Gerő András
Könyvei 31
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magyarország Krónikája Adams
Szerkesztései 13
Népszerű idézetek
Tisztelt Miniszter úr, kedves Draskovics Tibor!
Egy tízezer forintos bírsággal járó parkolási szabálysértés ügyében írok. Semmit nem kérek, egyszerűen szeretném a tudomásodra hozni, hogy a magyar jogszabályi környezet egy ilyen esetben hogyan vezet el a miniszteri székig.
[…]
103. oldal
A polgárosodó világ a XIX. század 80-as, 90-es éveitől kezdve erősen felértékelte a színészt, a színjátszást, a „művész” szerepét. Míg a század közepének leghíresebb színésznője, Déryné szinte éhen halt, addig a századvég, századelő „sztárja”, Blaha Lujza már többet keresett, mint a miniszterelnök.
95. oldal
Másfelől az önreflexivitás-mentesség azt mutatja, hogy az értelmiség az a speciális emberfajta, amely eszmeileg teljes meggyőződéssel képes hirdetni valamit, ami tökéletesen ellentmond az általa megélt életnek.
248. oldal
Gerő András: Mozaik Magyar jelenidő és történelem
A régi polgár cselédben gondolkodott, az új bejárónőben. Ezért aztán a 20-as évek építkezéseinél még megvan a cselédszoba – modernebb nevén a személyzeti szoba –, és az minden esetben a konyhából vagy – a belső lakóteret kikerülve – az előszobából nyílik. A 30-as években azonban már összetettebb a kép. Sok helyen részben megmaradt a régi megoldás, sok helyen azonban már a belső lakótérből nyílik az immár kisszobának elkeresztelt helyiség.
80. oldal
135 évvel ezelőtt koronázták királlyá Magyarországon az addig törvénytelennek tekintett uralkodót, Ferenc Józsefet, illetve feleségét, Erzsébet királynét. A középkori ceremóniákra emlékeztető külsőségek mögött nagyon összetett politikai csatározások rejlettek. Hogy ki tegye Ferenc József fejére a koronát, vagy hogy ki kapott meghívót, s ki nem – ez mind kényes politikai játszmák eredményeként dőlt el. Voltak gyakorlatiasabb problémák is, így pl. a fejméret. A korona belső kerülete 65 cm. volt, míg a király fejének kerülete csak 56 cm. Ezért ki kellett bélelni a koronát, amit egy kalapos mester, Pörfi Ferenc vállalt el, s parafával és szattyánbőrrel töltötte ki a hiányt, így a koronát már stabilan Ferenc József fejére helyezhette a miniszterelnök – Andrássy Gyula – és az esztergomi érsek. A zenei hátteret Liszt Ferenc koronázási miséje nyújtotta. Voltak, akik tiltakozásképp nem jelentek meg az ünnepi eseményen, közéjük tartozott a kiegyezés vezéralakja, Deák Ferenc is.