!

Georg Engel német

KatalógusnévEngel, Georg

Könyvei 1

Georg Engel: Légió mindhalálig

Népszerű idézetek

Miyako71 P>!

Egy perc sem telt bele, amikor kívülről valaki benyitott, persze jóval csöndesebben, és az ajtónyílásban egy rendkívül tiszteletre méltónak tűnő fiatalember jelent meg. Dühödt ordítás fogadta, amire némileg elbátortalanodva így felelt: “Igen, igen, elnézést, felügyelő úr, a légionárius már útban van ide, ő lesz a magyar tolmács.”

8. oldal 1. fejezet - Párizs - Marseille (Cédrus, 1990)

Miyako71 P>!

– A fene egye meg, most már elegem van az egészből! Szívből jövő nevetést hallottam magam mögött, aztán meg is pillantottam a jövevényt, aki – még mindig nevetve – így szólt:

– Ez aztán igazai magyaros temperamentum, Michel!
Mielőtt Apuska válaszolhatott volna, felpattantam a helyemről és magyarul üdvözöltem az új ismerőst.

– Te is magyar vagy?

– Igen!

– Az én nevem Józsi.

– Én meg Imre vagyok.

10. oldal 1. fejezet - Páris - Marseille (Cédrus, 1990)

Miyako71 P>!

Franciául elmondott beszédét németül is megismételte, majd megparancsolta, hogy kettes oszlopban vonuljanak a vonathoz. Én az utolsó párba álltam be. A szerelvény két utolsó kocsiját a hadseregnek tartották fenn, így aligha történhetett valamiféle kalamajka a beszállásnál. Úgy látszik azonban, Imre más véleményen volt, mert valósággal elárasztott bennünket a parancsaival és úgy tombolt, mintha semmi se klappolna. Az idegeskedés ellenére is sikerült beszállítania az egész gyülevész hadat, míg végül már csak hárman maradtak Imrén kívül a peronon. Engem is odahívott, és bemutatott bennünket egymásnak. Nagy örömömre mindhárman magyarok voltak!

36. oldal 1. fejezet - Párizs - Marseille (Cédrus, 1990)

Miyako71 P>!

Elballagtunk a kantinhoz, ahol rögtön a vörösbe botlottunk. Bemutattam neki a barátaimat, mire ő áradozva kezdte dicsérni a magyar nép bátorságát és bajtársiasságát. Ő csak tudja, hiszen már huszonkét éve szolgál.

47. oldal 2. fejezet - Marseille - Algéria

Miyako71 P>!

Az 1956-os népfelkelés már mind a négyünket megpróbált és megkeményített, de nem tagadom, nagyon megviselt a szökevények látványa. A nap további részét azzal töltöttük, hogy a várható eseményekről fecsegtünk. Ezáltal kissé közelebb kerültünk a többi újonchoz. Megismerkedtem például egy keleti zónából származó némettel. Csak azért lépett be a légióba, mert nyugaton sehol sem sikerült beilleszkednie. Az NDK néphadseregében rádiós volt, de átszökött a szövetségi köztársaságba, ám mindenütt nehézségekbe ütközött. Nem is bírta ki két évnél tovább. Különösen az érdekelt, hogy valamikor rádiós volt, ugyanis már otthon, Magyarországon, iskolás koromban is rádiókkal bíbelődtem szabadidőmben. Az iskolai szakkörökben morzézni is megtanultam.

52. oldal 2. fejezet - Marseille - Algéria (Cédrus, 1990)

Miyako71 P>!

Na várj csak, te vörös boszorkány! Majd én megmutatom neked, mi mindenre képes egy kissé félszeg ifjú magyar!

307. oldal 9. fejezet - Keserű számvetés (Cédrus, 1990)

Miyako71 P>!

– Alkalmam volt végignézni nálunk, Magyarországon egy gyakorlatot! Három ember úgy beásatta magát, hogy csak egy szalmaszálon keresztül kaptak levegőt, egyedül a földből az látszott ki.
A százados arca egyszeriben elkomolyodott. Figyelmesen hallgatta, ahogy folytattam:
– Egy teljes század kereste a három embert, de nem találta meg őket. Két nap múlva, amikor a gyakorlatot már lefújták, hangosanbeszélőn szólították fel a három embert, hogy jelentkezzenek, már mindenki azt hitte hogy megszöktek!
– És te úgy gondolod…
– Semmit se gondolok, csak azt akartam érzékeltetni, sok módja van annak, hogy az ember elrejtőzzék. Ahogyan hallottam, a fellagahok többnyire a keleti zónában kaptak kiképzést.

287. oldal 8. fejezet - A gerillaellenes egységben (Cédrus, 1990)