Gerő András magyar
1952. október 7. (Budapest) – 2023. január 10. (Budapest)
Tudástár · 5 kapcsolódó alkotó
| Katalógusnév | Gerő András |
|---|
Könyvei 35
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magyarország Krónikája Adams
Szerkesztései 13
Antológiák 1
Népszerű idézetek
Tisztelt Miniszter úr, kedves Draskovics Tibor!
Egy tízezer forintos bírsággal járó parkolási szabálysértés ügyében írok. Semmit nem kérek, egyszerűen szeretném a tudomásodra hozni, hogy a magyar jogszabályi környezet egy ilyen esetben hogyan vezet el a miniszteri székig.
[…]
103. oldal
A polgárosodó világ a XIX. század 80-as, 90-es éveitől kezdve erősen felértékelte a színészt, a színjátszást, a „művész” szerepét. Míg a század közepének leghíresebb színésznője, Déryné szinte éhen halt, addig a századvég, századelő „sztárja”, Blaha Lujza már többet keresett, mint a miniszterelnök.
95. oldal
Másfelől az önreflexivitás-mentesség azt mutatja, hogy az értelmiség az a speciális emberfajta, amely eszmeileg teljes meggyőződéssel képes hirdetni valamit, ami tökéletesen ellentmond az általa megélt életnek.
248. oldal
Gerő András: Mozaik Magyar jelenidő és történelem
A baj az – és ez nagyon furcsa következményekhez vezet –, ha egy áldozati csoport a jelenben is úgy gondolja, hogy ugyanazt szenvedi el, amiért egykor ténylegesen és bizonyíthatóan megkülönböztetett volt. Tehát nem az áldozatiság, hanem a folyamatosan fenntartott, az egykori jogfosztással ma már nem terhelt, de a jelenben is az egykor voltat bizonygató, állandónak és változatlannak vélelmezett áldozati státusz a probléma.
328-329. oldal
135 évvel ezelőtt koronázták királlyá Magyarországon az addig törvénytelennek tekintett uralkodót, Ferenc Józsefet, illetve feleségét, Erzsébet királynét. A középkori ceremóniákra emlékeztető külsőségek mögött nagyon összetett politikai csatározások rejlettek. Hogy ki tegye Ferenc József fejére a koronát, vagy hogy ki kapott meghívót, s ki nem – ez mind kényes politikai játszmák eredményeként dőlt el. Voltak gyakorlatiasabb problémák is, így pl. a fejméret. A korona belső kerülete 65 cm. volt, míg a király fejének kerülete csak 56 cm. Ezért ki kellett bélelni a koronát, amit egy kalapos mester, Pörfi Ferenc vállalt el, s parafával és szattyánbőrrel töltötte ki a hiányt, így a koronát már stabilan Ferenc József fejére helyezhette a miniszterelnök – Andrássy Gyula – és az esztergomi érsek. A zenei hátteret Liszt Ferenc koronázási miséje nyújtotta. Voltak, akik tiltakozásképp nem jelentek meg az ünnepi eseményen, közéjük tartozott a kiegyezés vezéralakja, Deák Ferenc is.
De akik igazán függetlenek voltak, azok bizony távol maradtak. Úgy gondolták, nem tudnának szót érteni a teljhatalmú császárral. A nép pedig… A korabeli -a közhangulatra jellemző- anekdota szerint Ferenc Józsefet felültették Debrecen városának híres ötösfogatára. A kocsis az országos hírű Kallós Pista volt. A hortobágyi kocsikázás lassan indult, s az ötösfogat mellett ott poroszkált a császár kísérete. Az uralkodó megfenyegette Kallóst: leszállítja, ha nem hajt gyorsabban. A spanyol etikettben kissé járatlan kocsis hetyke sértettséggel hátraszólt: Vittem én már nagyobb Urat is! Kit? -kérdezett vissza meglepődve az utas. Hát -Kossuth Lajos őfelségit!- hangzott a válasz, ami nem biztos, hogy túlzottan megnyugtatólag hatott az utas hangulatára. Mindenesetre Kallós megeresztette a gyeplőt, s az öt ló elkezdett vágtatni. A kíséret persze elmaradt. A kissé borzolt kedélyű utas első meglepetéséből felocsúdva -igen szellemesen- feltette a váratlan kérdést. Hol a kíséretem? A kocsis katonásan közölte: elmaradtak a németek!
103. oldal, VII. fejezet-Eduárd és a velsziek (Pannonica, 1999)