!

Germanus Gyula magyar

1884. november 6. (Budapest) – 1979. november 7. (Budapest)

NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Germanus_Gyula
Életrajz

Könyvei 9

Germanus Gyula: Allah Akbar!
Germanus Gyula: Kelet varázsa
Germanus Gyula: A félhold fakó fényében
Germanus Gyula: Kelet fényei felé
Germanus Gyula: Az arab irodalom története
Germanus Gyula: Gondolatok Gül Baba sírjánál
Cholnoky Jenő – Germanus Gyula: Európa, Kisázsia, Belső- és Kelet Ázsia / Arábia, Szíria és Mezopotámia felfedezése és meghódítása
Germanus Gyula: Lingua nyelvkönyvek – Török
Germanus Gyula: A föld és faj hatása a történelemben

Kapcsolódó sorozatok: A föld felfedezői és meghódítói

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Útikalandok, Tények és tanúk

Szerkesztései 1

Germanus Gyula (szerk.): Arab költők

Fordításai 1

Germanus Gyula (szerk.): Arab költők

Róla szóló könyvek 2

Germanusné Kajári Kató: Kelet vándora
Lendvai Timár Edit: Germanus Gyula, a tudós és az ember

Népszerű alkotóértékelések

>!
kissakos I

Germanus Gyula

Bár a maga korában bizonyos körökben ismert-sőt elismert-volt bizonyos körökben, de sosem kapta meg azt a megbecsülést amit érdemelt volna. Korának meg nem értett zsenije volt.


Népszerű idézetek

>!
Zizzer

Az arabok a demokratikus egyenlőséget a sakktáblán úgy akarták érvényesíteni, hogy mind a két királynak a fekete kockán – amely Arábiában rendesen vörös – kell állnia. Így azonban nem állnak egymással szemben, hanem a „szultán” (király) az ellenséges „vezérrel” (királyné) kerül egy sorba. A „parasztok” – akiket perzsa szóval baidaqnak hívnak – már a megnyitásnál is csak egy lépést tehetnek előre. A bástyát „keselyű”-nek (rukh) nevezik, s ezt a szót vették át az európai nyelvek a „rochade” elsáncolási lépés jelölésére. A futót „elefánt”-nak (fíl) hívják, és ha a királyt veszély fenyegeti, nem sakkot mondanak, hanem olyan hangot hallatnak, mintha macskát akarnának elhessegetni (ksi, ksi). De ha a királyt a figurák mozdulatlanságra szorították, akkor az „meghalt” (mát), és ebből az arab szóból vettük át a mattot.

436. oldal

1 hozzászólás
>!
Noro 

– Én nem törődöm a túlvilággal, csak annyit, amennyit Buddha tanított, aki sem nem állította, sem nem tagadta a túlvilág létezését. Azt mondta: az élet elég nekem, és amit nem ismerünk, arról ne beszéljünk. Csak az a fontos, hogy a népek az alapvető erkölcs szerint éljenek egymás mellett a földön. Ha valaki egy követ imád, és a benne való hite felemeli, értéket nyer általa.

Kelet fényei felé - Indiában - Nehrunál (492.oldal, Magvető 1975.)

Kapcsolódó szócikkek: Buddha
>!
Zizzer

A perzsák az iszlám egyik legtehetségesebb nemzete, kiket arcuk bőre és mély tüzű fekete szemük a Kelet egyik legszebb népfajává nemesített. Nyelvük pedig, amelynek szerkezete oly egyszerű, mint az angolé, kész muzsika. A perzsa közmondás szerint: 'zabán-e arabi quvvat, zazabán-e fárszi sekar, zabán-e turki hunareszt.' (Az arab erő, a perzsa cukor, a török nyelv művészet.)
Mély zengésű hosszú magánhangzói a tiszta mássalhangzók között úgy dalolnak, mint a lant húrjai. Ezen a nyelven írták a legédesebb bordalokat és a legtüzesebb szerelmi énekeket, pedig a perzsáknak arra, hogy 'szeretni', nincsen önálló igéje. Csak azt tudja mondani: 'dúszt dástan' (barátnak tartani), de ez a barátság hevít, fellángol és zsarátnokká éget.

