Gergely Jenő

1935-ben Gömbös Gyula miniszterelnök Zilahy Lajos kezdeményezésére az Új Szellemi Front keretében kísérletet tett a népi írók és a kormánypolitika összehangolására. A beszélgetést egyik vidéki útjáról megtérő Móricz Zsigmond kezdte meg. Szivarzsebéből előhúzta a Ritz menükártyáját, melynek hátlapjáról olvasni kezdte egy parasztcsalád heti étrendjét: „Hétfő. Reggelire kenyér, zöldhagyma. Délben lebbencsleves. Este üres krumplifőzelék. Kedd. Reggelire kenyér, zöldhagyma. Délben lebbencsleves. Este puliszka kis tejjel. Szerda. Reggelire kenyér, zöldpaprika …”
A felolvasás után Gömbös körülnézett és „ … Illyés Gyula kirgiz-fején akadt meg a szeme: 'Te mit csinálnál Gyula', kérdezte, 'ha te lennél Magyarország kormányzója?' Illyés Gyula könyöke hegyével a kandalló párkányára támaszkodva állt és egyszerűen, szelíden felelte: 'Én azonnal felakasztatnám az összes nagybirtokos grófokat és katolikus püspököket.' Szavaira olyan viharos nevetés támadt, hogy a csillár is megreszketett.” (Zilahy Lajos) A beszélgetés alapjában véve kiegyensúlyozott légkörben zajlott, de eredménytelenül végződött, Gömbös nem változtatott politikáján a népi írókkal történt találkozó hatására. Lényegében az történt, hogy sem a miniszterelnök, sem a népi írók nem tettek számonkérhető ígéreteket, s ezáltal a folytatás is elmaradt.

134-135. oldal

1918/19 fordulóján a társadalmi elégedetlenség és a forradalmi törekvések kéz a kézben jártak a mindenki számára érezhetően közeledő nemzeti tragédiával. A történelmi Magyarország rettegett feldarabolása sokkolta a magyar lakosságot, elsősorban közvetlen elszenvedőit. A leszakadó területek nélkül az ország életképtelennek tűnt, csaknem minden nyersanyagforrás a határon túlra került, szomszédjaink nélkül alig volt árucikk, mit önállóan elő lehetett állítani. Magyarország lakói egy jelentéktelen kis állam polgárai lettek, amely Európában senkibe nem kapaszkodhat, ki van szolgáltatva a nagyhatalmak és szomszédjai szeszélyének. Ott, ahol őseik éltek, birtokuk, házuk, kastélyuk állt, ahová nyelvük, vallásuk és kultúrájuk fűzte őket – most idegen hatalmak uralkodtak. Földönfutóvá lenni vagy vállalni az idegen hatalmat, otthagyva elődeik sírjait vagy ellenállni a megszállóknak – sokan kerültek hasonló válaszút elé. Ahogy Szabó Dezső írta, büntetés volt ez a bűnökért, de túl nagy és túl szigorú büntetés.

IV. Jenő pápa számos szentet emelt az oltárra, és 1446-ban újjászervezte a Szent Lélek Társaságot.

1924 tavaszán felállították a Magyar Nemzeti Bankot, amely a továbbiakban a bankjegykibocsátás kizárólagos jogával rendelkezett.

25. oldal (1990)