nem tartotta magát zsidónak.

Előszó, 10. oldal

Ninácska P>!

Tisztelt Ügyosztályvezető úr!
[…]
A Közterület Felügyelet adott esetben miért nem képes legalább sajnálkozni? […]

99. oldal (A demokrácia esztétikája)

Ninácska P>!

Tisztelt Miniszter úr, kedves Draskovics Tibor!

Egy tízezer forintos bírsággal járó parkolási szabálysértés ügyében írok. Semmit nem kérek, egyszerűen szeretném a tudomásodra hozni, hogy a magyar jogszabályi környezet egy ilyen esetben hogyan vezet el a miniszteri székig.
[…]

103. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Draskovics Tibor
Amapola P>!

A polgárosodó világ a XIX. század 80-as, 90-es éveitől kezdve erősen felértékelte a színészt, a színjátszást, a „művész” szerepét. Míg a század közepének leghíresebb színésznője, Déryné szinte éhen halt, addig a századvég, századelő „sztárja”, Blaha Lujza már többet keresett, mint a miniszterelnök.

95. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Blaha Lujza · Déryné
Barbár>!

Másfelől az önreflexivitás-mentesség azt mutatja, hogy az értelmiség az a speciális emberfajta, amely eszmeileg teljes meggyőződéssel képes hirdetni valamit, ami tökéletesen ellentmond az általa megélt életnek.

248. oldal

Gerő András: Mozaik Magyar jelenidő és történelem

Amapola P>!

A polgár nem egyszerű lény. … Léte egyszerre alapozódik a teljesítményre és a teljesítmény hasznával elnyert korlátlan lustaságra.

20. oldal

Amapola P>!

A régi polgár cselédben gondolkodott, az új bejárónőben. Ezért aztán a 20-as évek építkezéseinél még megvan a cselédszoba – modernebb nevén a személyzeti szoba –, és az minden esetben a konyhából vagy – a belső lakóteret kikerülve – az előszobából nyílik. A 30-as években azonban már összetettebb a kép. Sok helyen részben megmaradt a régi megoldás, sok helyen azonban már a belső lakótérből nyílik az immár kisszobának elkeresztelt helyiség.

80. oldal

Ninácska P>!

…aki megengedhette magának a jugoszláv szekrénysort, az már felért a csúcsra.

66. oldal (A múlt jelene)

Inimma>!

135 évvel ezelőtt koronázták királlyá Magyarországon az addig törvénytelennek tekintett uralkodót, Ferenc Józsefet, illetve feleségét, Erzsébet királynét. A középkori ceremóniákra emlékeztető külsőségek mögött nagyon összetett politikai csatározások rejlettek. Hogy ki tegye Ferenc József fejére a koronát, vagy hogy ki kapott meghívót, s ki nem – ez mind kényes politikai játszmák eredményeként dőlt el. Voltak gyakorlatiasabb problémák is, így pl. a fejméret. A korona belső kerülete 65 cm. volt, míg a király fejének kerülete csak 56 cm. Ezért ki kellett bélelni a koronát, amit egy kalapos mester, Pörfi Ferenc vállalt el, s parafával és szattyánbőrrel töltötte ki a hiányt, így a koronát már stabilan Ferenc József fejére helyezhette a miniszterelnök – Andrássy Gyula – és az esztergomi érsek. A zenei hátteret Liszt Ferenc koronázási miséje nyújtotta. Voltak, akik tiltakozásképp nem jelentek meg az ünnepi eseményen, közéjük tartozott a kiegyezés vezéralakja, Deák Ferenc is.