367-368. oldal

Kapcsolódó szócikkek: török nyelv
8 hozzászólás
>!
Zizzer

A muszlim ima állandó gyakorlatban tartja az izmokat, a térdek ruganyosak maradnak, és a test is megtartja hajlékonyságát. A napi ötszöri imában a hívő harminckét meghajlást végez, és hatvannégyszer érinti homlokával a földet. Ez egy hónapban kilencszázhatvan meghajlást tesz ki. A földön való guggolás következtében a hívő bokacsontján bütykök keletkeznek, és a havi ezerkilencszázhúsz leborulás a homlok egy bizonyos pontján sötét foltot rajzol a bőrre. Sok hívő ájtatosságának külső jegyeit hordja a testén. Különösen az indusok szeretnek tetszelegni a jámborság foltjaiban, amelyek kékesen sötétlenek barna bőrükön.

385. oldal

>!
Zizzer

Az arab verset csak irodalmi nyelven szabad olvasni és szavalni. A közönséges beszédben mindenki a maga tájszólásával él, de ha költeményt idéz, hirtelen áttér a versmértékes hangsúlyozásra, és a szóknak pontos, klasszikus kiejtésére, akárcsak a korán szent sorait mondaná. Ez az irodalmi nyelv, amelynek kérlelhetetlen szabályait csak a tudósok ismerik, olyan gazdag és olyan sok rejtett értelme van, hogy a közönséges halandó első olvasásra alig tudja megérteni. Hát még első hallásra! Az arab nem is a vers spontán megértésében gyönyörködik, hanem elbódul a ritmus szépségétől, az asszonancia, alliteráció és a rím csengésétől és az itt-ott elkapott értelem felvillanásától. Nemcsak figyelmesen, hanem ájtatosan hallgatja a költeményt, amelynek számára úgyszólván szakrális jelentősége van.

437. oldal

>!
Zizzer

A tudás olyan, mint a tenger, csak partjai vannak, de végtelen.

169. oldal

>!
Zizzer

Gőzölgött bennem az európai ember gőgje, és a hatalmasabbnak lenézése a tehetetlennel szemben, ahogy a jóllakott ember nem érti az éhest. De miután magamba szálltam, és éreztem, hogy az erkölcs magasan áll a tudás felett, és csak az a tudás értékes, amely jobbá teszi birtokosát és az embereket.[…] Megtaláltam az utat az emberek szívébe, agyuk számtalan tévedése ellenére.És ez az emberek szívébe vezető út kárpótolt azokért a sebekért, amelyeket a tudás utáni keresésben elszenvedtem.

90-91. oldal

5 hozzászólás
>!
Zizzer

– Hánynak az apja?
Ez a kérdés nem gyermekekre vonatkozik, hanem a csészékre, és azt jelenti, hány csészényi kannában kérem a teát. Az arab nyelv a családi viszonylatot a tárgyakra is kiterjeszti. Aki két nyelven beszél, az két nyelvnek az apja, a kanna lehet két, négy, sőt hat csészének is az apja. Négy csészének tekintélyes apaságával dicsekedő kannát kértem […].

500. oldal

2 hozzászólás
>!
Zizzer

Az ember a földön sok formában imádja Őt, de a külső forma mögött van az egyetlen lényeg, és az a vallásos meggyőződés. Istenhívők között nem lenne ellentét, ha mindegyik a másikat kívánná megérteni.

282. oldal

>!
nemleh 

A csillagokat senki sem számlálhatja meg, de a végtelen szám apró egyedekből áll, és ezeket az egyedeket alkalmazni lehet jelzőként a tárgyakra. Megszületett a matematika. A babiloniak a sok elképzelhető rendszer közül a hatos számrendszer mellett kötöttek ki. Ez a babiloni hatos számrendszer végigkíséri mai napig az emberi történelmet. A zsidók a babiloni kultúra hatókörébe kerültek. Jahve, a zsidók haragos istene, ezért hat nap alatt teremtette a világot, és a hetedik napon megnyugodott. Ma is csak hat napot dolgozunk hetenként. Négyszer hat, azaz huszonnégy óra van egy napban, hatvan perc egy órában, hatvan másodperc egy percben. A kör fokainak száma háromszázhatvan, és kétszer hat egy tucat.

V. Irakban; Bagdad, a középkor ragyogó városa (Kelet varázsa, 517. o.)